Az ember otthon inkább megfertőződhet a szalmonellózisban, mint az étteremben. A higiénikus statisztikák szerint ez a fertőzés két éve főleg a családi környezetben fordul elő.

kerülheti

Tavaly 5000 esetet regisztráltak, amelyek több mint fele otthon keletkezett. Ennek oka elsősorban a tojás vagy a baromfi ételei, különösen, ha nem szenvedtek hosszan tartó főzést vagy sütést. Ennek a betegségnek a járványa nyáron fokozódik a legjobban, és ehhez hozzájárul az étel helytelen tárolása is a forró napokban.

A higiénikusok szerint a szalmonellózis előfordulása hosszú távon átlagosan csökken, mivel az állattenyésztési körülmények javulnak, bár a szám még mindig magas. "Tévhit, hogy a házi tojásokat nem lehet szennyezni szalmonellával" - mutat rá Viera Morihladková epidemiológus a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatalból. Szerinte a házi tyúkok érintkezésbe kerülhetnek rágcsálókkal vagy madárváladékokkal, amelyek a természetben a szalmonellózis tározói. Morihladková szerint a belőlük származó tojás nem biztonságos, különösen, ha nyers állapotban használják majonéz készítéséhez, nyers sárgáját adnak az édes krémekhez.

Paulín Kojnok, az Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatal szóvivője emlékeztet arra, hogy a szalmonella egy olyan baktérium, amely a baromfiban teljesen természetes módon fordul elő. Általában az emésztőrendszerében található, a székleten és a környezeten keresztül fordul elő, és gyakran piszkos kézbetegségnek nevezik. "Nem lehet teljesen eltávolítani a környezetből, előfordulását csak a baromfiállományok célzott ellenőrzésével és az azt követő intézkedésekkel lehet csökkenteni" - mondta Kojnok.

Elmondása szerint 2007 óta hajtanak végre úgynevezett nemzeti ellenőrzési programokat a gazdaságokban a szalmonellafertőzések ellen. Nekik köszönhetően csökkent a szalmonella előfordulása. Ezek a programok azonban nem tartalmazzák a magán tenyésztőket. "Emiatt természetesen a szalmonella nagyobb valószínűséggel fordul elő a hazai gazdaságokban" - tette hozzá.

"Farmjainkat az állatorvosok szigorúan ellenőrzik és ellenőrzik. Tamponokat és mintákat vesznek állatokból és a környezetből, például övekből, horgokból és kezelési asztalokból. Ha az ellenőrzés során szalmonellát észlelnek, azonnal intézkedéseket hoznak az embrióban, a baromfit kezelik, a környezetet fertőtlenítik ”- reagált Molnár Daniel a Baromfi Unió igazgatója. A levágott állatok húsából szintén naponta vesznek mintát. Ezért szerinte a betegség nem gyakran fordul elő a gazdaságokban. Az otthoni környezetben nincs ilyen ellenőrzés. Molnár szerint a háztartások legfőbb problémája a baromfi és a tojás rossz hőkezelése.

A nyers tojást és a baromfihúst potenciálisan veszélyes ételként kell kezelni. A tojások kezelése után alaposan mossa meg a kezét, és törölje le a velük érintkező munkafelületeket. A tojórakó fészkektől származó tojásokat rendszeresen naponta többször kell gyűjteni. "Minél hosszabb ideig érintkezik a tojás a fészekalommal, beleértve a székletet is, annál jobban szennyeződik a felülete" - tette hozzá Kojnok. A nem megfelelő tárolással nő a petesejt belsejének szennyeződésének és az azt követő fertőzésnek a kockázata.

Az állatorvosok nem javasolják a nyers tojás mosását. Ez károsítja a héj védőrétegét, és pórusai könnyebben átjárhatóvá válnak a baktériumok számára. "Meg kell jegyezni, hogy az egészséges baromfi által rakott tojások felülete szennyezett, de a belsejük tojásrakáskor steril" - magyarázza az állatorvosok szóvivője.

Az állatorvosok szerint a hazai tenyésztőknek is meg kell vizsgálniuk a baromfi ürülékének mintáit, például az Állategészségügyi Intézetben. 13 euróba kerül. Ha invazív szalmonella-szerotípusok jelennek meg, a fiatal tojótyúkokat be lehet oltani. A törzs meghatározása 33,20 euróba, az oltás mintegy ezer tyúkért 50 euróba kerül. Ezek általában vízbe kevert gyógyszerek, amelyeket állatorvos ír fel.

A Közegészségügyi Hivatal adatai szerint idén 2440 szalmonellózissal fertőzöttet igazoltak, és 716 esetben kellett kórházi kezelésre. A betegség kockázatai közé tartozik különösen a gyors kiszáradás - vízvesztés a szervezetben, különösen csecsemőknél és időseknél. "Kisgyermekeknél a vízvesztés görcsöket, időseknél sokkot okozhat. A rendkívüli kiszáradás veseelégtelenséghez vezethet, ami halálhoz vezet "- mondta Lenka Skalická, az iroda szóvivője. A szalmonellózis tünetei közé tartozik a láz vagy láz, émelygés, hányás, hasi fájdalom és hasmenés.

A Főhigiénikus Iroda figyelmeztet továbbá arra, hogy az élelmiszerek elsősorban szennyeződhetnek - az alapanyagot megfertőzik a feldolgozás előtt, vagy másodlagosan, például piszkos kézzel. A hordozók rágcsálók is lehetnek, ha a széklet vagy a legyek a széklet közelében szennyeződnek. Ezért fontos az élelmiszerek védelme a tárolás során. A további hőkezelés nélküli gyümölcs is megfertőződhet ilyen módon.

Hana Filová, a nagyszombati egyetemi kórház gyermekorvosa szintén figyelmeztet a nem megfelelően főtt ételekre, vagy olyan ételekre, amelyek a melegben romlani tudnak. "A nyári hónapokban a hányás és hasmenés gyakoriságát is megfigyelhetjük osztályunkon, különös tekintettel a bakteriális etiológiára, mint például a szalmonella és a campylobacter, valamint az ételmérgezésre. Különös figyelmet kell fordítanunk a nem megfelelően főtt tojásból és húsból készült ételekre, valamint az olyan ételekre, amelyek hosszabb ideig melegek voltak és rosszul fordulhatnak elő "- mondta Filová.

Szavát Viera Jurčiová, a zsolnai poliklinikával rendelkező egyetemi kórház szóvivője is megerősíti. "Az ünnep első két hetében kétszáz gyermeket vizsgáltunk meg a gyermekpoliklinikán, közülük 45-et rövid ideig kórházba kellett szállítani az emésztőrendszer problémái miatt" - pontosította Jurčiová.

Ételek, amelyekben szalmonellózis fordulhat elő

  • hús, darált hús, húskészítmények, baromfitermékek
  • szárított vagy nyers tojás, tojástermékek (például majonéz, töltött pékség és cukrász termékek, különféle krémek)
  • fagylalt (tejösszetevőket tartalmaz)
  • tenger gyümölcsei - főtt rákfélék és puhatestűek, élő kéthéjú puhatestűek és csigák (pl. kagyló, osztriga)
  • sajt, vaj és tejszín nyers tejből vagy tejből, amelyet pasztörizálásnál alacsonyabb hőmérsékleten kezeltek
  • kihajtott magokat
  • szeletelt gyümölcs, pasztörizálatlan gyümölcs- és zöldséglé

Forrás: Állami Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatóság

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.