Összegzés Clostridium botulinum A botulizmus súlyos, életveszélyes ételmérgezés és nem fertőző betegség. A botulizmust a botulinum toxint tartalmazó, rosszul konzervált élelmiszerek fogyasztása okozza. Ez a botulinum toxin az

inkubációs periódus

2004. január 23., 19:12 Primar.sme.sk

Összefoglaló információk

A botulizmus súlyos, életveszélyes ételmérgezés, és nem fertőző betegség. A botulizmust a botulinum toxint tartalmazó, rosszul konzervált élelmiszerek fogyasztása okozza. Ezt a botulinum toxint a Clostridium botulinum baktérium állítja elő. A betegek nehézségei az idegek és az izmok közötti jelátvitel megakadályozásában jelentkeznek, és az érintett izomcsoportok bénulásaként jelentkeznek. A kezelés magában foglalja a botulinum toxin eltávolítását a testből, antidotum beadását, valamint tüneti terápiát. A halálozás, amely korábban akár 90% volt, az antidotum bevezetése óta jelentősen csökkent. A legjobb megelőzés azon alapszik, hogy nem eszik meg duzzadt dobozokat. Ugyanez vonatkozik a csészék tartalmára is, amelyek fedele szivárog. Ez különösen igaz az otthoni lekvárokra. Forrás útján a botulinum toxin elpusztulhat.

A botulizmus alatt a botulinum toxin okozta ételmérgezést értjük. A botulizmus elnevezés a latin botulus szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, mint a kolbász. A kolbászt egykor különösen gyakran szennyezték botulinum toxinnal. A toxin alatt mérget értünk, amelyet mikroorganizmusok alkotnak, mint pl baktériumok, hanem növények vagy állatok is, és egy bizonyos inkubációs periódus után sajátos hatása van. A botulinum toxin egy neurotoxin, ezért specifikus káros hatása van az idegrendszerre. A botulinum toxin blokkolja a neuromuszkuláris transzmissziót, vagyis az idegjel átvitelét egy izomsejtbe. Ennek eredménye az érintett izom legyengült bénulása. A botulinum toxin az egyik legismertebb méreg. Alig 0,1 mikrogramm, azaz 0,0001 mg halálos kimenetelű az ember számára.

A történelemből

A botulizmust először a Justin Kerner 1820-ban a fertőzött kolbász elfogyasztása által okozott járvány kezdeményezésére. Egészen addig 1897-ben van Ermengnek sikerült elkülönítenie a botulinum toxint. A nyugati fejlett civilizációkban a botulinum toxin mérgezés időközben nagyon ritkává vált. Ha ilyen jellegű tünetek jelentkeznek, akkor leginkább házi készítésű ételeket. Így 2002. július közepén otthon, Fürstenwalde-ban/Brandenburgban négy embert mérgeztek meg vadból készített főtt májkolbásszal. Egy 52 éves nő egy hónappal meghalt, miután három másik ember túlélte a mérgezést sok hetes kórházi után.

A betegség kórokozója

A botulizmus a botulinum toxin emberi testre gyakorolt ​​hatásának eredményeként merül fel. A botulinum toxint a Clostridium botulinum baktérium képezi.

A Clostidium botulinum egy gram-pozitív, spóraképző rúd alakú baktérium, amely a Bacillaceae nemzetséghez tartozik. Ennek a nemzetségnek a többi tagja, amely toxinok termelésével életveszélyes betegséget okozhat, pl. Clostridium perfringens (gázrák), Clostridium tetanie (tetanusz) vagy Bacillus anthracis (léprák). A Clostridia botulina spórák világszerte előfordulnak. A spórákat a clostridia megőrzésére, terjesztésére és szaporítására használják.

Különböző típusú Clostridia botulina létezik. Az A, B, E és F típusú toxinok veszélyesek az emberre, a Clostridium botulinum kötelező anaerob baktérium. Ez azt jelenti, hogy csak oxigén hiányában életképes és toxinokat képezhet.

Frekvencia

A botulizmus szórványosan fordul elő.

Terjedés

Mivel a betegség kiváltója egy toxin, és a fertőzés nem baktériumoknál fordul elő, ez mérgezés és nem fertőző betegség. A toxint többnyire étellel együtt veszik be, ezért ételmérgezés. Különleges kockázatot jelentenek a fehérjében gazdag ételdobozok, amelyek pl. Clostridium botulinummal szennyezett hús, hal vagy hüvelyesek. A levegő csapdájába kerülve a baktériumok szaporodhatnak és méreganyagokat képezhetnek.

Iparilag előállított dobozoknál a veszély viszonylag kicsi, az otthon gyártott dobozok nagyobb kockázatot rejtenek. Kb. Kb. A botulizmus összes esetének 90% -a tartósított toxin forrása volt. Gyanús minden doboz, amely a gázfejlődés miatt felpuffadt, ill. csészék, amelyek fedele nem tartja a gumifedeleket. Fokozott veszélyt jelent a füstölt hús és a hal is. Általánosságban elmondható, hogy a botulinum-toxinnal szennyezett élelmiszereknek vajsav (butánsav) íze és szaga van, mivel a clostridia fehérjéket bocsát ki, amelyek lebontják az enzimeket. Az E típusnál azonban az étel teljesen normálisnak tűnik. Az E típus főként halkonzervekben fordul elő, ill. füstölt hal.

A Clostridia botulina spóraképző képessége döntő fontosságú a toxin terjedése szempontjából. Az étel kb. Bár a klostridiumok 100 ° C-on elpusztulnak, a spórák hőállóak, és több órán át képesek túlélni a 100 ° C-ra történő hevítést. Ha a levegő csapdába esik, a spórák új clostridiumokat és toxinokat képezhetnek. A spórák azonban 30 percig 120 ° C-os forró gőzben pusztulhatnak el. A botulinum toxin viszont nem hőálló: az étel másodpercek alatt történő főzésével elpusztul.

A botulinum toxin egy speciális formája a csecsemőket érinti az élet első hónapjaiban, majd szó esik infantilis botulizmusról. A botulizmus ezen formáját először a 1976. A döntő tényező itt nem a botulinum toxin lenyelése, hanem a spórák bevitele, amelyek különösen gyakoriak a mézben. A gyermek belében található különleges körülmények miatt, amelyek lehetővé teszik az anaerob baktériumok szaporodását, amikor az oxigén zárva van, a toxin képződése csak a beteg belében történik. A clostridiumok, a spórák és a toxinok ürülékkel történő kiválasztása ellenére a botulizmus átterjedése az emberek között még nem ismert.

A toxint elvileg belélegezhetjük és a tüdőbe is vihetjük. Ez azonban nagyon ritka eset. A botulinum toxin felvételének egy másik meglehetősen ritka formája a Clostridiummal fertőzött sebek. A botulizmus ilyen formájáról először ben számoltak be 1951.

Lappangási időszak

Az inkubációs periódus általában 12-36 óra, a méreg lenyelésétől függően. Minél rövidebb az inkubációs periódus, annál súlyosabb a mérgezés, és ennek megfelelően annál magasabb a halálozási arány. Különösen kis mennyiségű méreg esetén azonban az inkubációs periódus akár tíz napig is eltarthat.

Ha a beteg spórákat emésztett be, és a toxinképződéssel rendelkező klostidiumok szaporodása a páciens belében zajlik, az inkubációs periódusra vonatkozó visszamenőleges következtetések nem lehetségesek.

Tünetek

A botulizmus nehézségei az idegek és az izmok közötti jelátvitel blokkolása miatt jelentkeznek. Az izmok bénulásaként nyilvánulnak meg.

Először a szemizmok érintettek. A betegek homályosan látnak, könnyed arcúak, kettős látásra panaszkodnak, és nehezen tudják nyitva tartani a szemüket. A bulbar bénulás jelei a betegség további lefolyása során jelentkeznek. Ez alatt az ajkak, a nyelv, az éghajlat és a gége izmainak bénulását jelezzük. Ez beszédzavarokhoz vezet, és különösen súlyos nyelési rendellenességekhez vezet, amelyek az aspiráció, vagyis az ételek, italok vagy nyál felszívódását jelentik a légutakba. A nyelési rendellenességeket súlyosbítja a súlyos szájszárazság is.

Ha a bénulás a belső szervek izmait érinti, hányinger, hányás, hasmenés, később székrekedés és görcsös hasi fájdalom jelentkezik. A bénulás a fejtől lefelé terjed az összes izomra. Különösen veszélyes a légzőizmok bénulása, amely kezelés nélkül fulladással járó halálhoz vezet. A betegség egész ideje alatt a betegek teljesen tudatosak.

A botulizmusban szenvedő csecsemők szembetűnőek az általános szorongás, valamint az étkezéssel szembeni ellenálló képesség miatt. A nyelési rendellenességek, valamint a szemhéjak kinyitásának képtelensége további tünetek. A betegség előrehaladtával az egész izom gyengül. Ha megvédi a légzőizmokat, életveszély áll fenn. Teljesen lehetséges, hogy az úgynevezett hirtelen csecsemőhalálozás egyes eseteit az infantilis botulizmus okozza.

Diagnózis

A diagnózist a betegek tipikus neurológiai nehézségei alapján állapítják meg a hegesztéssel történő lenyeléssel, ill. füstölt hús. Gyakran egyszerre több ember érintett. A diagnózis biztosítása érdekében a páciens szérumát egyszer és egyszer az antitoxin, azaz az antidotum együttes beadása nélkül viszik át. Ha az egerek, amelyek nem kapnak antitoxint, elpusztulnak, ez határozottan botulizmus.

Kezelés

A botulizmus gyanújában szenvedő betegeket azonnal kórházba kell szállítani. A kezelés magában foglalja a méreg eltávolítását, azaz a botulinum toxin eltávolítását a szervezetből, antitoxin, azaz antidotum beadását, valamint tüneti kezelést, azaz nehézségek kezelését.

Mivel a botulinum toxin a gyomor-bél traktus izmainak bénulását is okozza, megpróbálják eltávolítani a toxint a gyomorból és a belekből egyaránt. A cél a további felszívódás megakadályozása, vagyis a méreg felszívódása a gyomor-bél traktusból a vérbe. Ez lehetséges pl. gyomormosás és hashajtók beadása.

A tényleges kezelés antitoxin, azaz antidotum beadásából áll. Van egy háromértékű antitoxin, amely hatékony az A, B és E típusok ellen. Ha ismert a botulinum toxin típusa, ill. már meghatározva, egyértékű antitoxin is beadható. Az antitoxin lóról származik, és allergiás reakciókat okozhat, mint pl szérumbetegség, de anafilaxiás sokk is. Az antitoxin beadása előtt vizsgálatot végeznek a betegen, pl. kis mennyiségű antitoxin beadásával közvetlenül a bőr alá. Ha nem jelentkezik allergiás reakció, az antitoxint közvetlenül a vénába adják. Az antitoxin csak inaktiválja a vérben található és a szöveti struktúrákhoz nem kötött botulinum-toxint.

Az antitoxin beadása mellett a betegnek az állapotra összpontosító tüneti kezelése szükséges. Ez magában foglalja, különösen a légzőizmok bénulása esetén a beteg légzését. Nyelési rendellenességek esetén gyakran szükség van mesterséges táplálkozásra, valamint a gyomortartalom aspirálására, hogy elkerülhető legyen a szívás és a tüdőgyulladás veszélye.

Az idegek és az izmok közötti ingerek átadását lehetővé tevő gyógyszerek szintén javíthatják a kényelmetlenséget. A prosztigmin lehet pl. kedvezően befolyásolta a bélizmok bénulását. A kolinerg szerek pedig javítják a homályos látást. A botulizmusban szenvedő csecsemőket pusztán tüneti módon kezelik. Súlyos esetekben vércsere-transzfúzió jöhet szóba. Ha lehetséges, kerülni kell az antitoxin adását.

Ha a botulizmus kiindulópontja a fertőzött seb, akkor általában műtéti kezelésre van szükség. Ezenkívül a Clostridia botulinum ellen ható antibiotikumok, például pl. penicillin.

Bonyodalmak

A botulizmusban szenvedő betegek legféltettebb szövődményei a légzési izmok bénulása, amely kezeletlen halálhoz vezet, és a szívmegállás.

Előrejelzés

Ez egy súlyos, életveszélyes betegség. A betegség legyőzése utáni gyógyulás hónapokat vesz igénybe. A bénulás megnyilvánulásai nagyon lassan, sok hónapon keresztül eltűnnek.

Letalitás

A botulizmus okozta mortalitás akár 90% volt az antitoxin használat bevezetése előtt. Az antitoxin elérhetősége óta a mortalitás jelentősen, kb. 10 - 15%.

A botulizmus sikeresen megelőzhető, ha lemondunk a duzzadt kannákból származó ételek fogyasztásáról, ill. szivárgó poharakból. Mivel a botulinum-toxint hő képes elpusztítani, kétséges, hogy az ételt röviden fel kell melegíteni, ill. főtt.

E-mailben áttekintést kaphat a legfontosabb üzenetekről

A személyes adatok kezelésére az Adatvédelmi irányelvek és a sütik használatának szabályai vonatkoznak. Kérjük, ismerkedjen meg ezekkel a dokumentumokkal, mielőtt megadná e-mail címét.