• Dohányzó
  • Alkohol
  • Ionizáló sugárzás
  • UV sugárzás
  • Elektromágneses mező
  • Azbeszt
  • Diétás tényezők
  • BMI (testtömeg-index) és testmozgás
  • Kémiai tényezők
  • Vírusok
  • Baktériumok
  • Genetikai tényezők
  • Az immunrendszer csökkent funkciója
  • Környezetszennyezés

Dohányzó

immunrendszer csökkent

A dohányzás a becslések szerint a rákos megbetegedések körülbelül 30% -át okozza. A tüdőrák kialakulásának kockázata 10-20-szor gyakoribb a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál, és a tüdőbetegségben bekövetkező halálozások körülbelül 90% -át a dohányzás okozza. A dohányzás szerepet játszik a tüdő, az urogenitális és az emésztőszervek (gyomor, vastagbél és végbél, hasnyálmirigy) daganatok kialakulásában. A passzív dohányzás a tüdőrák kettős kockázatát okozza.

Alkohol

A közelmúltban egyre több bizonyíték van arra, hogy az alkoholfogyasztás negatívan befolyásolja a rákot. Emellett a májcirrózisban szenvedőknél fokozott a májrák kockázata.

Ionizáló sugárzás

Okozó tényező a leukémia, a lymphoma és a különböző típusú rák kialakulásában.

UV sugárzás

Növeli a rosszindulatú melanoma (bőrrák) és más bőrdaganatok (bazális sejt és laphám) kockázatát.

Elektromágneses mező

Nem találtak közvetlen kapcsolatot az elektromágneses mező hatása és a rák kialakulása között, de megfigyelték, hogy a magas feszültséggel dolgozó embereknél fokozott a gliomák (agydaganatok) kialakulásának kockázata. A mágneses rezonancia képalkotás miatti megnövekedett rákkapcsolat összefüggését nem erősítették meg.

Azbeszt

Az azbesztnek való kitettség növeli a tüdő-, mellhártya- és hashártyarák kockázatát.

Diétás tényezők

Okozati összefüggés valószínű a következő étrendi hatásokkal:

a) fokozott telített zsírbevitel: mell- és vastagbélrák

b) magas kalóriabevitel: mell-, méh-, prosztata-, vastagbél- és epehólyagrák

c) az állati zsírok, különösen a vörös hús fokozott bevitele: mell-, méh- és vastagbélrák

d) alkoholfogyasztás, különösen dohányosoknál: fej- és nyakrák, nyelőcső és máj

e) fokozott só-, füstölt és elégetett ételek fogyasztása: a nyelőcső, a gyomor rákja

f) nitrátok és nitrit-adalékanyagok: vékonybélrák.

BMI (testtömeg-index) és testmozgás

Összefüggést figyeltek meg az elhízás és az emlő, a női nemi szervek és a prosztatarák fokozott kockázata között. Úgy gondolják, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a vastagbél és az emlőrák kockázatát.

Kémiai tényezők

Számos olyan vegyi anyag ismert, amelyekről feltételezhető, hogy okozati összefüggésben vannak bizonyos rákokkal (pl. Veserákos festékek).

Vírusok

Ismert, hogy a retrovírusok képesek beépíteni genetikai információikat a gazda genomjába, és beépítésük helyétől függően megakadályozhatják a sérült sejtek pusztulását és növekedését, ami rákhoz vezethet. Például okozati összefüggést állapítottak meg az EBV (Ebstein-Barr vírus) fertőzés és a limfómák, a HPV (humán papilloma vírus) egyes altípusai (különösen a 16, 18 altípusok) és a méhnyakrák, valamint a fej és a nyak rákja, a HSV között -8 (herpes simplex vírus) és Kaposi-szarkóma.

Baktériumok

Például a fogékony egyének Helicobacter pylori fertőzéséről ismert, hogy a gyomorrák és a gyomor limfómák (MALT típusú) fokozott kockázatával jár.

Genetikai tényezők

Számos genetikai szindróma ismert, valamint egyedi genetikai rendellenességek, amelyek növelik bizonyos rákos megbetegedések és szindrómák kockázatát (pl. A BRCA-1 mutáció az emlő- és petefészekrák fokozott kockázatával jár együtt. A Klinefelter-szindróma a fokozott primer rák). az interstitialis régió csírasejtjeiből és a leukémia egyik altípusából, úgynevezett akut megakariocita leukémia.

Az immunrendszer csökkent funkciója

Az immunrendszer csökkent funkciója a rák kialakulásának magasabb kockázatával jár együtt, pl. limfómák szervátültetett betegeknél, akik folyamatosan gyógyszereket szednek saját immunrendszerük elnyomására, vagy HIV-fertőzésben és AIDS-ben szenvedő betegeknél.

Környezetszennyezés

A szilárd tüzelőanyagok égéstermékeiiből származó kibocsátásokból származó légszennyezés bizonyítottan rákkeltő hatású. A dízelmotorok, a benzol, valamint az olyan szervetlen rákkeltő anyagok, mint az azbeszt, az arzén és a krómvegyületek kibocsátása fokozza különösen a tüdődaganatok kockázatát. Az azbesztszálakkal, szénhidrogénekkel, növényvédő szerekkel, nehézfémekkel és radioaktív izotópokkal szennyezett ivóvíz, amelyek rákkeltő hatásúak, valamint fertőtlenítőszerekkel, szerves oldószerekkel, nitritekkel, nitrátokkal, növényvédő szerekkel történő szennyezés hozzájárulhat a rosszindulatú daganatok növekedéséhez.

A következő intézkedések várhatóan csökkentik a rák valószínűségét:

1. magas gyümölcstartalmú étrend

2. étrend indoltartalmú zöldségek (káposzta, karfiol, brokkoli) arányával - a vastagbél, a gyomor, az emlő és a méhnyak rákos megbetegedéseiben megfigyelt megfigyelések szerint csökkent a kockázat

3. bioflavonoidok bevitele (tartalmukat vörösborban és étcsokoládéban találták)

4. Megállapították az összefüggést kis mennyiségű acetilszalicilsav napi bevitelével és a vastagbélrák kockázatának csökkentésével (de óvakodjon azoktól, akik nem tudnak acetilszalicilsavat vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőket szedni)

5. a rákra esetlegesen hatással lévő anyagok (egyes vegyi anyagok - pl. Színezékek, azbeszt, dohányzás) csökkent expozíciója

6. rendszeres testmozgás

7. veszélyeztetett egyéneknél - oltás a hepatitis B vírus ellen, amely a májrák kialakulásának okozó tényezője

8. A méhnyakrák kialakulásának okozó tényezője a HPV (humán papilloma vírus) elleni oltás.

Cím

Országos Rákintézet
Klenová 1
833 10 Pozsony