Azt mondják, hogy a nők apjuk példáját követve keresnek társat. Lehet, hogy nem veszi észre, de a Psychology Today portál szerint valóban az.
Apám, mint szülő, öntudatlanul befolyásolt minket azzal, hogy hasonló típusú férfiakat vonzott az életünkbe. Akár a megjelenés, akár a viselkedés. Miért van ez így? Saját apánk másolatával akarunk menni?
Az ellenkező nemű szülők szerinti partnerválasztás jelenségét Sigmund Freud, a világhírű pszichiáter írta le 1910-ben, és ezt nevezte el Ödipusz-komplexus. Ez egy olyan elmélet, amely arról beszélt, hogy tudatalatti befolyásolja az ember viselkedését, amikor partnert keres. Számos tanulmány kimutatta, hogy a nőknek megvannak a "kedvenc típusaik", amelyek tükröződnek apjuk modelljében.
A Charles University cseh tanulmánya, amelyet a Psychology Today publikált, sok más világkutatáshoz hasonlóan megerősítette ezt az elméletet. Szerinte te vagy az a nők olyan társat keresnek, aki hasonlít az apjukra, főleg, ha jó viszonyban vannak vele. Ha nők nőttek volna fel idősebb apával az idősebb partnereket is jobban szeretik. Úgy érzékelik apjukat, mint akiben megbízhat és akire támaszkodhat, ezért ezt a bizonyosságot a felében is keresi.
Az apa az a férfi, akit születésünktől fogva érzékelünk. Hogy viselkedik és hogyan néz ki, azt tudatalattiinknak írják, és természetesnek tartjuk. Idővel rájövünk, mely tulajdonságokkal nem értünk egyet és mit szeretünk benne. Szemének színe, alakja, hobbija vagy egyéb jellemzői gyakran felfedezhetők saját partnereinknél.
Az, hogy gyermekként hogyan bánt velünk, befolyásolja a férfiakkal való jövőbeni kapcsolatainkat. Sokat elárulhat a szerelem lehetséges problémáiról is. Ebben nagyon fontos szerepet játszik a szülővel való kapcsolat minősége.
Ha a gyermekkor boldog volt, és a kapcsolat problémamentes volt, a nő ezt a bizonyosságot keresi felnőtt életében. Ha a kapcsolat rossz, bonyolult volt, úgy tűnt, hogy a nő öntudatlanul vonzza egy hasonló férfit. Apja példájának köszönhetően azonban gyorsan megértheti, hogy már nem akarja az életben, és ezért továbbáll.
Apánk példája szerint azonban nem szeretünk bele partnerünkbe, ez egyfajta agyi "játék", ami összekeveri őt a szüleivel. Ideális embert keresünk partnerünkbe, aki kompenzálni tud minket minden mentális és érzelmi kárt vagy kielégíteni gyermekeink igényeit.