23.1. 2006 17:17 Még egy kis cég is hozhat jó ötleteket a világnak.
A japán Toyota autógyártó jelensége mára a világ üzleti köreiben szorosan ismert. A nyugati vállalatok megpróbálják utánozni a termelés ésszerűsítésének és a folyamatok optimalizálásának módszereit.
Az IPA Szlovák Intézet igazgatója, Ján Košturiak szerint azonban a sovány vállalat vagy a kaizen típusú módszer nem a japán vállalatok rendkívüli jövedelmezőségének valódi oka.
Segítenek a felesleges költségek csökkentésében, de a bevételek fő növekedése az innováció. "Míg a sovány vállalat módszerei csak javítják a meglévő eljárásokat, az innováció alatt valami új létrehozását értem, amelynek nincs versenytársa" - magyarázza J. Košturiak.
Az innovatív ötlet ahelyett, hogy keményen harcolna a versengő termékekkel, egy teljesen új piacot teremthet, amelyben senki sem korlátozza a vállalatot - legalább egy bizonyos ideig - a növekedéstől.
A játékosság hiánya
Az átgondolt innovációs stratégiák képezik az alapját a Toyota és más japán iparági vezetők sikerének. J. Košturiak szerint azonban az európai vállalatok, köztük a szlovákok, még nem nagyon figyeltek rájuk.
Makacsul csak a leépítésre és az átszervezésre koncentrálnak. De bár a költségcsökkentésnek vannak korlátai, az új lehetőségek teremtése lényegében korlátlan.
Ugyanakkor az európai vállalatok, amelyek soha nem tudnak olyan alacsony költségek mellett termelni, mint Kínából és a harmadik világ országából érkező versenytársaik, nem tudnak túlélni az elkövetkező években anélkül, hogy továbbra is újítanának. A kreatív potenciál lesz a legfontosabb versenyfegyverük.
Úgy tűnik, hogy a szlovák vállalatok még nem rendelkeznek lőszerrel ezekhez a fegyverekhez. J. Košturiak problémát lát az iskolarendszerben, amely főleg a racionális bal agyfélteke kialakítására összpontosít. A racionális gondolkodás ideális a folyamatok optimalizálásához. A jobb agyféltekére azonban különösen szükség van az innovációhoz.
Egy kisgyermek korlátozás nélkül használja mindkét félgömböt. Az iskolarendszer csak később tanítja meg képzeletének, álmának és játékának felhasználására, mondja J. Košturiak: "Az olyan helyzetek megoldásának közös mintáinak fokozatos elfogadása, amelyekre a szlovák iskolarendszer épül, nem fejleszti a forradalmi megoldások keresésének képességét." átadni a gyermekek világát, amelyben a játékok, a kísérletek, a kreativitás és a képzelet érvényesül.
Fejlesztés stressz nélkül
Bár egyes vezetők úgy vélik, hogy az alkalmazottak akkor gondolkodnak innovatívan, amikor pénzügyi motivációkat kapnak, a valóságban akkor vannak a legjobb ötleteik, amikor élvezik a munkájukat, és úgy érzik, hogy játszanak. A forradalmi megoldások gyakran váratlan módon jönnek létre. Érdekes példa a Sony elektronikai konszern alkalmazottja.
Nem szerette a Nintendo játékkonzolt. Vette játékra, és feltalált egy jobb prototípus konzolt. A cég vezetése munkaidőben megtiltotta ezeket a kísérleteket. Azonban nem adta fel, és otthon dolgozott az új modellen. Az eredmény a Sony történelmének egyik legsikeresebb terméke, a Playstation volt.
Az innováció azonban általában nem lelkes egyének, hanem egész csapatok és kölcsönös együttműködésük kérdése. Az új osztályoknak együtt kell dolgozniuk az új megoldásokon, nem felejtve el az ügyfelek bevonását. Mert ideális esetben a termékinnováció az ügyfelek érdeklődésének felébredéséhez vezet.
Ha egy vállalat vezetése támogatni kívánja az innovációt, akkor több alapelvet kell követnie. Mindenekelőtt lehetővé kell tennie az alkalmazottak számára, hogy kísérletezzenek és tolerálják az esetleges hibákat és kudarcokat. A jó cégek összegyűjtik a múltbeli hibákat, hogy az újítók ne dobják magukat kétszer ugyanabban a zsákutcában.
Az embereknek nem szabad időzített stressznek lennie, nem érezhetik úgy, hogy gyorsan kell megoldást találniuk, csak a határidő betartása érdekében. Például a Toyota innovációs csapatainak nincsenek határidők, a vállalat mégis gyorsabban képes új autómodellt kifejleszteni, mint a verseny.
Meghallgatták az ügyfeleket
A cseh Linet, s.r.o. igazgatója, Zbyněk Frolík meg van győződve arról, hogy az innováció eredményének olyan terméknek kell lennie, amely a vásárlói vágy tárgyává válik. "Mert amikor akarsz valamit, akkor hajlandó többet fizetni érte" - teszi hozzá. A Linet partnereivel alapított egy prágai termelőszövetkezet területén. A volt tehénistálló épületében kórházi ágyakat kezdtek hegeszteni.
Ma ők a világ egyik vezetője ebben a szegmensben, és a verseny szabadalmaikat használja. Annak ellenére, hogy az európai kórházak csökkentik az ágyak számát, a Linet tizenöt éves fennállása alatt sikerült százszorosára növelni forgalmát 400 000-ről 40 millió euróra.
Z. Frolík szerint a vevőhöz igazított újítások voltak a siker kulcsa. A vonalas ágyak több kényelmet és önállóságot hoztak a beteg számára. Például tartalmaznak egy kis fiókot, amelyben a mozgásképtelen betegnek személyes holmi van kéznél, ezért nem kell felhívnia az ápolónőt, hogy átadja neki. Ez több időt biztosít a személyzetnek arra, hogy más tevékenységekre fordítsa.
Az ilyen egyszerű józan ész ötletek mellett a csúcstechnológiás megoldások, például a mikroprocesszor dőlésszabályozása is a fejlesztések közé tartoznak a Linet kórházi ágyakban.
Új vállalkozások keltetője
A linetai innovációt nemcsak új termékek kifejlesztésének tekintik. Ugyanakkor a gyártási folyamat innovációja mindig párhuzamosan fut az új termék minél hatékonyabb előállítása érdekében. "Úgy érezzük, hogy nagy előnyünk van azokhoz a vállalatokhoz képest, amelyek elkülönítették fejlesztési központjaikat a termeléstől" - mondja Z. Frolík. Például a vállalat marketing eljárásokat is újított.
Ellentétben azzal a versennyel, amely a kórházi igazgatókat határozta meg célcsoportként, a Linet kezdett közvetlenül foglalkozni a termékek felhasználóival, azaz az orvosi személyzettel. A vele való együttműködésnek köszönhetően olyan ágyakat tudott kialakítani, amelyek számos gyakorlati problémát megoldottak a betegek számára.
Szokatlan a Lineta-ban végzett tevékenység, amelyet üzleti innovációnak hívnak. Ez azon a tényen alapul, hogy a vállalkozásnak a vállalkozás kezdetekor kevés pénze volt, és igyekezett a lehető legtöbb tevékenységet egyedül kezelni. A korábbi szövetkezet épületében új épületek építése során tapasztalatokat szerzett a tervezésükkel kapcsolatban, és most építőipari vállalatként is működik.
Vagy a gyártási gép programozási szolgáltatást fontolgatja kis- és középvállalkozások számára. A vállalat vezetésének több olyan ötlete van, amelyek üzleti lehetőségeket teremthetnek, de nincsenek emberek arra, hogy megvalósítsák azokat. Ezért alapította a Linet az IPA Slovakia technológiatranszfer-támogató egyesülettel együtt a Termelékenységi és Innovációs Akadémiát. Várhatóan hallgatói a tanulás mellett innovatív vállalatokat is vezetnek.
Az egyetemmel együtt
Szlovákiában J. Košturiak szerint az innovációk hordozói eddig inkább hazai vállalatok, amelyek a Linethez hasonlóan szinte a semmiből eredtek. Ezek közé tartozik az önálló vállalkozó Štefan Sivák Zsolnai Komplexuma. A vállalat a világ azon kevés gyártója közé tartozik, amelyek rádiófrekvenciás (RFID) rendszereket gyártanak földalatti berendezések felkutatására.
A közelmúltban azonban a többi szegmensbe való behatolásról is gondolkodni kezd. Jelenleg egy új rendszert fejleszt ki, amely lehetővé tenné az RFID számára a felszínen lévő objektumok azonosítását. A fejlesztés külföldi megrendelésre történik. További információk és az ajánlatkérő neve Š. Sivák nem volt hajlandó publikálni.
A komplexumban az ügyfél áll az innováció középpontjában. "Valamit közvetlen megrendelésre készítenek, számunkra valami megfelelő terméknek tűnik a piac lyukának kitöltésére. Ilyen esetben is elmegyünk egy potenciális ügyfélhez, és kikérjük a véleményét "- mondja Š. Sivák. Lelke által a technikus az innovációt technikai fejlesztésként érzékeli.
"Annak érdekében, hogy valamit innovációnak lehessen nevezni, jelentős teljesítményjavulást kell hoznia" - teszi hozzá. Az új fejlesztés alapötletei leginkább az ő fejében merülnek fel, már egy fejlesztői csapat foglalkozik velük, amelybe a Zsolnai Egyetem külső hallgatói is beletartoznak. "Bebizonyosodtak előttünk, új perspektívákat hoznak a problémák megoldására" - mondja Š. Sivák.
A külföldi vállalatok szlovákiai leányvállalatai egyelőre inkább termelési műhelyek, amelyek alkalmazkodnak az anyák utasításaihoz. Általában nem hoznak új ötleteket. Vannak azonban kivételek, például a Kežmarok elektromos alkatrészeket gyártó Hengstler, amely az amerikai Danaher vállalathoz tartozik.
A Danahernél két alapvető irányt különböztetnek meg az innovációban: az üzleti folyamatok és a termékinnovációk között. Kežmarokban tavaly óta javítják a kaizen módszerrel történő folyamatokat. A fejlesztő csapat a munkahelyi alkalmazottakból és a vállalat más részeiből származó emberekből áll. Az elkövetkező hónapokban Miroslav Sagan, a menedzsment tagja szerint a vállalat fejlesztési irodát is létrehoz, amely a termékinnovációval foglalkozik.
"A Danaheri termékeit a piaci igények alapján fejlesztjük, de vannak úgynevezett dobozon kívüli megoldásaink is" - magyarázza M. Sagan. Abszurdnak tűnő ötletek ezek, amelyek néha rendhagyó megoldásokhoz vezetnek. Például a vállalat kifejlesztett egy lézert a gyümölcs jelölésére.