tudomány

A szlovákok kétharmada érdeklődik a tudomány iránt, és kíváncsi nemcsak új felfedezésekre, hanem arra is, hogy miként befolyásolhatják életüket. Ez egy, a 2muse kutatóügynökség által idén februárban készített felmérésből származik, amely reprezentatív mintán vett részt, 1013 válaszadóból. Az embereknek azonban csak homályos elképzeléseik vannak a tudósok konkrét munkájáról.

"A tudomány hagyományosan a laboratóriumi munkához kapcsolódik" - mondta Paulína Böhmerová, az Eset Alapítvány munkatársa. Ennek a jól ismert technológiai vállalatnak az alapja volt az, amely bemutatta a fent említett felmérést arról, hogy az emberek hogyan érzékelik a szlovákiai tudományt és tudósokat. "A modern tudomány ma nemzetközi csapatokban játszódik, fejlett technológiákkal működik, és nemcsak tudást, hanem szenvedélyt is igényel az embertől" - tette hozzá Böhmer.

Idén az alapítvány új tudományos díjat is indított, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Szlovákiában dolgozó csúcstudósokra. "Örülünk, ha a tudományos személyiségek példaképekké válnak a következő karrierjüket fontolgató fiatalok számára" - magyarázta Böhmer a díj küldetését. A felmérés válaszadóinak háromnegyede szerint a tudományos felfedezések alakítják véleményüket és hozzáállásukat, különösen olyan területeken, mint az egészségügy, a táplálkozás vagy a technológia. A válaszadók többsége azonban egyáltalán nem emlékezett a kortárs szlovák tudomány sikereire. A leggyakoribbak voltak az általános válaszok az új, főleg az onkológiai gyógyszerek kifejlesztésére vonatkozóan, vagy a válaszadók az első szlovák műhold űrbe juttatását említették.

Ismeretlen tudósok

A tudomány eredményeihez hasonlóan felmerült a kérdés, hogy a szlovákok ismerik-e tudósaikat. A válaszadók alig tizede tudta megmondani egyikük konkrét nevét. A leggyakrabban Robert Mistrík vegyészt nevezték meg (annak a ténynek köszönhetõen, hogy kandidált az elnökválasztásért), a második Pavol Povinec atomfizikus volt, aki elnyerte a 2016-os év tudósának címét, a harmadik pedig leggyakrabban Štefan Luby fizikus volt. és villamosmérnök, aki a Szlovák Akadémiát is vezette.

"Tisztában vagyunk a média erejével, amelyet be kell vonni társadalmunk tudatosságának növelésébe a tudomány és a kutatás fontosságával kapcsolatban. A tévéműsorok, a rendszeres hírek, de a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikáció is vonzó módon bemutathatja nemcsak a tudós munkájának szélességét, hanem azt is, hogy ez a munka miként befolyásolhatja a hétköznapi emberek életét is "- hangsúlyozta Böhmerová.

Imrich Barák, a Szlovák Tudományos Akadémia Mikrobiális Genetika Tanszékének vezetője hozzáteszi, hogy a tanárok oktatása és befolyása feltétlenül kulcsfontosságú a szlovák tudomány fejlődésében. "Valószínűleg nincs olyan tudós, aki úgyszólván nap mint nap a tudományos karrier mellett dönt. Ennek alapja egy iskola és egy lelkes tanár, aki el tudja fogni a diákot "- magyarázta.

Ebben kulcsszerepet játszanak a tanórán kívüli tevékenységek, például a speciális tudományos körök. A fiatalok szabadidejét nagyrészt kitöltő különböző technológiai szórakozások versenyében azonban a tudomány népszerűsítésére szolgáló események is fontosak.

"Úgy látom őket, mint a tudósok bizonyos hozzájárulását, hogyan lehetne a tudományt vonzóbb és fontosabb területként közelíteni a fiatal generációhoz. A tudósok számára azonban az a legfontosabb, hogy a minőségi műveket egyértelműen közzétegyék minőségi folyóiratokban. Olyan erős kompetenciából kell, hogy megjelenjen a nyilvánosság számára való népszerűsítés "- mondta Barák, aki szintén részt vesz a Tudomány élni kezdeményezésben, amely támogatja a tudomány, a kutatás és az oktatás pozitív változásait.

Ez a környezettől is függ

A tudósok maguk úgy érzékelik munkájukat, mint valami fontos kapcsolattartást, amely meghatározza az ember létét a jövőben. A tudós státusza teret enged nekik, hogy szabadon felfedezzék a problémákat és lehetséges megoldásaikat.

Ugyanakkor nem osztják ezt a világképet a nyilvánossággal. Úgy tekint a tudományra, mint az egyes kutatók játékára, elszakadva a hétköznapi élettől.

"Úgy gondolom, hogy a tudósok számára a legnagyobb megelégedettség az, hogy a világon először áll elő valami újjal. Még több öröm van, ha valami forradalmi dologról van szó. Az alapkutatásban részt vevő számos tudós gyakran befolyásolja az emberiséget a jövőben anélkül, hogy tudná, hogyan lehet eredményeiket később felhasználni. A különböző területeken zajló fejlesztések azonban mindig megtalálják a módját, hogy ezeket a felfedezéseket a megfelelő időben felhasználják "- mondta Barák.

Valószínűleg senki sem kételkedik abban, hogy a tudomány és a kutatás alapvetően elősegíti az államok gazdasági fejlődését. Csak azért, mert az alkalmazott technológiák lehetővé teszik a gyorsabb és hatékonyabb termelést, de például a környezetre gyakorolt ​​kisebb hatással is. Ugyanakkor maguk a tudósok azt állítják, hogy Szlovákiában nem annyira a tehetség hiánya, hanem a tudomány rossz feltételei vannak. "Hosszú távon nincs jobb egy ország számára, mint megfelelő környezetet teremteni a tudomány számára, és vonzani a tehetségeket a világ minden tájáról. Ebben az esetben nem probléma, hogy hallgatóink külföldön mennek továbbképzésre és tapasztalatra. A probléma csak akkor van, ha kevesen vannak, akik visszatérnek, és amikor senki nem jön hozzánk külföldről "- zárta szavait Barák.