20.7. 2010 9:35 eTRENDU Jogi tanácsadás
pravna_odpovede
Ő dolgozott Vagyok ban ben munkaközvetítő iroda. Még a munkaviszony alatt is gyakran konfliktusba keveredtünk a munkáltatóval. A munkáltató rendszeresen késleltette a bérek kifizetését, nem volt hajlandó hozzájárulni étkezéseinkhez, mint alkalmazottak. Azt állította, hogy nem kötelessége hozzájárulni az alkalmazottak étkezéséhez. A helyzet egy évvel ezelőtt csúcsosodott ki, amikor a munkáltató az összes alkalmazottat elbocsátotta azzal az indokkal, hogy a cég elhagyta a toborzási irodát. Nem fizetett nekünk végkielégítést, mert véleménye szerint nem tartozik ránk. A munkaviszonyom kihagyott szabadságot is hagyott bennem. A munkáltatóm azonban azt mondta nekem, hogy nem vagyok jogosult a visszatérítésére, mert a munkaviszonyom lejárt. A mai napig azonban a munkáltatóm is tartozik fizetéssel a munkaviszonyom utolsó két hónapjában. Ezenkívül az egészség- és társadalombiztosítási társaságtól megtudtam, hogy a munkáltató hat hónapja nem fizetett értem járulékot. A munkáltató kerüli a velünk, mint korábbi alkalmazottakkal való kommunikációt. Az internetes cégnyilvántartásból olyan információkat találtam, amelyek szerint a munkáltató felszámolás nélkül törölve lett a cégnyilvántartásból. Mit kéne most tennem? Még mindig van némi esélyem az igényeim megszerzésére?
Ebből következik, hogy korábbi munkáltatója a munkaviszony ideje alatt már nem teljesítette kötelezettségeit, amint azt a vonatkozó foglalkoztatási szabályzat előírja. A munkáltatói állítások, amelyek megtagadják az étkezési utalványokra való jogosultságot, a ki nem töltött szabadság túlfizetését és a végkielégítést, hamisak.
A Munka Törvénykönyvének a munkavállalók étkeztetéséről szóló 152. §-a alapján a munkáltató köteles ellátni alkalmazottait minden változás esetén közvetlenül a munkahelyen vagy annak közelében. Az étkezési utalványok mellett a munkáltató étkezési utalványokat is biztosíthat az alkalmazottaknak, az ún "Gasztro elhagyja". Kivételes esetekben a munkáltató az étkezési utalványok helyett pénzügyi hozzájárulást biztosít a munkavállaló számára az étkezéshez. 152. §-a szerint A Munka Törvénykönyve 3. cikkének értelmében a munkáltatói hozzájárulás a munkavállaló étkezéséhez az étkezés árának legalább 55% -a, de legfeljebb minden étkezés esetén, az 5 és 5 közötti üzleti út során biztosított étkezés 55% -áig. 12 óra.
Munkáltatójának kártérítést kellett volna biztosítania azon szabadság miatt, amelyet a munkaviszonya megszűnése miatt nem vehetett igénybe. 116. § (4) bekezdésének rendelkezéséből A Munka Törvénykönyve 3. cikkéből következik, hogy a szabadság alapösszegének fel nem használt négy hétéért a munkavállalónak nem fizethető bértérítés, kivéve, ha a munkaviszony megszűnése miatt nem vehette igénybe a szabadságot. Ilyen esetben a munkavállaló az átlagos keresetének összegében megtéríti a ki nem vett szabadságot.
A munkáltató felmondása miatt a munkaviszony megszűnésekor Ön is jogosulttá vált végkielégítésre. A 76. § (4) bekezdésének rendelkezéséből következik. A Munka Törvénykönyve 1. §-a szerint az alkalmazandó, hogy az a munkavállaló, akivel a munkáltató felmondással vagy megállapodással felmondta a munkaviszonyt azzal az indokkal, hogy a munkáltató felmondott, jogosult a havi átlagkeresete legalább kétszeresének megfelelő végkielégítésre. Ha a munkavállaló legalább öt évig dolgozott a munkáltatónál, akkor őt havi átlagkeresetének legalább háromszorosának megfelelő végkielégítés illeti meg.
Az Ön korábbi munkáltatója lejárt a cégjegyzékből való törléssel, amelyet felszámolás nélküli törlése előzött meg. Egy cég felszámolás nélküli felszámolása azt jelzi, hogy volt munkáltatójának nem volt vagyona, ill. vagyona olyan kicsi volt, hogy még a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezésére sem voltak elegendőek. Feltételezhető, hogy ha korábban is tudott volna a munkáltató tervezett felmondásáról, a munkaviszonyból származó követelései a munkaadó vagyonának hiánya miatt kielégítetlenek maradnának.
Mivel korábbi munkáltatója megszűnt, jogi személyként már nem létezik. Ezért jogellenes magatartása miatt kizárták a jogi szankciók lehetőségét. Figyelembe veszik azonban a megszűnt vállalat vezetőjének büntetőjogi felelősségét. Az ügyvezetõ, mint a társaság törvényes testülete a társasággal kapcsolatban, gyakorolta a munkáltató jogait és kötelezettségeit, és felelõs volt az alkalmazandó törvények betartásáért. Ezért büntetőfeljelentést nyújthat be a megszűnt vállalat vezetője ellen a Btk. 214. §-a szerinti munkabér és végkielégítés kifizetésének elmulasztása, valamint az adó- és biztosítási díjak be nem fizetése miatt elkövetett bűncselekmény miatt. a Btk. 277. §-a alapján. Bármely rendőrségen írásban vagy szóban nyújthat be bűnügyi panaszt. Büntetőjogi panasz benyújtásáért nem kell díjat fizetni. A rendőrség ellenőrzi a benyújtott bűnügyi feljelentést. Ha bebizonyosodik, hogy a volt munkáltató vezetője megszegte kötelezettségeit, és indokolatlanul nem fizette ki Önnek az Ön fizetését, egyéb foglalkoztatási jogait, és a jogszabályoknak megfelelően nem biztosította a járulékfizetést, a nyomozó vádat emel. Ebben az esetben a büntetőeljárás áldozataként kártérítést követelhet a volt munkáltató vezetőjétől azon kárért, amelyet cselekedeteivel okozott Önnek.
A szerző a BENČÍK & PARTNERS ügyvédi irodában dolgozik.