Hallgató a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán. Hobbija a könyvek, a nyelvek és az utazás.
A munkáltatónak a munkavállaló szokásos munkaidején túl a túlórát vagy az éjszakai munkát is rögzítenie kell. Hogyan lehet megközelíteni a munkajog különböző formáinak nyilvántartásait?
A munkaidő az az időtartam, amelyben a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, munkát végez és feladatokat lát el a munkaszerződéssel összhangban. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles nyilvántartani minden alkalmazott által ledolgozott órát. Ezenkívül minden alkalmazott túlórázott órája, legyen szó túlóráról, amelyet a munkáltató rendelt a munkavállaló számára, vagy túlóráról, amelyet a munkáltató megállapodott a munkavállalóval, vagy amelyre a munkáltató kompenzációs szabadságot adott a munkavállaló számára (99. §).
Szükség van a túlórák nyilvántartására is, ha a munkavállalónak fizetése van a túlmunkával kapcsolatban.
A Munkaügyi Közösségi Törvénykönyv nem írja elő a "nyilvántartások" kifejezés pontos meghatározását, valamint a munkaidő nyilvántartásának formáját és módját sem. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató maga döntheti el, hogyan rögzíti ezt az időt. Figyelembe kell azonban vennie a törvényben előírt minimális hatókört, a nyújtott adatok tényét és pontosságát, valamint az egyértelműséget és a bizonyíthatóságot.
A nyilvántartások bizonyíthatósága érdekében papíralapú vagy elektronikus formában vagy ezek kombinációjával kell megőrizni őket. A nyilvántartások papírformája lehet például az érkezők és az indulók könyve. Ezzel szemben a chipkártyák és hasonlók lehetnek elektronikus formában. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy annak az időtartamnak a kezdete és vége, amelyben a munkavállaló munkát végzett, vagy a munkavállaló megrendelt vagy egyeztetett ügyeleti idejét rögzíteni kellett.
Munkaidő nyilvántartások és jelenléti ívek
Ez két különböző fogalom a munkaidő és a részvétel nyilvántartásában. Ennek ellenére a vállalkozók gyakran összekeverik fontosságukat. A részvétel az az összes idő, amikor egy alkalmazott a munkahelyen van, függetlenül attól, hogy munkát végez-e vagy sem.
A munkaidő azt az időt jelenti, amely alatt a munkavállaló elvégzi a kijelölt munkatevékenységet.
A törvény azonban előírja, hogy csak a munkavállaló munkaidejét kell nyilvántartani. Ezért nem szükséges nyilvántartani a jelenlétét. A munkaidő nyilvántartásáról a munkavállalók munkaidejének rögzítése című cikkben nyújtunk részletesebb információkat?
Példa a munkaidő és a jelenlét közötti különbségre
Az alkalmazott 6: 45-kor érkezik meg a munkahelyére, és 16: 15-kor indul. A munkaszerződés rögzített munkaidőt ír elő 7: 00-16: 00 között, ebédidő szünettel. Munkaidője tehát 7: 00-16: 00 között lesz, az ebédszünetet is beleértve. Jelenléte 6: 45-kor érkezik meg a munkahelyére, és 16: 15-kor indul, egy órás szünettel ebédelni.
Mit tartalmaz a jelenléti ív?
A munkavállalói jelenléti nyilvántartások például adatokat tartalmaznak azokról a napokról, amikor a munkavállaló szabadságot, kompenzációs szabadságot vett igénybe, akadálya volt a munkának vagy indokolatlan hiányzás volt. A munkaidő nyilvántartása és a munkavállalói jelenlét nyilvántartása több szempontból is hasznos.
Használják például az átlagos heti munkaidő ellenőrzésére, a szabadság összegének meghatározására, a bérek és biztosítási díjak összegének meghatározására, vagy a Szociális és Egészségbiztosító Társaság beszámolóinak összeállítására.
A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- információk a munkavállaló által az egyes napokban ledolgozott órák számáról, a munkavállaló által ledolgozott órák számának nyilvántartása,
- a munkahelyről munkahelyi okokból történő elhagyás jegyzőkönyve - meg kell adni az indulási és érkezési időpontot, valamint a munkavégzés helyét, a munkahely elhagyása az alkalmazottak számára munkaügyi okokból, az indulás, az érkezés és a munkahely rögzítésével,
- információk a munkaidő személyes okokból történő megszakításáról - meg kell adni a távozás idejét és a munkavállaló munkahelyi akadályait, feltüntetve és rögzítve a távozás idejét, a munkavállaló munkahelyi akadályait és az ügyeleti idő aktív és inaktív részének óraszáma is,
- a munkavállaló jelenléti nyilvántartásában rögzíteni kell például a kompenzációs szabadságra, a fizetett szabadságra, a szabadságra vagy az igazolatlan távollétre vonatkozó információkat.
Maximális munkaidő
Ez az a munkaidő, amelyen a munkavállaló a legtöbbet dolgozhat, és amelyet a munkaadó a legtöbbet követelhet a munkavállalótól. A Munka Törvénykönyve a napi és a heti maximális munkaidő napi és heti korlátozását szabályozza.
A napi munkaidő maximális hossza
Ez az a munkaidő hossza, amelyért a munkavállaló a nap folyamán a legtöbbet dolgozhat. A munkaidő 24 órán belül nem haladhatja meg a nyolc órát (Munka Törvénykönyve 85. § (4) bekezdés).
A törvény ezt a hosszat eltérően írja elő, például az egyenlőtlenül elosztott munkaidő esetén. Ebben az esetben a 24 órás munkaidő meghaladhatja a 8 órát, de nem haladhatja meg a 12 órát (a 87. § (4) bekezdése szerint). Ezért, ha egy alkalmazott folyamatos napi pihenő után csütörtökön 22: 00-kor kezd dolgozni, és péntek 6: 00-ig, elvileg csütörtök 24: 00-ig dolgozik, akkor 24 óra indul, amely alatt a munkavállaló nem tud 8 óránál tovább dolgozni.
Maximális heti munkaidő
Ez az a munkaidő hossza, amely alatt a munkavállaló a héten a legtöbbet dolgozhat.
A hét hét egymást követő napot jelent, és nem naptári hetet (85. § (3) bekezdés). Ez fontos például az átlagos munkaidő kiszámításakor egy olyan alkalmazott esetében, aki szerdán kezdett dolgozni (a munkakezdés napja például 2019. január 2., azaz szerda). A hét nem szerdától vasárnapig, ill. Hétfőtől vasárnapig (vasárnap, mint a naptári hét vége), de szerdától keddig (hétként - hét egymást követő nap).
A munkaidő nyilvántartása a munkaviszony különböző formáiban
A munkaviszony a munkáltató és az eltartott munkát végző munkavállaló közötti jogviszony. A munkaviszonyok több formáját ismerjük:
- teljes idő,
- szolgáltatási megállapodás,
- Megállapodás a hallgatók ideiglenes munkájáról,
- munkaszerződés.
Teljes idő
Ha teljes munkaidőről van szó, a munkaviszony határozatlan időre jön létre. Az alkalmazott munkaideje legfeljebb heti 40 óra. Ez akkor érvényes, ha a munkavállaló egyetlen műszakban dolgozik. Két műszakos üzemben a munkaidő legfeljebb heti 38 és ¾ óra között, három műszakban pedig az alkalmazott munkaideje legfeljebb heti 37 és ½ óra között.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott kockázatos tevékenységek és munkák esetében a munkaidő maximum heti 33 és ½ óra. A 16 év alatti fiatalkorú alkalmazottak esetében a munkaidő maximum heti 30 óra. A munkavállaló heti átlagos munkaideje, a túlórával együtt, nem haladhatja meg a 48 órát.
Szolgáltatási megállapodás
Ez a megállapodás a munkavégzés típusa által meghatározott alkalmi tevékenységek esetén jön létre. A munkáltató a munkavégzésről megállapodást köthet egy természetes személlyel. A várható munkavégzés azonban nem haladhatja meg a naptári év 350 óráját.
A várható munkakörbe beletartozik az a munka is, amelyet a munkavállaló a munkaadó számára a munka elvégzéséről szóló másik megállapodás alapján végez. A döntő kritérium tehát a meghatározott munkakör is.
Az alkalmazottak több munkáltatóval is megköthetnek munkaszerződéseket, és mindegyiküknek eleget tehet az éves 350 órás korlátozásnak.
A munkáltatónak rögzítenie kell a munka időtartamát. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges rögzíteni a munkaidő kezdetét és végét.
Megállapodás a hallgatók ideiglenes munkájáról
A hallgató ideiglenes munkájáról szóló megállapodás esetén a munkáltató megkötheti azt a hallgatói jogviszonnyal rendelkező természetes személlyel. Megállapodik az elvégzendő munkáról, a javadalmazásról, a munkaidő mértékéről és a megállapodás megkötésének időtartamáról.
Határozatlan vagy határozatlan időre zárva tart. A ledolgozott órákat összesítve számolják, akárcsak a munka teljesítéséről szóló megállapodás esetén. Vagy arra az időszakra, amelyre a megállapodást kötötték, vagy egy naptári évre. Az azonban továbbra is igaz, hogy átlagosan a munkaidő nem haladhatja meg a munkáltató számára megállapított munkaidő felét. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- milyen típusú munkát végez a hallgató,
- az elvégzett munka díjazása,
- a munkaidő tartománya,
- a megállapodás megkötésének időszaka (legfeljebb egy év).
A Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján nyilvántartást vezessen a munkavállalók munkaidejéről. Továbbá előírja, hogy a nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy fel legyen jegyezve annak az időszaknak a kezdete és vége, amelyben a munkavállaló végezte a munkát.
A hallgató részmunkaidős munkájáról szóló megállapodásban fel kell tüntetni, hogy a hallgató milyen órákat végez a részmunkaidőben. A hallgató átlagosan legfeljebb 20 órát dolgozhat heti teljes munkaidőben. Az átlagos szó azonban itt fontos. Mivel az átlagot, a heti legfeljebb 20 órát felmérik annak az egész időszaknak, amelyre a megállapodást megkötötték. A hallgató ezért heti 20 óránál többet dolgozhat.
Példa a tanuló munkájának maximális óraszámának kiszámítására
Tegyük fel, hogy egy hónapnak négy teljes munkahete van, és egy diák 2019.01.01-től 31.03.31-ig dolgozik. Januárban 105, februárban 80 és márciusban csak 30 órát dolgozott. A részmunkaidős állás teljes időtartamának átlagát a ledolgozott órák összegének és a hallgató részmunkaidős munkájáról kötött megállapodás heteinek számával elosztva kell kiszámítani, azaz (105 h + 80 h + 30 h ): (3 hónap x 4 hét) = 17,92 óra. Átlagosan a hallgató heti 18 órában dolgozik, így a feltétel teljesül.
Munkaszerződés
Ez egy olyan megállapodás, ahol a munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló hetente legfeljebb 10 óráig végezhet munkát. Hónapra átszámítva körülbelül havi 40 óra, évre konvertálva pedig évente legfeljebb 520 óra. Írásbeli példánya szükséges. Ha csak szóban zárnák be, akkor érvénytelen lenne. Az érvényesség másik feltétele a kötelező követelmények teljesítése. Ezek elsősorban:
- az egyeztetett munka meghatározása,
- az elvégzett munka megbeszélt díjazása,
- megállapodott munkaidő-tartomány,
- a megállapodás megkötésének időszaka.
Munkaszerződés csak határozott időre, legfeljebb 12 hónapra köthető. Ezen időszak után azonban lehetőség van arra, hogy ugyanazon természetes személlyel újabb időszakra új megállapodást kössön.
Munkaidő megszervezése az egyes szerződéstípusok esetében
A Munka Törvénykönyve szerint a szükséges előírásokon túl a munkáltatónak egyéb munkakörülményeket is fel kell tüntetnie a munkaszerződésben. Ide tartozik a munkaidő. Nem annyira a munkaidő ütemezésének kitalálásáról van szó, mint annak terjedelméről. Meg kell adni, hogy a munkavállaló átlagosan mennyi ill. munka egy hét alatt. Más szavakkal, a munkavállalónak tudnia kell, hogy milyen hosszú a munkaideje.
A munkaidő a következőképpen határozható meg:
- kifejezetten mondja ki a munkaszerződésben - például a szerződésben. állítsa, hogy a munkavállaló munkaideje átlagosan heti 40 óra, vagy műszakban, pl. a munkamódosítás hétfőtől péntekig 8: 00-16: 00 között (30 perc szünettel a munkahelyen),
- utaljon a munkaidőt szabályozó kollektív szerződésre,
- hivatkozás a Munka Törvénykönyve egy konkrét bekezdésére és a munkaidőt szabályozó különös rendelkezésére.
Szünetek a munkahelyen
A munkáltató köteles a munkavállaló számára, akinek a műszakja meghaladja a hat órát, 30 perc szünetet pihenésre és étkezésre (Munka Törvénykönyve 91. §).
A munkáltató köteles ugyanolyan hosszú szünetet biztosítani egy fiatalkorú munkavállaló számára, akinek munkaköre hosszabb, mint négy és fél óra. A megszakíthatatlan munka esetén a munkavállaló számára elegendő időt kell biztosítani a munka vagy a munka megszakítása nélküli pihenésre és étkezésre.
A munkahelyi szünetek meghosszabbítása, valamint azok biztosításának feltételei a munkaadó és a munkavállalók képviselői közötti megállapodás tárgyát képezik. A folyamatos napi pihenés a munkavégzés során is védő funkciót tölt be (Munka Törvénykönyve 92. §).
A munkáltató köteles úgy ütemezni a munkaidőt, hogy a munkavállalónak legyen egy bizonyos minimális pihenője az egyik vége és a másik változás kezdete között. 24 órán keresztül 12 egymást követő órára van beállítva. A fiatalkorú munkavállalók minimális pihenőideje legalább 14 egymást követő óra 24 órás időszak alatt.
Mit kellett volna szabályoznia a munkáltatónak a belső irányelvben
A jogszabályok által meghatározott területeken alkalmazott belső irányelvek és rendeletek gyakran a munkáltatók felelőssége. Ennek elmulasztása szankciókat vonhat maga után. A belső irányelveknek különösen a személyes adatok védelmét (a személyes adatok védelméről szóló 18/2018. Sz. Törvény), a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területét, de például a rugalmas munkavégzést is szabályozni kell. óra az alkalmazottak számára.
Az irányelveknek továbbá szabályozniuk kell a bérfeltételeket és a juttatásokat, például a szombati munka pótlékát, a munkaszüneti napokon járó juttatásokat, az éjszakai munka pótlékát vagy a nehéz munkateljesítmények bérkompenzációjaként járó juttatást.
A nyilvántartások ellenőrzése és a helytelen kezelésért szankciók
A munkaidő nyilvántartásáért a munkaadó felel a munkaügyi felügyelőség ellenőrzése esetén. Az ellenőrzést előzetesen be lehet jelenteni, vagy előre be nem jelentett. Az ellenőrzés oka különböző.
Az ellenőrzés elsősorban annak megállapítására törekszik, hogy a munkáltató betartja-e az összes munkajogi előírást. Ez különösen az illegális foglalkoztatásra és az illegális munkára vonatkozik. Ezenkívül a munkaszerződések, a társadalombiztosítási társasághoz benyújtott kérelmek, a külföldiek számára érvényes úti okmányok és hasonlók helyességének ellenőrzésére összpontosít.
Az ellenőrzés során a munkáltató köteles benyújtani a szükséges dokumentumokat. Ide tartozik az alkalmazottak munkaidejének nyilvántartása. Abban az esetben, ha a felügyelőség hiányosságokat talál, ill. e nyilvántartás vezetésének hibái miatt a munkáltatót magas pénzügyi szankcióval sújthatják. A Munkaügyi Felügyelőség szerint ez 300 és 100 000 euró között mozoghat. Ha a munkáltató nem hajlandó benyújtani ezeket a nyilvántartásokat, legfeljebb 1000 euró fegyelmi bírságot szabhatnak ki.