Az EU 96/71/EK irányelve (a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv) kötelezi az egyes tagállamokat annak biztosítására, hogy a maximális munkaidőre és a minimális pihenőidőre vonatkozó saját nemzeti szabályai a kiküldött munkavállalókra is érvényesek legyenek.

munka

A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó osztrák szabályokat is be kell tartani a munkavállalók kiküldése és elhelyezése esetén Ausztriába más EU-tagállamokból és harmadik országokból.

Ahol munkaidő és pihenőidő van meghatározva?

  • A legtöbb munkavállaló számára a munkaidőről szóló törvény (AZG) és a munkapihenő törvény (ARG).
  • Gyermekek és fiatalok számára a gyermekek és fiatalok foglalkoztatásáról szóló törvényben (KJBG).
  • A pékek számára a pékről szóló törvény, az orvosi létesítmények alkalmazottainak az orvosi létesítmények munkaidejéről szóló törvényében.
  • Az anyasági védelem hatálya alá tartozó munkavállalók esetében az anyasági védelmi törvény (MSchG) kiegészítő korlátozásai.

2. Kollektív szerződésekben és bizonyos feltételek mellett működési megállapodásokban is.

  • Erről a tematikus részben található információk találhatók: Kollektív szerződések -> Munkaidő és túlórák

Normál munkaidő

A szabály
A napi normál munkaidő (azaz túlórák nélkül) 8 óra, a heti normál munkaidő (túlórák nélkül) 40 óra .
Sok kollektív szerződés a heti normál munkaidő alacsonyabb óraszámát írja elő.

  • Kollektív szerződés alapján a napi normál munkaidő 10 óráig meghosszabbítható.
  • Kollektív szerződés alapján lehetőség van a munkaidő meghosszabbításának engedélyezésére is, maximum 48 órára és 9-ig, ill. Napi 10 óra abban az esetben, ha egy átállási időszakon belül a heti munkaidő nem haladja meg az átlagosan 40 órát (vagy a kollektív szerződésben meghatározott szokásos munkaidőt).
  • Annak érdekében, hogy hosszabb szabadságot vehessen igénybe (pl. Rövid péntek), a munkaidő másként osztható meg. Az egyes napokon a napi normál munkaidő legfeljebb 9 óra lehet.
  • Ha az ünnepeket a szabadság meghosszabbítására használják, akkor legfeljebb 13 egymást követő hétig vehetik igénybe (egy hét szabadsággal együtt). A napi normál munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát, a heti normál munkaidő pedig nem haladhatja meg az 50 órát.
  • Üzemeltetési megállapodás alapján vagy egyedi megállapodás alapján üzemi tanács nélküli társaságokban a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 órára meghosszabbítható a 4 napos munkahét elérése érdekében.

1. Dolgozz a változásért

  • A heti normál munkaidőt átlagosan a műszakban kell betartani.
  • A munkaidő egyes hetekben nem haladhatja meg a 60 órát .

2. Rugalmas munkaidő

  • A napi rendes munkaidő kezdetét és végét a munkáltató határozza meg a megbeszélt időkereten belül.
  • A rugalmas munkaidőt működési megállapodásnak kell vezérelnie, üzemi tanács nélküli műveletek esetén írásbeli megállapodás (rugalmas munkaidő-megállapodás).
  • A napi normál munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát. A normál napi munkaidő 12 órára történő meghosszabbítása akkor megengedett, ha a rugalmas munkaidő-megállapodás előírja, hogy az időbeli jóváírás egész nap vehető igénybe, és a heti pihenőidő nem kizárt.
  • A heti normál munkaidő a rugalmas munkaidőn belül átlagosan csak a 40 órát haladhatja meg, amennyiben az időbeli kredit átadása lehetővé teszi.
  • A normál munkaidő egyes hetekben nem haladhatja meg a 60 órát .

3. Ügyeleti idő

  • Ha a munkavállaló munkaideje rendszeresen csökken, és nagyrészt az ügyeleti idő, akkor a napi rendes munkaidő 12 órára, a heti rendes munkaidő pedig 60 órára meghosszabbítható.
  • Túlóra révén a napi munkaidő legfeljebb 13 órára, a heti munkaidő pedig legfeljebb 60 órára növelhető.
  • Ennek előfeltétele a kollektív szerződés útján történő engedély, különleges esetekben a működési megállapodás vagy az illetékes munkaügyi felügyelőség kérésére.

4. Munkaévtized

  • általában 10 munkanapig dolgozik, majd 4 szabadnap jár.
  • Kollektív szerződéssel megengedhető azoknak az alkalmazottaknak, akiket közérdekű nagy építményekben, vagy vízfolyásokat szabályozó építményekben és a hegyvidéki területek lavináinál alkalmaznak.
  • Az átlagos heti munkaidő nem haladhatja meg átlagosan a 40 órát egy kéthetes átállási időszakon belül (pl. Első hét: 63 óra, második hét: 17 óra).
  • A napi normál munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát.

5. Kivételes esetek

  • Amennyiben ideiglenes és sürgős munka, amelyet előre nem látható és megállíthatatlan okokból haladéktalanul el kell végezni a megelőzés érdekében közvetlen veszély az emberi biztonságra vagy egészségre, vagy vészhelyzet esetén, vagy ha szükséges a megelőzés érdekében aránytalan gazdasági kárt okoz a vagyonnak és hacsak más szükséges intézkedéseket nem lehet tenni a cél elérése érdekében,
    a munkaidő korlátai túlléphetők, vagy lerövidíti a szüneteket és a pihenéseket.

A munkát a kezdetektől számított 4 napon belül be kell fejezniírásban jelentéstaz illetékes munkaügyi felügyelőséghez.

A napi munkaidő lejárta után az alkalmazottak folyamatos pihenést biztosítanak legalább 11 óra.
A kollektív szerződés értelmében a folyamatos pihenőidő legalább 8 órára csökkenthető, feltéve, hogy az újabb pihenőidő ennek megfelelően meghosszabbodik a következő 10 naptári napra.
Tíz óránál rövidebb időre akkor van lehetőség, ha kollektív szerződés alapján más eljárásokat hajtanak végre a munkavállalók többi részének biztosítására.

1. Hétvégi pihenés

  • Az alkalmazottak minden naptári hétben megszakítás nélküli pihenésre jogosultak 36 óra, amelyre a vasárnapnak esik.
  • Hétvégi pihenés kell legkésőbb szombaton 13:00 órakor kezdődik.

Azok a munkavállalók, akik elvégzik a szükséges végső, takarítási vagy karbantartási munkákat, legkésőbb 15:00 óráig dolgozhatnak.
A túlzsúfoltság miatt végzett munka esetén a hétvégi pihenőnek legkésőbb szombaton 18:00 órakor meg kell kezdődnie.

2. Munkanapok

A munkavállalók az ünnepek alatt legalább 24 órán át megszakíthatatlan pihenésre jogosultak. A dolgozószobának 00:00 és 6:00 óra között kell kezdődnie egy szabadnapon.

Január 1. (újév)
Január 6. (Három király)
Húsvéthétfő
Május 1. (munkaszüneti nap)
Az Úr mennybemenetele
pünkösdhétfő
Isten teste
Augusztus 15. (Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele)
Október 26. (nemzeti ünnep)
November 1. (mindenszentek napja)
December 8. (Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása)
December 25. (karácsony)
December 26. (Szent István ünnepe).

Az ünnepek alatt végzett munka esetén a vonatkozó díjazás mellett a túlórákért fizetnek díjazást.

Az üdülési év egyszer a munkavállaló egyoldalúan meghatározhatja a neki járó üdülés kezdetének dátumát. A munkavállalónak legkésőbb három hónappal előre írásban értesítenie kell ezt az időpontot.

A munkavállaló akaratától függ, hogy a munkáltató kérésére nem kezdi-e igénybe venni a meghirdetett szabadság napját. Ebben az esetben az alkalmazott továbbra is jogosult a szabadság azon napjára. Ezenkívül a bejelentett napra a szabadság megtérítése mellett a teljesített munkáért fizetett díjazás is jár, azaz kettős díjazás, amely a személyes szabadsághoz való jogot vonja maga után.

1. Kivételes esetek

Amennyiben ideiglenes és sürgős munka, amelyet előre nem látható és megállíthatatlan okokból haladéktalanul el kell végezni a megelőzés érdekében közvetlen veszély az emberi biztonságra vagy egészségre, vagy vészhelyzet esetén, vagy ha szükséges a megelőzés érdekében aránytalan gazdasági kárt okoz a vagyonnak és hacsak más szükséges intézkedéseket nem lehet tenni e cél elérése érdekében,
az alkalmazottak hétvégi szünetekben és szabadnapokon dolgozhatnak.

A munkát a kezdetektől számított 4 napon belül be kell fejezni írásban jelentést az illetékes munkaügyi felügyelőséghez.

2. Kivételek a hétvégi pihenés és a nem munkanapok esetében

a) Bizonyos tevékenységek esetében a munkapihenésről szóló törvény rendelkezései tartalmaznak kivételeket, pl. mert

  • vendégszeretet
  • rekreációs lehetőségek
  • szállítás
  • egészségügyi ellátás
  • színházak, múzeumok stb.
  • közúti és mentési szolgálatok
  • karbantartás.

b) A gazdasági hátrányok elkerülése és a foglalkoztatás biztosítása érdekében: kollektív szerződések egyéb kivételek szerepelnek.

c) A tartományi kormány miniszterelnöke rendelet útján további mentességeket engedélyezhet, feltéve, hogy a szükséges szolgáltatás nyújtásának kivételes regionális igényét feltüntetik.

d) A Szövetségi Munkaügyi, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium különleges esetekben további ideiglenes mentességeket adhat (pl. új üzem létesítésekor).

e) Ideiglenes speciális munkaköri követelmények esetén kivételeket lehet kiadni a hétvégi pihenésre és a munkanélküli munkanapokra vonatkozó, hétvégi vagy munkaszüneti napokra vonatkozó működési megállapodás alapján munkavállalónként és egy évenként. A hétvégi pihenő kivétel négy egymást követő hétvégén nem használható.
Az üzemi tanács nélküli társaságokban ilyen mentesség egyedi megállapodás alapján is megadható. Ebben az esetben az alkalmazottak megengedhetik maguknak, hogy indoklás nélkül megtagadják a munkát hétvégén és ünnepnapokon. Ezért nem lehetnek hátrányos helyzetben.

A hétvégi pihenés helyett hétvégén dolgozó alkalmazottak minden esetben megszakítás nélküli, 36 órás pihenőidőre jogosultak egy naptári hét folyamán, amelynek tartalmaznia kell a hét egy teljes napját.

Ha az alkalmazottak a menetrendben megjelölt heti pihenőidő alatt dolgoznak, a következő héten kompenzációs szabadságra jogosultak.
A kompenzációs szabadságnak a munka után 36 órás időszaknak kell megfelelnie a következő munkahét kezdete előtt.
A kompenzációs szabadságot a következő heti pihenőidő kezdete előtt kell igénybe venni, kivéve, ha a kompenzációs szabadságot megillető munka megkezdése előtt másképp nem állapodtak meg.

"Munkaidő ütemezése" rekord

  • Ennek a nyilvántartásnak meg kell lennie kiküldve a munkavállaló számára megfelelő és könnyen hozzáférhető helyen.
  • Meg kell jelölni benne a szokásos munkaidő kezdete és vége, számol a hossz szünetek (vagy általában törések), valamint heti pihenés.
  • Rugalmas munkaidő esetén a hirdetőtáblának tartalmaznia kell egy rugalmas időkeretet, a lehetséges átigazolási lehetőségeket, a heti pihenés hosszát és helyét.
  • Elektronikus rendszerek használata esetén az alkalmazottak számára garantált a hozzáférés az elektronikusan rögzített adatokhoz.

A valódi munkateljesítmény nyilvántartása

Nyilvántartást kell vezetni az összes kiküldött munkavállaló tényleges munkaidejéről.
Rekordok, valamint mások mellékletek, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi ellenőrzést, a megfelelő rendeltetési helyen kell rendelkezésre állniuk.
A munkaidő nyilvántartásának és megőrzésének kötelezettségének megszegése esetén szigorúan eljárást indítanak és 10 000 euróig, ismételt esetben 20 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtják.

A munkakönyveknek tartalmazniuk kell:

  • a valós munkaidő kezdete és vége,
  • a szünetek helye és hossza,
  • lehetséges átalakítási időszakok.