29 találat (1 oldal)
extra 1 1. o. külön 2, külön 1, 3, 4, külön 2. o. rendkívüli 1, kivételes
extra 2 1. o. kivételes 2, különösen 3, nagyon 2. o. külön, külön 1, külön 2 3. o. különösen 2
rendkívüli 1. eltér a kialakult rendtől, a közös szabályoktól (op. rendesen) • kivételesen: ma kivételesen, kivételesen látogathat meg engem • rendszertelenül • nem tervezetten • hagyománytalanul
2. nem a szokásosat, hanem a szokást fejezi ki. jelentősen megnövekedett arány, intenzitás stb. • különösen • kivételesen: kivételesen, különösen jó eredményeket érnek el; rendkívül ügyes • nagyon • nagyon • nagyon: nagyon-nagyon-nagyon nagy korkülönbség volt közöttük • szokatlanul • szokatlanul • könyvek.: szokatlan • szokatlan: szokatlanul, szokatlanul gyorsan jutottak be a városba; a cél szokatlanul, szokatlanul pontosan ütődött • láthatatlan • elmondhatatlanul • leírhatatlanul • hihetetlen • hallatlan: láthatatlan, kimondhatatlanul, leírhatatlanul gyönyörű; hihetetlenül, hallatlanul rövid idő alatt építettek új iskolát • szokatlanul • ritkán: szokatlanul ritkán előforduló lepke példányt fogtak meg • túlzottan • legfeljebb • túl sokat • túl sokat: rendkívüli, túlzottan, rendkívül elégedett volt a jutalom; ez a szikla túl, túl kemény • átlag feletti • beszéd. extra: az átlag felett lépett be a szobába, extra magas férfi • különösen • különösen • elavult.: különösen • különösen: különösen meggazdagodott • különösen gyorsan • a hívás. kifejez ktovieako • bohvieako • čertvieako (negatív mondatokban kifejezi az arány korlátozását): az együttes teljesítménye valóban nem volt rendkívüli, ktovieako, bohvieako sikeres
vö. szintén rendkívüli 1
2. ami rendezetlenül, szabályokon kívül történik (op. Rendszeres, szabályos) • különleges • különleges: rendkívüli, különleges, különleges expressz készítése; különleges légitársaság; speciális, speciális tanulmányi forma • szabálytalan: rovarok rendszertelen előfordulása • nem tervezett • speciális: nem tervezett, különleges kormányülések • nem hagyományos (hagyománysértő): nem hagyományos értekezlet
utánozhatatlan, utánozhatatlan, amelyet nem lehet utánozni: mindenkinek le kellett engednie utánozhatatlan (in) mosolyának • egyedülálló • egyedi (egyfajta): Hviezdoslav egyedülálló mestere volt a szónak; egyedi sportteljesítmény elérése • megismételhetetlen (amit nem lehet megismételni): a humorista megismételhetetlen humorral szerezte meg a közönséget • különös • különös • jellegzetes (valakire jellemző): a téma feldolgozásának sajátos, sajátos módja; sajátos, jellegzetes zenei kifejezés • eredeti (csak a kezdeményezőé): eredeti gondolatok • szokatlan • szokatlan • furcsa • beszélgetés. extra (op. hétköznapi, hétköznapi): szokatlan, szokatlan érzés átélése; különleges, extra ruházat • rendkívüli • kivételes (nem utánozható minőséggel): rendkívüli, kivételes színészi játék
o. szintén egyedi 1
külön elválasztva al. elválás valakitől, valamitől, az egésztől; nem együtt a második al. másokkal • külön • külön-külön • megvilágosodott • külön-külön • külön: külön, külön, külön-külön vállalkozást indított; minden csésze magba csomagolva, külön, külön • külön • hívja. extra: a katonai kérdésekről szóló tárgyalások külön kezdődtek; szülei külön élnek • magányosak • magányosak • elszigeteltek • egyedül (általában önkéntelenül különülnek el másoktól, az egésztől): senki sem él egyedül, magányosan, elszigetelten • elválasztva • elszakadva: a gyerekek külön nőttek el, leváltak szüleiktől
különálló, amely levált, elválasztva egy bizonyos egésztől; amely az eredeti egész korlátozott részét képezi • külön • külön • hívás. extra: a szülők és a gyerekek két külön, külön, külön lakásban élnek; albérlet külön, extra bejárattal • elszigetelt • magányos • levált • leválasztott (levált, általában a kollektívától, az egésztől): a sorozat minden része külön, elszigetelt történetből áll; egyedül élni, elkülönülve, elszakadva a világtól • szakadatlan • ill. diszkrét: szakaszos, diszkrét elem • külön (az egésznek csak egy elemére vonatkozik): külön beszélgetéseket folytat mindkét féllel • kevésbé alkalmas speciális
különösen 1. nem másokkal együtt, nem az egésszel, nem egy másik alval. mások által külön-külön • külön-külön • külön-külön: külön-külön, külön léptek be a szobába; mindegyikük külön-külön, külön-külön • elavultan indított vállalkozást.: különösen • különösen • elavult. személyesen: melegen üdvözölték egymást, külön-külön • egyedül • külön-külön: egyedül, külön-külön • külön-külön • beszélgetni kezdtek. extra: mindegyikkel külön tárgyalnak, extra • elszigetelt • hívás. csak
2. speciális funkcióval, feladattal, céllal • speciális • speciálisan • külön-külön: külön, speciális, speciálisan módosított járművel • külön-külön • hívással. extra: extra, extra adaptált ülés
3. kiterjedése, jellege, tulajdonságai jellemzik, amelyek nem gyakoriak • rendkívüli • különösen: különösen, rendkívüli módon, különösen jó eredményeket értek el • nagyon: nem sokat segített nekünk • szokatlanul • szokatlanul • szokatlanul • könyveket.: szokatlan • szokatlan: szokatlanul, szokatlanul, szokatlanul igényes program • személyesen • személyesen: különösen jelentős siker • átlagon felüli • kivételesen: átlagon felüli, kivételesen tehetséges fiú • beszélgetés. extra: extra hatékony szer
vö. szintén különleges 2
különleges 1. amely a többitől elkülönülten, külön-külön, külön-külön létezik (op. közös) • külön • külön: szobát béreljen külön, külön, külön bejárattal; külön, külön beszélgetéseket folytathat minden egyes hívással. extra: foglaljon külön, extra szobát a szállodában; hozzon létre egy speciális, független tudományos teret • elszigetelt (teljesen elkülönítve másoktól, általában az érintkezés elkerülése érdekében): speciális, elszigetelt szobák fertőző betegek számára • kevésbé alkalmas speciális: szenteljen egy speciális, speciális fejezetet a problémának • egyén (op. kollektív): legyen a hallgatók számára egyéni megközelítés • egyhívás. csak: csak darab • furcsa. egyes (külön egységet alkot)
2. amelynek egyedi tulajdonságai vannak al. amely különbözik a többitől • megkülönböztető • sajátos • különös: különleges, különös, sajátos irodalmi stílusú • könyv ápolása.: különös • önnövekedés: sajátos, önmagát növekvő művészi kifejezéssel rendelkezik • egyedülálló • megismételhetetlen • sajátos (op. hétköznapi, hétköznapi): a falu egyedi, megismételhetetlen karakterrel rendelkezik; minden munkahelynek vannak speciális, speciális problémái • szokatlan • szokatlan • különleges (op. hétköznapi, gyakori): szokatlan, szokatlan, különleges illatú növény; speciális, különleges hangszínezés • jellegzetes • jellegzetes • jellegzetes • megkülönböztető (amely leírja az alapvető jellemzőket): a macskaállatok különleges, jellegzetes jellemzői; jellegzetes, jellegzetes, jellegzetes szokásokkal rendelkező falu • eredeti (felfedezéséhez megismételhetetlen): különleges, eredeti elképzelésekkel rendelkezik • kivételes (amellyel nem lehet normálisan találkozni): kiemelte kivételes tehetségét • más • más (op. ugyanaz): erről most ne beszéljünk, ez egy különleges, más, más eset • elavult. rendkívüli (Štúr)
3. pontosan meghatározott célokra, célokra stb. (op. menetrend) • rendkívüli • különleges: az ünnepek alatt külön, különleges vonatokat küldünk; van egy speciális, különleges küldetés • speciális (pontosan megcélzott): speciális képzés a terroristák elleni harcra; a küldöttséget külön repülőgépes hívásra vitték. extra: készítsen egy extra eszközt
4. szokatlanul nagy al. kizárólag valamire összpontosított (op. hétköznapi, normális) • rendkívüli • könyv. kiemelkedő: különleges, rendkívüli, kiemelkedő érdeklődés iránt valamiben; rendkívüli érdemeket tegyen • rendkívüli • szokatlan • különös: rendkívüli, szokatlan, különleges ellátást • különleges • beszélgetést végez. extra: vegyen különleges szempontokat valakitől; nincs benne semmi különös, semmi extra
önállóan 1. saját erőikkel, saját akaratuk szerint, külső segítség nélkül al. idegen befolyás nélkül • szabadon: önállóan, szabadon döntött a tanulás mellett • egyedül: szakmáját választotta • önállóan • önállóan: önállóan, önállóan akar üzleti tevékenységet folytatni • szuverén módon • szuverén módon: a nemzet szuverén, szuverén módon kezdett kormányozni a saját országában • önigazgatás: önálló • könyv.: független • független: egyedül akarnak élni, független • fraz.: egyedül • egyedül: csináljon valamit egyedül, egyedül
2. elszigetelve valakitől al. valami mást, nem valakivel. valami más • külön • külön • oktatás: külön, külön elhelyezett osztály; a gyerekek külön élnek, egyénileg felfrissülve. extra: az alkatrészeket külön-külön csomagolják, extra • külön • egyedül • hívás. szóló: külön, egyéni tevékenységek folytatására
független 1. aki képes maga dönteni, önállóan cselekedni • független: független, független állampolgár • független (senkihez, semminek sem alárendelt): független, független politika; független országok • szabad (nem kötött, korlátlan, korlátlan): szabad vállalkozó • szuverén • szuverén (a legmagasabb hatalommal rendelkezik): szuverén, szuverén állam; szuverén, szuverén kormány • autonóm • önigazgatás • egyén • független (amelyet a saját törvényei irányítanak, irányítanak): autonóm, önálló, önálló közösség • független (függetlenné vált): független gyermekek, önálló vállalkozás
2. külön létezik, külön • külön: külön, külön alapokat különítsen el a megújításhoz; külön, speciális szakértői csapat • külön • független • külön (az egésztől elkülönítve, az egészből kiválasztva): külön szoba, külön kutatás, a cikk külön példányait kapja meg • szóló • hívás. neskl.: extra • szóló: kap egy extra szobát a szállodában, vesz egy szóló kabátot • kevésbé alkalmas különleges
speciális 1. amely meghatározta al. korlátozott funkciók, pontosan meghatározott cél, cél: speciális laboratóriumok, speciális tevékenység • külön • speciális (többek között félretett, csak egy adott dologra szánt): magánlevelezéshez külön, speciális mappája van; speciális, speciális szekrény a készülék tárolásához • speciális: speciális képzés, felszerelés; különleges katonai egység, még előnyösebben különleges katonai egység • rendkívüli • hívás. extra: speciális gyógyszerszállítás; nem fordított különösebb külön figyelmet a problémára • szabadalom • adagoló doboz (speciális zárról)
2. ami némileg jellemző, amely túlmutat más al. mások • különleges • rendkívüli: egy törvényszéki tudós különleges, különleges tehetsége; kezelni egy különleges, különleges, rendkívüli esetet; rendkívüli ár • szokatlan • nem hagyományos (még nem használt, nem használt): szokatlan, hagyományostalan módszer az ismerős ételek elkészítésére; speciális, szokatlan, nem hagyományos anyagból varrott szoknya • válogatott (nagyon jó minőségű): válogatott áruk, válogatott ételek
kivételes, amely kivételnek tűnik • szokatlan (op. hétköznapi) • szokatlan (op. hétköznapi) • szokatlan • könyv.: szokatlan • szokatlan (op. szokásos, szokásos): kivételes, szokatlan, szokatlan, szokatlan érdeklődés mutatkozott a könyv iránt; kivételes, rendkívüli, rendkívüli siker elérése; szokatlan neve is van; szokatlan jelenség • rendkívüli • különleges • különleges: rendkívüli helyzet; különös figyelmet fordít valamire; az ember különleges képességekkel rendelkezik • hallatlan • láthatatlan: hallatlan esemény, láthatatlan jelenség • egyedülálló • egyedülálló: elszigetelt, egyedülálló lehetősége van a győzelemre • ötletes: ötletes találmány • fenomenális: fenomenális memória • ritka • híg. ritka (ami ritka): ritka szépségű nő; ritka mulatságok (Kukučín) • magányos • magányos • elszigetelt: magányos, magányos, elszigetelt eset • átlagon felüli (átlagot meghaladó; op. átlag alatt): ez az év átlag felett volt a szüreten • beszélgetés. extra: ez nem semmi extra
kivonat 1. o. kilúgozás 2. o. szakadás 3
szakadás 1. szakaszosan, élesen és röviden húzza • kártolás • rángatózás: szakadás, kötéllel kártolás; neos. összerándul, könnyei a szemében.: pengető (Luc, Rázus) • pengető (Kukučín) • pl.: összetörni • trombita • ropogni • összetörni: összetörni, összetörni a kabátjánál fogva • kaszálni: gúnyosan kaszálni a kezével, a vállával • pl.: kártolás • kártolás • kártolás • hegat: myks (ľ) kezeli az ágakat, hegá fogantyúval • szakadás • könnyezés • könnyezés • tüsszentés • tüsszentés (szakaszosan vagy ismételten): a kutya szakad, szakad lánccal; neos. rángatózik az izma
o. még kártolás, rázás
2. erőszakosan ossza szét darabokra • bunkó: papírszakító papír, rántásfüzetek • vágott.: karcolás • karcolás (apró darabokra szakadás): karcolás a ponyván • karcolás: karcolás a zsákmány húsával, az arc bőrével • pl. shake: összekeveri mindazt, ami az útjába kerül • pl. capartite (darabokra) • szakadás • szakadás • szakadás • szakadás: a farkas letépte a juhokat; szakítószálak • drót (viseléssel): lyukas harisnya, ruházat
3. szedési erőfeszítéssel (általában valami szilárdan ültetett dolog) • pengetés • pengetés: pengetés, a répa kihúzása a földből; tép, húzza a haját • pengetés • pengetés: füvet penget; tollak kopasztása • lek. kivonat (fogak)
4. hirtelen távolítsa el (általában valaminek a felületéről) • szakadás • szakadás • szakadás • kifejezés: csoszogás • nyikorgás • rángatózás: ruhák tépése, tépése, rángatózása; szél söpri, sugározza a leveleket a fáról • driap • expr. száguldás: driape, lepucolja a kabátját
kioldódás oldással felszabadít bizonyos anyagokat valamiből • furcsa. kivonat: kivonat, gyógynövények kivonata • kivonat: zsírok, só kivonása valamiből • áztatás • vizelet (hagyja egy ideig folyadékban)
nem nyelvi, amely nem tartozik a nyelv területéhez • nyelven kívüli • ill.: extralingval • extrolingual: nem nyelvi, nyelven kívüli, nem nyelvi kifejezési eszközök • nem nyelvi • nem nyelvi (a nyelvi kivételével): az ábrázolt valóság nem nyelvi, nem nyelvi jelenségekhez tartozik
kivonat o. hozam 1
kivonat 1. kimosással nyert anyag • kivonat: növényi kivonat, teakivonat • esszencia: likőresszencia • csurgalékvíz: alkoholos csurgalékvíz • főzet (főzéssel és kimosással nyert hozam) • gazdaság. tinktúra (alkoholos, boros vagy vizes vizes gyógyszerkivonat): jód tinktúra • nespis. büntetés
2. üzlet, kereskedelem stb. Pozitív eredménye: nyereség nyereség • nyereség: nyereséggel történő eladás • hozam: gyenge hektárhozam • értékesítés (értékesítésből származó nyereség): havi értékesítés • könyvek. al. telefon hívás. profit: jelentős hasznot hoz belőle
rendkívüli p. rendkívüli 1
extravagancia valami rendkívüli, furcsa, szokásos. részeg, eltúlzott, különc cselekedet • extravagancia • különc: extravagancia, extravagáns, excentrikus viselkedés, öltözködés • kizárólagosság • kizárólagosság (eltérés az átlagtól) • túlterhelés • különc • különc • feltűnő • lövöldözés: divatlövések • divatok: szeszélyek • szélsőségek: A nyelv szélsőségei
extravagancia p. extravagancia
extravagáns p. különc 1, szembetűnő 2, tüneti
szembetűnő 1. amelyet a rendkívüli külső tulajdonságok miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet észrevenni (op. nem feltűnő) • jelentős: a távolban feltűnő, megkülönböztető struktúrát láttunk • látható • tiszta • nyilvánvaló • nyilvánvaló (op. enyhe, észrevehetetlen): egészségi állapota látható, egyértelmű változás következett be; nyilvánvaló, kézenfekvő gesztusokkal figyelmeztetett • nagy • sztrájkoló (döbbenetes a méretek szempontjából): ütő, nagy orr; markáns különbség a viselkedésben • nyilvánvaló • könyv. frapantný • expr.: okatý • fraz. vakító (op. elhanyagolható): az erők nyilvánvaló eltérése; figyelemfelkeltő, kirívó hiányosságok
2. amely felkelti a szokások figyelmét. szokatlan jellemzőikkel (op. nem feltűnő, hétköznapi, hétköznapi) • furcsa • szokatlan • szokatlan • szokatlan: mindenki körülnézett egy feltűnő, furcsa lány után; rendkívüli, rendkívüli szépséggel ruházta fel • rendkívüli • kivételes (meghaladja az átlagot, a normál értékeket, jellemzőket): a tavalyi évhez képest rendkívüli, kivételes haladást értünk el • különc • extravagáns • provokatív • provokatív • irritáló • elavult. hivalkodó (a figyelem felkeltésére, irritálására törekszik): különc, extravagáns, provokatív, irritáló ruházat; provokatív, irritáló viselkedés; hivalkodó mondatok • mutatósak (általában a színekkel kapcsolatban; intenzitással, kölcsönös harmonizációval stb. Felkeltik a figyelmet): feltűnő, mutatós kalapszín • provokatív • kiemelkedő • demonstratív • könyv. hivalkodó (helytelenül, erőteljesen önközpontú): sajnos dacos, kiálló vidámsággal álcázta; az éhségsztrájk a demonstráció demonstratív, hivalkodó formája • expr.: petyhüdt • őrült (nem megfelelő, sőt komikus feltűnő elemekkel): bolond, őrült ruhák • gyanús (valószínűtlensége miatt ritkán gyanút keltő): szembetűnő, gyanús véletlen
tüneti, amely jelentős tünettel, különbséggel hívja fel magára a figyelmet (op. tünetmentes, tünetmentes): tüneti kifejezés (op. semleges) • atipikus • atipikus • szembetűnő: atipikus, atipikus kiejtés; tüneti, szembetűnő jellemző • szabálytalan (op. szabályos): szabálytalan ragozás • szokatlan • szokatlan • extravagáns • exkluzív: szokatlan, szokatlan stílus; extravagáns, kizárólagos szó, kifejezés
különc 1. nagyon eltér az átlagtól, nem gyakori (általában a ruhákról, felszerelésről és viselkedésről szól) • szembetűnő: különc, feltűnő kalapot visel; különc, szembetűnő személy • extravagáns: viselkedése extravagáns volt • különc: különc ifjúság • mutatós: a lakás rikító színekkel van festve • pl.: vad • vad • őrült: vad, vad ruhák • részeg • eltúlzott: részeg, túlzott elegancia • irracionális • kifejez. huncut: indokolatlan, huncut okok • szokatlan • szokatlan • szokatlan • furcsa • rendkívüli: szokatlan, szokatlan, szokatlan neve van; különleges ízlés jellemzi • szélsőséges (a végletekig eljutva): szélsőséges természet • szélsőséges (aki szereti a szélsőségeket, ki használja a végleteket): szélsőséges mozgás • elavult. kiálló (Kukučín) • hívás. kifejez kiálló • szupermodern • hipermodern • ultramodern: szupermodern, hipermodern autó • szupermodern • hipermodern • ultramodern: szupermodern cipő
2. furcsa fekvés középen kívül • különc: különc, különc csap