absztrakt

CÉL: Annak meghatározása, hogy az élelmiszer származási forrása hozzájárult-e az amerikai lakosság fokozott elhízásához, miközben ellenőrzi a demográfiai, életmódbeli és regionális tényezőket.

elhízás

MÓDSZEREK: Többszörös regressziót alkalmaztak egy táplálékforrás testtömeg-indexre (BMI) gyakorolt ​​hatásának becsléséhez, figyelembe véve más tényezőket, amelyekről kimutatták, hogy befolyásolják az elhízást az USA lakosságának országosan reprezentatív mintájában.

MODELL: Ebben a tanulmányban az egyének (CSFII) által az 1994–1996 közötti élelmiszer-bevitel folyamatban lévő felmérésének másodlagos adatait használták fel. A CSFII egy országosan reprezentatív minta 16 103 egyénből, akik minden válaszadó esetében 24 órára emlékeztetik az összes táplálékfogyasztást két egymást követő napon, valamint a demográfiai adatokat és az életmód-választási információkat.

A túlsúly okai nem könnyen nyilvánvalóak. Régóta vitatták, hogy a súly az energiaháztartástól függ: az energiafogyasztás és az energiafelhasználás kapcsolatától. Ez azt jelzi, hogy az átlagos energiafogyasztás nőtt és/vagy az aktivitási szint csökkent. A harmadik táplálkozási monitoring jelentés kimondja, hogy "felmérések kimutatták, hogy az energiafogyasztás magasabb, mint az energiafogyasztás, valószínűleg az alacsony fizikai aktivitás miatt". Noha a felnőttek nagy százaléka ülő életmódról számol be, és sok gyermek kevés időt tölt intenzív fizikai aktivitással, nincs közvetlen bizonyíték ezekben az intézkedésekben a közelmúltban bekövetkezett jelentős változásokra. Azok az amerikai állampolgárok medián százalékos aránya, akik 1990-1994-ben "semmilyen tevékenységet vagy fizikai aktivitást, vagy egy 20 percnél rövidebb ideig, vagy kevesebb, mint heti háromszor végzett tevékenységet jelentettek": 58, 09, 56, 51, 56, 52 59., 84. és 57., 79. 6

Ha az egy főre jutó energiafogyasztás növekedne, a változatlan étrend azt jelentené, hogy az amerikaiak egyszerűen többet ettek. Ez nem tűnik valószínűnek. Az egyik lehetséges magyarázat a megnövekedett FAFH, különösen a gyorséttermek fogyasztása, amely a népszerű sajtóban népszerű tettes. 12 Minden bizonnyal elmozdulás történt az otthon fogyasztott étel és az otthon kívül fogyasztott étel között. 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20. A FAFH növekedésének fontosságát az 1. táblázat mutatja. 1980 és 1995 között az asztali és gyorséttermek éttermeinek növekedése lenyűgöző volt, de valós értelemben. a gyorsétterem szegmens kétszer olyan gyorsan nőtt. A FAFH tendenciái és az elhízás közötti párhuzamosság bizonyítja az ökológiai szintű összefüggést. 3 Jelen tanulmány célja a válaszadó BMI érzékenységének vizsgálata az elfogyasztott élelmiszer forrása iránt.

Asztal teljes méretben

Adatok és módszertan

Dizájnt tanulni

A tanulmányban felhasznált adatok az egyének 1994-1996-os táplálékfelvételének folyamatos vizsgálatából származnak (CSFII). 21 A CSFII egy felmérés az USDA számára, amelyet a Westat, Incorporated of Rockville, Maryland készített. Javaslatát a nem intézményesített egyének országos reprezentatív mintájának megszerzése érdekében hajtották végre. A minta kiválasztása egy rétegzett, többlépcsős valószínűségi minta alapján történik. Végül ez egy személyes interjúhoz vezetett 16 103 egyénnel, akik két egymást követő napon legfeljebb 24 órán keresztül kapták meg az összes táplálékfelvételt. A mintát nemek, 10 korcsoportok és jövedelem szerint rétegzik, alacsony jövedelemveszteséggel. Míg a CSFII minden korosztályról tartalmaz információkat, a figyelem csak 18 éven felüliekre korlátozódik.

Intézkedések

A jelenlegi vizsgálat szempontjából mindegyik megkérdezett válaszadóját megkérdezték magasságukról és súlyukról, amelyből kiszámították testtömeg-indexüket (BMI = súly kg/(magasság m 2)). Szintén ebben a tanulmányban az elsődleges fontosságú, hogy meghatározták az élelmiszer minden egyes forrását, vagyis: élelmiszert vásároltak-e élelmiszerboltban, étteremben, gyorsétteremben vagy másutt? Számos olyan változót is kaptak, amelyek jellemzik az étrendet, a demográfiát, az életmódot és a régiót. Az összes változót a 2. táblázat határozza meg. A nemek szerinti leíró statisztikákat és a változók várható hatásait a 3. táblázat tartalmazza.

Asztal teljes méretben

Asztal teljes méretben

Az aggodalom jó módszer a különféle forrásokból nyert élelmiszerek mérésére. Az alábbiakban az éttermeket és a gyorsételeket az egyes forrásokból nyert élelmiszerek összes grammjának százalékában mérjük. Ezt azért tették meg, hogy megkülönböztessék azokat, akik például az élelmiszerboltokban megálltak azok számára, akik teljes gyorséttermet fogyasztottak, és így tovább az éttermek számára. Míg az egyes forrásokból származó energia százalékos arányát a változó alternatív definíciójának tekintették, az értelmezés nehéz lenne, mert a teljes energia benne van a modellben. Ez lehetővé tenné, hogy a FAFH energiája másképpen befolyásolja a BMI-t, mint más forrásokból származó energia, amiről nem hisszük. Sokkal inkább az ezekből a forrásokból nyert élelmiszerek különböző keveréke, amelyet a BMI növelésének potenciális hozzájárulóként szeretnénk megvizsgálni. Az élelmiszerforrás-változók egyéb meghatározása az egyes forrásokból elfogyasztott tételek aránya és az elméleti változók voltak, amelyek egyek voltak, ha valamilyen ételt kaptak a forrásból, és nulla. Ezen definíciók eredményei minőségileg hasonlóak voltak az alább felsoroltakkal.

Statisztikai analízis

A lineáris regressziót alkalmazzák az elemzés során, hogy az olyan zavaros tényezőket, mint az étrend, a demográfia és az életmód, ellenőrizzék, miközben meghatározzák az élelmiszerforrás BMI-re gyakorolt ​​hatását. Implicit módon, a jelenlegi BMI és a jelenlegi viselkedés, demográfia és életmódbeli változások kapcsán feltételezzük, hogy ezek a változók erősen pozitívan korrelálnak múltbeli értékeikkel, amelyek a jelenlegi BMI meghatározói. A várható hatásokat ismét a 3. táblázat sorolja fel. Ezen elvárások okait a Függelék ismerteti.

Gyakorlatilag az összes korábbi elhízási tanulmány különbséget talált a férfiak és a nők közötti tényezők hatásában. Ezt a Chow-teszt segítségével vizsgáltuk, hogy a CSFII mintában szereplő férfiak és nők össze tudnak-e jönni. A hipotézist, miszerint a férfiak és a nők együtt modellezhetők, elutasították (F = 7, 35, 24 és 7225 fokú szabadsággal, P 2, 3, 24 ázsiai amerikaiak lényegesen könnyebbek, mint a fehérek.) Ez egyetért Cairney és Ostbye megállapításával és összhangban van az ázsiai étrenddel, amely általában alacsonyabb a zsír- és koleszterinszintben. Az oktatás negatív hatással van az elhízásra. Az életmódbeli változók jelentős, várható hatásokkal járnak mind a férfiak, mind a nők számára. Az összes többi tényező figyelembevétele után regionális hatások nem jelentősek. A városi/elővárosi/vidéki területek közötti különbségek csak jelentős hatással vannak a vidéki férfiakra.

Mindkét regresszió különbözik a jövedelem és a munkanélküliség hatásait tekintve. A jövedelem pozitív, de jelentéktelen hatást gyakorol a férfiakra, míg a munkanélküliség negatív és jelentős. A nők esetében az eredmények ellentétesek. A jövedelem negatív és jelentős, míg a munkanélküliség pozitív és elhanyagolható. A jövedelem túlsúlyos nőkre gyakorolt ​​hatása összhangban van a korábbi munkával. 25, 28, 29, 30 Azt jelzi, hogy a magasabb jövedelmű nőket jobban érdekli a megjelenésük. A munkanélküli férfiak és a BMI közötti negatív kapcsolat tükrözheti az általuk alkalmazott munkák egyre inkább mozgásszegény jellegét vagy a munkanélküliek megnövekedett idejét, hogy diétára és testmozgásra fordítsák magukat. Az ilyen értelmezések egyetértenek a korábbi tanulmányokkal, ahol kiderült, hogy a megnövelt ledolgozott órák pozitív hatással vannak a túlsúlyra. 24, 25

A modellben szereplő étrendi változók a teljes energia, a zsír százalékos aránya (a zsírból származó energia százaléka), a speciális étrend (függetlenül attól, hogy a válaszadó fogyókúrás étrendet folytatott-e) és a vegetáriánus (hogy vegetáriánusnak vallotta-e magát). Az összenergiának, a zsírtartalom százalékának és a speciális étrendnek a BMI-nek pozitívnak kell lennie. A vegetáriánusok általában könnyebbek, ezért ennek negatívnak kell lennie.

Számos életmódbeli változó szerepel a modellben: foglalkoztatási státusz, testmozgás, tévézés, dohányzás és az, hogy a válaszadók szerint az egészségük kiváló vagy nagyon jó-e. A válaszadó munkanélkülinek számított, ha azt állította, hogy az előző héten nem volt alkalmazásban. Ha kevésbé aktív életet élnek, mint a foglalkoztatottak, akkor a munkanélküliségnek pozitívnak kell lennie. A foglalkoztatás azonban határidőket szab, amelyek rossz étkezési szokásokhoz vezethetnek. Ezenkívül a munkaerő egyre mozgásszegényebbé válik, és az emberek aktívabbak lehetnek, ha nem dolgoznak. Ezért a munkanélküliség negatív hatással lehet a foglalkoztatásra. A testmozgás és a tévénézés az aktív életmód mércéje. Mint ilyen, azt várnánk, hogy a hatás negatív lesz a teljesítményre és pozitív a televízióra, bár a televíziós műsorszolgáltatás a mozgásszegény életmód értéke. A csökkent dohányzás a megnövekedett ételfogyasztással jár, ezért ennek negatívnak kell lennie. 2, 39

Végül bemutatjuk a regionális fiktív változókat, és azt, hogy a háztartás városi vagy vidéki környezetben található-e. Tekintettel arra, hogy ez a felmérés országos szintű, regionális fiktív változókat vonunk be anekdotikus bizonyítékok alapján, amelyek szerint az ország egyes régióiban vannak különbségek és hasonlóságok. A regionális változókkal szemben nincsenek eleve elvárásaink. A városi életmód inkább mozgalmasabb, a vidéki életmód kevésbé. Ezért a városi szektor várhatóan negatív hatással lesz a túlsúlyra, a vidékfejlesztés pedig várhatóan pozitív lesz.