Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyének kivonata

módszerek megállapításáról

Név és link

A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A Bizottság 154/2003/EK rendelete A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A Bizottság 154/2003/EK rendelete A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Ú. ban ben. HL L 70., 2006.3.9., 1. o. 12–34 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Ú. ban ben. HL L 330M., 2006.11.28., 1. o. 228–250 (MT)
Bolgár különkiadás: fejezet 03 kötet 070 o. 140 - 162
Román különkiadás: fejezet 03 kötet 070 o. 140 - 162
Horvát különkiadás: fejezet 03 kötet 034 o. 3 - 25

Hatályos: Ezt a törvényt megváltoztatták. Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat: 2014.07.01

Nyelvek, formátumok és HL hivatkozás ban ben.

  • BG
  • ES
  • CS
  • ADNI FOG
  • DE
  • ET
  • EL
  • EN
  • FR
  • GA
  • HR
  • AZT
  • LV
  • LT
  • HU
  • MT
  • NL
  • PL
  • PT
  • RO
  • SK
  • SL
  • FI
  • SV

Többnyelvű kijelző

Szöveg

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A BIZOTTSÁG 1598/2003/EK RENDELETE 401/2006

(2006. február 23.),

az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Tekintettel az 1782/2003/EK rendeletre, Tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, az állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartásának ellenőrzése érdekében elvégzett hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére annak, 4,

A Bizottság 154/2003/EK rendelete Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határának megállapításáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az egyes élelmiszerekben található egyes mikotoxinok maximális szintjét.

A mintavétel döntő szerepet játszik a mikotoxin-értékek meghatározásának pontosságában, amelyek nagyon heterogén módon oszlanak meg a dózisban. Ezért meg kell határozni azokat az általános kritériumokat, amelyeknek a mintavételi módszernek meg kell felelnie.

Szükséges továbbá meghatározni az analitikai módszer által teljesítendő általános kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrző laboratóriumok hasonló megbízhatósági szintű analitikai módszereket alkalmazzanak.

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok szintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról szóló, 1998. július 16-i 98/53/EK bizottsági irányelv (3) meghatározza a mintavételi módszereket és az elemzési módszerek megbízhatósági kritériumait. az aflatoxinok ellenőrzése az élelmiszerekben.

A Bizottság 2002. március 13-i 2002/26/EK irányelve az élelmiszerekben az ochratoxin A-szint hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (4), a Bizottság 2003. augusztus 11-i 2003/78/EK irányelve az élelmiszerek patulinszintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi eljárások és analitikai módszerek megállapításáról (5), valamint a mintavételi és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó analitikai módszerek megállapításáról szóló, 2005. június 6-i 2005/38/EK bizottsági irányelvről Az élelmiszerekben a Fusarium-toxinok szintjének (6) közül a mintavételi módszereket és a megbízhatósági kritériumokat hasonlóan rögzítik az ochratoxin A, a patulin és a Fusarium toxinok esetében. .

Amikor csak lehetséges, ugyanazt a mintavételi módszert kell alkalmazni az ugyanazon termék mikotoxinjainak ellenőrzésére. Ezért az összes mikotoxin hatósági ellenőrzéséhez használandó analitikai módszerek mintavételi módszereit és megbízhatósági kritériumait ezért egyetlen jogi aktusba kell foglalni annak alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

Az aflatoxinok nagyon heterogén módon oszlanak meg az adagban, különösen a nagyobb szemcseméretű élelmiszertermékek, például szárított füge vagy földimogyoró adagjában. Ugyanazon reprezentativitás elérése érdekében szükséges, hogy az összesített minta tömege nagyobb legyen a nagyobb részecskeméretű élelmiszer-termékeknél, mint a kisebb részecskeméretű élelmiszer-adagoknál. Mivel a mikotoxinok megoszlása ​​a feldolgozott termékekben általában kevésbé heterogén, mint a feldolgozatlan gabonatermékekben, helyénvaló egyszerűbb mintavételi intézkedéseket előírni a feldolgozott termékek esetében.

A 98/53/EK, a 2002/26/EK, a 2003/78/EK és a 2005/38/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

Helyénvaló, hogy e rendelet alkalmazásának időpontja egybeessen az 1234/2007/EK bizottsági rendelet alkalmazásának időpontjával. 2005. Június 6 - i 856/2005/EK rendelet 466/2001 a Fusarium toxinok tekintetében .

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzéséhez a mintavételt az I. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kell elvégezni.

Az élelmiszerek mikotoxinszintjének hatósági ellenőrzéséhez használt minta-előkészítés és analitikai módszerek összhangban vannak a II. Mellékletben meghatározott kritériumokkal.

A 98/53/EK, a 2002/26/EK, a 2003/78/EK és a 2005/38/EK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba .

Ezt a rendeletet 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 23-án

(2) HL C, 1. o. ban ben. LU L 77., 2001.3.16., 1. o. A legutóbb a (z) 199/2006 (HL L 32., 2006.2.4., 34. str.).

MINTAVÉTELI MIKOTOXINOK ÉLELMISZEREKÉNEK HIVATALOS ELLENŐRZÉSE

A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A hatósági ellenőrzéseket a (z) 5/2003/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. 882/2004. Ezeket az általános rendelkezéseket a (z) 5/2003/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni. 882/2004.

A.1. Cél és hatály

Az élelmiszerek mikotoxinszintjének hivatalos ellenőrzésére szánt mintákat az e mellékletben meghatározott módszerekkel kell venni. Az így kapott összesített mintákat reprezentatív tételmintáknak tekintjük. Az 1/2003/EK rendeletben meghatározott maximális szinteknek való megfelelés A 466/2001/EK rendeletet a laboratóriumi mintákban megállapított értékek alapján állapítják meg.

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„Tétel”: azonos időben kiszállított élelmiszer-termék azonosítható mennyisége, amelyet a tisztviselő közös jellemzőkkel, például eredettel, fajtával, csomagolás típusával, csomagolóval, feladóval vagy jelölésekkel rendelkezik;

„Altétel”: egy nagy tétel megjelölt része, amelyet a mintavételi módszer alkalmazásának céljából megjelöltek az adott megjelölt részre; minden altételnek fizikailag külön kell lennie és azonosíthatónak kell lennie;

„Részminta”: anyagmennyiség, amelyet tételenként vagy altételenként egyetlen helyszínről vettek;

„Összesített minta”: a tételből vagy altételből vett összes részminta összekeverésével nyert minta;

"Laboratóriumi minta": a laboratóriumnak szánt minta.

A.3. Általános rendelkezések

A mintavételt a tagállam által kijelölt meghatalmazott személy végzi.

A.3.2. Mintavételre kerülő anyag

A mintákat minden vizsgálandó tételtől külön kell venni. A különféle mikotoxinok meghatározására vonatkozó egyedi mintavételi rendelkezéseknek megfelelően a nagy tételeket alszakaszokra osztják fel, amelyekből külön mintát vesznek.

A.3.3. Megteendő intézkedések

A mintavétel és a minták előkészítése során intézkedéseket kell hozni minden olyan változás elkerülésére, amely befolyásolhatja:

mikotoxintartalma hátrányosan befolyásolja az analitikai meghatározást, vagy az összesített minták reprezentativitásának csökkenését okozza,

az élelmiszerbiztonság mintavételre kerülő tételekben.

Szükséges továbbá minden szükséges intézkedést megtenni a mintát vevő személyek biztonsága érdekében.

A.3.4. Részminták

Az elemi mintákat a lehető legteljesebben a tétel vagy az altétel elosztott különböző helyeiről kell venni. Ennek az eljárásnak a be nem tartását az I. melléklet A.3.8. Szakaszában meghatározott nyilvántartással kell rögzíteni.

A.3.5. Az összesített minta előkészítése

Az egyesített minta elemi minták összekeverésével készül.

A.3.6. Ismétlődő minták

A végrehajtás, a kereskedelem (védelem) és a választottbírósági célból ismételt mintákat kell venni a homogenizált összesített mintából, feltéve, hogy ez a gyakorlat nem ütközik az élelmiszeripari vállalkozó jogait érintő tagállami szabályokkal.

A.3.7. A minták csomagolása és szállítása

Minden mintát tiszta, inert edénybe kell helyezni, amely megfelelő védelmet nyújt a szennyeződésektől és a szállítás közbeni károsodásoktól. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a minta összetétele a szállítás vagy tárolás során bekövetkezhessen.

A.3.8. A minták lezárása és jelölése

Minden hatósági használatra vett mintát a mintavétel helyén le kell zárni, és a tagállam előírásainak megfelelően azonosítani kell.

Minden mintavételről nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi az egyes tételek egyértelmű azonosítását, és megadja a mintavétel dátumát és helyét, valamint minden egyéb információt, amely hasznos lehet az elemző számára.

A.4. Különböző típusú előnyök

Az élelmiszeripari termékek csomagolatlanul, konténerekben vagy egyedi csomagolásban, például táskákban, tasakokban, kiskereskedelmi csomagolásban értékesíthetők. A mintavételi eljárás alkalmazható valamennyi különböző formában, amelyben ezeket a termékeket forgalmazzák.

Az e melléklet más részeiben meghatározott különös rendelkezések sérelme nélkül, a következő képlet használható iránymutatásként az egyedi csomagolásban forgalmazott tételek mint például zsákok, tasakok, kiskereskedelmi csomagolás mintavételéhez:

mintavételi gyakoriság (SF): minden n-edik zsák vagy zsák, amelyből részmintát kell venni (a tizedesjegy utáni számokat a legközelebbi egész számra kerekítjük).

B. A Gabona és a gabonatermékek mintavételének módszere

Ez a mintavételi módszer a gabonafélékben és a gabonatermékekben az aflatoxin B1, aggregált aflatoxinok, ochratoxin A és Fusarium toxinok tekintetében megállapított maximális szintek hivatalos ellenőrzésére szolgál.

B.1. Elemi minta tömege

Az elemi minta tömegének körülbelül 100 grammnak kell lennie, hacsak az I. melléklet B. része másként nem rendelkezik.

A kiskereskedelmi kiszerelésben lévő tételek esetében az elemi minta tömege a kiskereskedelmi csomagolás tömegétől függ.

100 grammnál nagyobb tömegű kiskereskedelmi csomagok esetében az egyesített minták 10 kg-nál nagyobb tömegűek. Ha egy kiskereskedelmi csomag súlya jóval meghaladja a 100 grammot, akkor minden egyes kiskereskedelmi csomagból részmintaként 100 grammot kell venni. Ez történhet mintavétel közben vagy laboratóriumban. Azonban azokban az esetekben, amikor egy ilyen mintavételi módszer elfogadhatatlan kereskedelmi következményekkel járna a tétel károsodásából (csomagolási formák, szállítóeszközök stb. Miatt), alternatív módszert lehet alkalmazni. Például egy értékes termék értékesítése esetén 500 gramm vagy 1 kg tömegű kiskereskedelmi csomagolásban az egyesített minta úgy nyerhető, hogy az 1. és a 2. táblázatban megadottnál kisebb számú elemi mintát egyesít, feltéve, hogy az összesített minta a minta tömege megegyezik az előírt összesített minta tömegével, az 1. és 2. táblázatban felsorolt ​​minták.

Ha a kiskereskedelmi csomag súlya kevesebb, mint 100 gramm, és a különbség nem túl nagy, akkor egy kiskereskedelmi csomagot egy részmintának kell tekinteni, és az összesített mintának 10 kg-nál kisebbnek kell lennie. Ha a kiskereskedelmi csomag súlya jóval kevesebb, mint 100 gramm, egy elemi minta két vagy több kiskereskedelmi csomagból áll, és ennek alapján a tömegének a lehető legközelebb kell lennie a 100 grammhoz.

B.2. A gabonafélék és gabonatermékek mintavételi módszerének általános összefoglalása

A tételek felosztása alkategóriákra a terméktől és a tétel súlyától függően