Andrei Muresanu Színház, Sfăntu Gheorghe, Románia, 2004
Szerző: Anton Pavlovich Csehov
Rendező: Radu Afrim
a produkcióról
Radu Afrim minimálisra vágta a Három nővért. A domináns jellemző két jelenet: Irina névnapja és Andrej párbeszéde Natashával az ágyban. Afrim szokatlanul épít szituációkat, és időbe telik, mire a néző megszokja a szétszórt tempót és zavaros légkört: a jelenetek rendkívül kaotikusak, sok történetet, párbeszédet nézünk, táncolunk, sikítunk, beszélgetünk és énekelünk egyszerre. De ez a káosz a spontaneitás, a természet, a játékosság varázsát rejti magában. Egy idő után a jelenetek mindig megtisztulnak, feltárják a fontosat, megnyitják az üres helyet egy új helyzet számára. Afrim egy gyermek szemével is nézi a Három nővért.
(.)
Afrim dekonstrukcióval, effektekkel, valamint sajátosan felfogott pletykákkal dolgozik. Ez az egyik oka annak, hogy egyes értelmezési pillanatok és vonalak zavaróak vagy zavaróak lehetnek (pl. Egy nő képe önmagában - nemi szimbólum vagy antipatikus hisztérika; a háború, amely ellen a három nővér zajlik; sok frissítés, pl. jelmezekben). Afrim dekonstruálja a tervezetet, hogy ne lebecsülje, hanem hogy meggyőzze a nézőt egy új olvasatról, más perspektíváról a jelenlegi Csehovról.
Romana Maliti, a Színház közben
A rendező klasszikus mű radikális újraértelmezése mély és eredeti jelentéseket tár fel. Hűvösen megvilágított térben, amely közelebb hozza egymáshoz a színészeket és a nézőket, a kellékek és a jelmezek összekötik a játék megírása óta eltelt időt a jelenünkkel. Az azonnali valóság és a mindennapi hétköznapiság sokkoló képeket vált ki. Radu Afrim kíméletlenül rabolja el a szereplőktől illúzióikat és eszményeiket. Az előadás őrülten dinamikus tempóban váltogatja a hallucinációs képeket. A robbanásveszélyes és sértő látomás mély emberi igazságot rejt. A játékos együttes lenyűgöző csoportos jeleneteket, valamint remek egyéni előadásokat hoz létre. A Három nővér kegyetlen és állati produkció, amely a kemény és költői humort hangsúlyozza.
Ludmila Patlanjoglu, Cotidianul
Radu Afrim gondolatainak, benyomásainak, érzéseinek és ötleteinek világába vonz minket a színpadon, amelyet Csehov szövegéhez fűződő személyes kapcsolata felerősít. A jól ismert karakterek megőrzik az összes alapvető vonást, és emellett viselkedésük és attitűdjük jellemzi őket, szükségtelen közhelyektől mentes intelligens és érzékeny értelmezéssel. A produkció átfogó atmoszféráját az a rendkívüli plaszticitás alakítja ki, amely Csehov művészetére jellemző, a komikus és nemes, irónia és magas eszmék váltakozása.
Alice Georgescu, a Ziarul Financiar
Radu Afrim provokatív olvasó; leleményesen értelmezi Csehov világát, amely máris téves értelmezések és tévhitek áradatában veszett el. A szereplők az idővel játszanak örök változásra, a való életre várva. Boldogan nevetnek, rendkívül szenvednek, de a valóságban, csakúgy, mint a gyerekek, hagyják, hogy hamis elképzeléseik magukkal ragadják magukat. A három nővér rekedt cellában rekedt, amely elnyomja és deformálja személyiségüket. Csak a saját, megtört belső ritmusukat hallják. Moszkva az üveg mögött álló világgá válik, mint a régi fényképek üvegekben. A Radu Afrima produkciójában elképesztő az ellentéte a hatalmas szomorúság és a szúrós, ugrató humor között, amely áthatja ezt az illuzórikus, ugyanakkor kétségtelenül valóságos világot.
Mihaela Michailov, kulturális obszervatórium
Egy ilyen előadás lehetőséget ad a színházról alkotott elképzelések formálására és megreformálására, valamint a kommunikáció formájának megtalálására a produkció alkotóival. A három nővér lehetővé teszi a kritikus fejlődését.
alkotók
rendezte: Radu Afrim
zene, színpad, jelmezek: Radu Afrim
koreográfia: Fatma Mohamed
személyek és szereplők: Andrej Prozorov: Daniel Rizea, Natasha: Mirela Bucur Pal, Olga: Mona Codreanu, Mása: Inna Andriucă, Irina: Fatma Mohamed, Kuligyn: Adrian Ancuţa, Veršinin: Florin Vidamski, Tuzenbach: Romulus Chiciuc, Soľonyj: Tiberiu Tudoran, Čebutykin: Kozma Dávid, Fedotík: Stefan Lupu, Piros: Nicu Ungureanu, Anfisa: Elena Popa, Veršininová asszony: Camelia Paraschiv és gyermekek: Adela Ancuţa, Cosmina Cucu, Petra Pal, Nicolas Steiner