Néhány brit iskolában lévő lengyel gyermek jobban teljesít, mint a brit gyerekek - írja az Economist.

Az Economist hetilap azt a grafikont vizsgálta, hogy az angoltól eltérő anyanyelvű gyerekek hogyan tudják kezelni a brit iskolákat. Nincsenek statisztikáik arról, hogy az egyes országokból érkező bevándorlók hogyan teljesítenek, ezért anyanyelvük alapján foglalkoztak ezzel.

E számok szerint a brit oktatási rendszerre való áttérés nehéznek tűnik a közép- és kelet-európai gyermekek számára - eredményeik sokkal rosszabbak, mint a brit gyerekeké. Minden közép- és kelet-európai gyermek az angol átlag alatt van az érettségi eredményekben.

A legrosszabbak a Cseh Köztársaságból, majd Szlovákiából érkező gyerekek.

elmaradnak

Szegénység és kultúra

Minél szegényebbek a gyerekek, annál rosszabb az eredményük. Amikor kiigazították az adatokat különféle hatások alapján - például kiigazították az eredményeket annak szempontjából, hogy hol laknak és mikor érkeztek Nagy-Britanniába, vagy olyan gyermekek esetében, akik ingyenes étkezést kapnak az iskolában - azt találták, hogy a lengyel diákok jobban teljesítettek, mint a brit gyerekek, Steve közgazdász idézi Strandát az Oxfordi Egyetemről.

Más a szlovák gyermekeknél: lemaradnak, annak ellenére, hogy az adatokat ezekhez a tényezőkhöz igazítják. Hasonlóképpen, bár kevésbé lemaradnak, románok, litvánok és lettek között vannak.

Mi lehet? A szegénység mellett az Economist a kulturális különbségeket említi. Például megemlítenek egy olyan tanárt, aki azt állítja, hogy a litván családok gyermekei másokénál nagyobb valószínűséggel dolgoznak iskolán kívül. Ezt azzal magyarázza, hogy gyakrabban szegény családokból származnak, de azzal is, hogy szüleik nem tulajdonítanak ilyen nagy értéket az oktatásnak.

A szegény régiókban kilenc ember sokkal rosszabbul írta a tesztet. Neked hogyan alakultak az iskolák

A közgazdász nem ír a szlovák gyerekek nagyon gyenge eredményeinek okairól. De azt írja, hogy a legnagyobb probléma a roma lakossággal van. Az előítéletek találkozása után kerülik a hivatalt. "Néhány szülő nem hajlandó gyermekeit - főleg lányokat - középiskolába küldeni, hogy ne keveredjenek nem romákkal" - írta a hetilap.

A szegénység is jelentősen befolyásolja eredményeinket

A szegénység és a kevésbé ösztönző környezet szintén nagyban befolyásolja a szlovák diákok eredményeit. Még azokhoz az országokhoz is tartozunk, ahol a társadalmi háttér befolyásolja a legnagyobb mértékben a gyermekek által elért eredményeket. Ez nagymértékben érinti a roma népességet is.

Ez a tízéves gyerekek tesztelésénél tapasztalható: "A benne lévő" alacsony erőforrások "kategóriába tartozó tanulók - akár matematikában, akár természettudományban - az összes EU- vagy OECD-ország közül a legalacsonyabb teljesítményt érik el" - írták a TIMSS tanulmányában - A matematika és a természettudomány nemzetközi tanulmányának tendenciái. Bár minden országban nagy különbség figyelhető meg a gazdagabb és a szegényebb családokból származó diákok által elért eredmények között, nálunk ezek a különbségek jelentősen elmélyülnek.

A "sok erőforrás" kategóriába tartozó család átlagosan több mint 100 könyvet és több mint 25 gyerekkönyvet birtokol, a háztartás csatlakozik az internethez, a hallgatónak saját szobája van, a szülők közül legalább az egyik egyetemi végzettséggel rendelkezik II. . végzettségű, és legalább az egyik szülőnek szakmai munkája van.

Az „alacsony erőforrásokkal rendelkező” családban átlagosan legfeljebb 25 könyv és legfeljebb 10 gyermekkönyv van otthon, nincs internet-kapcsolat és nincs tanuló, egyik szülő sem végzettebb, mint a középiskola, és egyik szülő sem rendelkezik szakmai vagy adminisztratív munkával.

Az összes többi hallgató az "átlagos források" kategóriába tartozik.

Tízéves gyermekeink az uniós átlagnál rosszabbul ismerik a matematikát, a lányok és a szegények egyre inkább lemaradnak

A tanulmány szerint a szlovák diákok 15 százaléka a sok forrással rendelkező családok kategóriájába tartozott (az uniós átlag 22, az OECD 26 százalék). Hallgatóink nyolc százaléka alacsony erőforrású családokból származik (az EU és az OECD átlagai 4%).

"A sok erőforrással rendelkező és a kevés erőforrással rendelkező családok diákjai közötti teljesítménybeli különbség a 2011. évi 126 pontról 151, a természettudományban pedig 132 pontról 171 pontra nőtt. Ez a növekedés valószínűleg a „kevés forrás” kategóriába tartozó hallgatók teljesítményének jelentős csökkenésének tudható be. ”- írta az Országos Intézet.

A jó tanár így tanít. Az újságíró elhagyta Pozsonyt kelet felé, és elveszíti a nélkülözött gyermekeket a normális élethez

Négy év alatt romlottak a rosszabb körülmények között élő hallgatók eredményei - matematikában 35, a természettudományban 47 ponttal. "Szlovákiában növekszik a hallgató otthoni hátterének hatása az eredményekre" - állítják.

Kilencben is láthatja. Idén majdnem 500 szociálisan hátrányos helyzetű gyermekből 9-et teszteltek, vagyis a teszteltek 1,3 százalékát. Matematikában átlagosan 22 százalékot értek el, az országos átlag majdnem 57 volt.

Hasonlóan a szlovák nyelven - hátrány nélkül a diákok majdnem 62 százalékot értek el, de a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek csak 33.