Szlovákiában az iszkémiás megbetegedések halálának európai átlagának több mint háromszorosát érjük el. Az EU első öt helyezettje vagyunk.

főként

Az iszkémiás szívbetegség (az iszkémia vértelenséget jelent) a közelmúltig volt a leggyakoribb halálok a világon.

Mondom egészen a közelmúltig, mert a fejlett országokban az elmúlt években a rák után a második helyet érte el. Hollandiában az iszkémiás halálozás akár 60 százalékkal is csökkent. Sajnos hazánkban és Kelet-Európában a csökkenés még mindig minimális.

A betegség oka a szívizom vérrel, oxigénnel és tápanyagokkal ellátó erek szűkülése és teljes elzáródása. Az erek szűkülete a koleszterin fokozatos lerakódásával következik be a falukban. Koleszterin plakkok képződnek.

A zsírlemez eltömítheti az edényt, vagy letépve az alapról, vagy vérrögöt képezve rajta. A véghatás ugyanaz. A szívizom nem jut oxigénhez és meghal. Ha az izom több mint 40 százaléka érintett, akkor a szív nem működik, és a beteg meghal.

Az első öt között

Az Eurostat szerint az Európai Unióban a szívkoszorúér-betegségek átlagos halálozása 132 halálozás/100 000 lakos, az Egyesült Államokban ez 110 halálozás. Szlovákiában az európai átlag több mint háromszorosát érjük el, 433 halálesetig.

Csak Litvánia és Lettország áll előttünk. Csehország és Magyarország átalakult az első ötbe.

Az emlőrák nem halálos ítélet

Úgy tűnik, hogy ez az állapot nem genetikai tényezőknek vagy az orvosi ellátás gyenge színvonalának köszönhető. Sem Lengyelországban, sem Görögországban nincs sokkal jobb egészségügyi ellátás, mint nálunk, akár 70 százalékkal alacsonyabb a halálozás. A hiba máshol van.

Valószínűleg a probléma egészségtelen életmódunkkal van. Ez egy nagyon fontos megállapítás. Mert ha valóban így van, az azt jelenti, hogy egészségtelen életmód révén hibáztathatjuk magunkat a betegségért.

Egyébként az afrikai esőerdők, ahol alacsony az egészségügyi ellátásuk, nem ismerik az iszkémiás betegséget. A betegség nagyon ritka még azokon a területeken is, ahol az emberek sok testmozgást, egészséges étrendet és kevés stresszt szenvednek.

Kockázati tényezők

Az iszkémiás szívbetegségek kockázati tényezőit ma világosan leírják. Először is a magas koleszterinszint. A koleszterin a zsír létfontosságú formája. Számos hormon előfutáraként szolgál, és a sejtfal felépítéséhez szükséges.

A probléma csak az emelkedett koleszterinszintnél jelentkezik, amikor a természetes tisztító mechanizmusok nem elegendőek annak eltávolításához és elkezdik felhalmozódni az erekben. Gyakorlati okokból csak a koleszterin két összetevőjét említjük: a jó koleszterint (HDL, nagy sűrűségű lipoprotein), amely felelős a koleszterin eltávolításáról a vérből, és a rossz koleszterin LDL-t (alacsony sűrűségű lipoprotein), amelyet az erekben tárolnak.

A megemelkedett szint egy egészségtelen étrend, csökkent fizikai aktivitás, elhízás vagy genetikai hajlam következménye lehet. Más kockázati tényezők, például a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, az alkohol és a krónikus gyulladásos betegségek fokozzák a magas koleszterinszint káros hatásait.

Ha elfogadjuk, hogy az idősebb életkor csak azért kockázatos, mert hosszabb időt biztosít a helytelen életmód káros hatásai számára, akkor ha eltávolítjuk, akkor az életkor már nem fokozott kockázat.

Új gyógyszerek a magas koleszterinszint ellen

Az Amerikai Kardiológiai Társaság idei novemberi, New Orleans-i konferenciáján az idén novemberben a Clevelandi Klinika orvosai által végzett nemzetközi tanulmány eredményei keltették fel a legnagyobb érdeklődést.

A tanulmány a magas koleszterinszint elleni új gyógyszerekről szólt. Eredményes veleszületett hiperkoleszterinémiában, a koleszterin genetikai növekedésében szenvedő betegeknél is.

A gyógyszer növeli a koleszterin felvételét a máj véréből. Hatásos azokban az esetekben is, amikor a hagyományos antikoleszterin-gyógyszerek nem működnek. Ezenkívül a koleszterin jelentős csökkenésével a szerzők a szíverekben meglévő plakkok lebomlását is megfigyelték.

Az életmód szerepe

A genetikai tényezők nem döntenek véglegesen. A szívkoszorúér-betegség kialakulásának felelőssége ránk hárul.

A múlt hónapban újabb úttörő jelentést tettek közzé. Életmódunk megváltoztatásával akár 50 százalékkal is csökkenthetjük a betegség genetikailag meghatározott kockázatát. A mű a New England Journal of Medicine neves orvosi folyóiratban jelent meg, és három tanulmányt foglal össze különböző munkahelyekről.

Értékelik az életmódnak az iszkémiás betegség kialakulására gyakorolt ​​hatását több mint 55 000, genetikailag meghatározott, megnövekedett betegség kockázatú betegnél. A genetikailag meghatározott kockázat a betegség valószínűségének akár kétszeres növekedését is jelenti. Ma már legfeljebb 50 olyan gént ismerünk, amelyek részt vesznek a szívkoszorúér-betegség kialakulásában. Egyikük sem meghatározó, de mindegyik hozzájárul a saját kis munkájához.

A tanulmány következtetése az, hogy megfelelő életmóddal a felére csökkenthetjük a betegség genetikailag megnövekedett kockázatát.

Mit mondjak befejezésül? Ha a fejlett országokban több mint a felével csökkentették a szívkoszorúér-megbetegedések előfordulását, akkor mi is biztosan képesek leszünk rá. Nem vagyunk rosszabbak.