Egy új tudományos vélemény arra a következtetésre jutott, hogy az UV-sugárzásnak nincs biztonságos határa a napfény-expozíciónak

/health/file/26111_sknewsletter_186_focus.jpg

/health/file/26126_sknewsletter_182_edito.jpg

Noha munkánk magas szakmai színvonalú lehet, és tagjaink között vannak tudományos szakértők a világ minden tájáról, munkánk nem lehet tudományos és kizárólag a tudományos közösség számára készült. Eredményeinek felhasználása célja az európai polgárok egészségének és biztonságának védelme.

előadó

A kozmetikai célokra használt szolárágyak UV-sugárzásának való kitettség biztonságáról szóló, 2016. decemberi vélemény példa arra, hogy munkánk nem kizárólag tudományos, hanem az egész EU-ban valóban fontos az emberek számára. Ez a nézet, amely eredendően ellentmondásos a szolárágy-ipar erős érdekei és a szolárágyak felhasználóinak nagy száma miatt, új szabályok és szabályozások bevezetéséhez vezethet a kockázatkezelők és a politikai döntéshozók részéről. Ez azonban már kívül esik a tudományos bizottságok hatáskörén.

Feladatunk a meglévő tanulmányok pártatlan és független, elfogultság nélküli áttekintése, valamint validált tudományos ismereteken alapuló tudományos vélemény megadása. Ebben az esetben az adatok azt mutatják, hogy meggyőző bizonyíték van arra, hogy az UV-sugárzás napágy használatával bőrmelanomát és laphámrákot okoz, különösen, ha az első expozíció fiatalabb korban következik be. Kisebb mértékben előfordulhat bazális sejtes karcinóma és okuláris melanoma.

Emiatt nem lehet korlátozni a napágyak UV-sugárzásának való kitettséget. Az ultraibolya (UV) sugárzást, ideértve a napágyak által kibocsátott sugárzást is, teljes rákkeltő anyagnak tekintik, mert okozhatja és elősegítheti a rák növekedését. Ez azt jelenti, hogy nem mondható el, hogy a szolárágyak mérsékelt használata vagy a hatályos biztonsági előírásoknak megfelelő használat vezethet a szolárágy biztonságához.

A szolárágyak egyes felhasználói arról számolnak be, hogy szolárágyakat használnak a D-vitamin termelésének ösztönzésére, azonban erre nincs szükség, mivel a kockázatok meghaladják az előnyöket. Ha a D-vitamin szintje nem elegendő, elegendő a kiegyensúlyozott étrend és a nappali fény rövid, rendszeres expozíciója, és ha ez elégtelennek bizonyul, étrend-kiegészítőket is lehet fogyasztani.

Ez a vélemény naprakésszé teszi a Fogyasztási cikkekkel foglalkozó tudományos bizottság által készített, a napágyakból származó UV-sugárzás biológiai hatásairól szóló 2006. évi véleményt. A vélemény arra a következtetésre jutott, hogy az UV-barnító eszközök kozmetikai barnuláshoz való használata valószínűleg növeli a bőr rosszindulatú melanóma és a szem melanoma kockázatát.

Azt azonban most már biztosan kijelenthetjük, hogy az UV-barnító eszközök használata a kozmetikai barnuláshoz még egyszeri használat után is növeli a rák kockázatát, különösen, ha az expozíció 30 éves kor előtt történik. Ez a vélemény kockázatértékelés. Most az egyének feladata, hogy személyes felelősséget vállaljanak, és a kockázatkezelők döntsenek arról, hogy új szabályokra vagy korlátozásokra van-e szükség.

A dohány-adalékanyagokról szóló második véleményében a SCHEER bizottság lépésenkénti stratégiát javasol a dohány-adalékanyagok értékelésére.

/health/file/26128_sknewsletter_186_focus2.jpg

A múltban a feltörekvő és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (SCHENIHR) tudományos véleménye ("Dohány-adalékanyagok I") alapján a cigaretták és a kézzel sodort cigaretták 15 adalékanyagának prioritási listáját hozták létre. Ez az új vélemény még tovább viszi ezeket az erőfeszítéseket, összhangban az EU dohánytermék-irányelvével, amely előírja, hogy a dohánytermékek gyártói és importőrei átfogó tanulmányokat végezzenek az adalékanyagokról.

Az elsőbbségi jegyzéket meghatározott kritériumok alapján állították össze, amelyek 15 gyakran használt adalékanyag kezdőpontjaként szolgálnak a dohánytermékek jellegzetes ízének megadásához, az inhaláció megkönnyítéséhez vagy addiktivitásuk növeléséhez. Ezekre az adalékokra kiterjesztett bejelentési kötelezettségre lesz szükség, és a jövőben további anyagokkal bővül a lista.

Mivel több ezer olyan adalékanyag létezik, amelyek másképp reagálhatnak az égésnél és a kombinációnál, az egyes adalékanyagok vizsgálata hosszadalmas és nehéz folyamat lehet. A SCHEER bizottság lépésről lépésre javasol stratégiát, amely minimálisra csökkenti a tesztelést, és ahol lehetséges, magában foglalja a csoportokhoz hasonló szerkezetű és tulajdonságú adalékanyagok értékelését, nem pedig külön-külön.

A SCHEER bizottság a konkrét lépések és tesztek javaslata mellett meghatározott bizonyos általános kritériumokat, pl. a vizsgálatok eredményeinek a dohányzásra, az emberi expozíció tényleges szintjére és a dohányzással összefüggő betegségekre kell vonatkozniuk. Ezenkívül az összehasonlító toxicitási vizsgálati eljárásokat, amelyek kiértékelik az adalékanyaggal és anélkül a dohánytermékek hatásainak különbségeit, nem tartják megfelelőnek a jelenleg rendelkezésre álló módszerekkel tulajdonságaik értékelésére. Jelenleg ezeknek a tanulmányoknak nincs megkülönböztető lehetősége a dohánytermékek magas toxicitása miatt, és eredményeik nem általánosíthatók minden termékre és márkára.

A SCHEER ehelyett a tiszta adalékanyagok és pirolízistermékeik hatásainak figyelemmel kísérését javasolja annak értékelése érdekében, hogy ezek hozzájárulnak-e a dohánytermékek toxicitásához.

A SCHEER bizottság a 15 kiemelt adalékanyagra vonatkozó adatokban is jelentős hiányosságokat állapított meg, ezért kidolgozott egy jelentéstételi sablont, hogy a jelentéstétel egyszerűbb és egységesebb legyen.