A primer és a másodlagos hiperlipoproteinémia (HPL) öt formáját ismerjük. A HPL olyan szindróma, amelyben jóindulatú klinikai tünetek jelentkeznek a bőrön, a szempillákon, az inakon (xanthelasma, xanthomas) és a szaruhártyán, az ateroszklerózis és a plazma lipoproteinek egy vagy több csoportjának növekedésének laboratóriumi eredményei.

portál

A klinikai tünetek közül a I. típusú HPL eruptív xantómák, arcus lipoides corneae, hepatosplenomegalia, hasnyálmirigy-gyulladás és hasi fájdalom fordul elő.

Nál nél II. típusú HPL xanthelamma a szempillákon, xanthomasok az extenzorok inain (kéz, sarok ín, tuber tibiae), az arcus lipoides corneae idő előtti megállapítása és az ateroszklerózis.

Nál nél III. típusú HPL narancssárga-sárga xantómák a tenyéren lévő bőr redőiben, kitörő xantómák, az arcus lipoides corneae idő előtti megtalálása és az érelmeszesedés a koszorúérben és a perifériás artériákban.

Nál nél IV. típusú HPL eruptív xantómák, elhízás és korai érelmeszesedés, bepatosplenomegaly, csökkent glükóz tolerancia és néha kólika.

Nál nél V. típusú HPL hasi fájdalom és kitörő xantómák jelentkeznek.

A másodlagos HPL leggyakoribb okai közé tartozik a diabetes mellitus, hypothyreosis, nephroticus szindróma, diszproteinémia myeloma multiplexben, lu

genny erythematosus, májbetegség, alkoholizmus, elhízás, koleszterinben gazdag étrend, urémia, akut intenzív porfíria stb. A gyógyszerek elsősorban kortikoszteroidok, ösztrogén, béta-blokkolók, amelyek növelik a triacil-glicerint, és tiazid-diuretikumok, amelyek növelik a koleszterint és a tri-acil-glicerint.

Lipoprotein nagy sűrűséggel (HDL) a májban és a belekben fordul elő. Fontos a koleszterin perifériás szövetekből a májba történő átvitelében. Nem vesz részt az érelmeszesedés kialakulásában, inkább védőhatást tulajdonítanak annak kialakulása ellen. A nők HDL’2 szintje magasabb, mint a férfiaké. A HDL-t növelő tényezők közé tartoznak az ösztrogének, a prazozin, a fenobarbitál, a nikotinsav, a fenitoin, a terbutalin, valamint az alkohol, a testmozgás és a fogyás. A pontos diagnózis felállításakor fontos az éhomi lipidprofil és a HDL-koleszterin vizsgálata.

Hiperkoleszterinémia az emelkedett HDL-cho’leszterinszint okozta lehet, hogy nem kezelhető. Ezzel szemben az emelkedett (alacsony sűrűségű) LDL-koleszterinszint és a csökkent HDL-koleszterinszint okozta hiperkoleszterinémia agresszív kezelést igényel. Fokozott figyelmet kell fordítani a vérvételre a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Éhgyomorra kell tenni, 10-15 órával az utolsó étkezés után. Az LDL-koleszterin prognosztikailag fontosabb az érelmeszesedésben, mint az összkoleszterin.

A hiperlipoproteinémia diagnózisát általában az anamnézis, a fizikai eredmények, az egy éjszakán át stabilizálódott plazmaminta megjelenése és a lipoprotein szint vizsgálata alapján állapítják meg. A hiperlipoproteinémia másodlagos okait ki kell zárni.

A HPL egyértelműen az atherogenezis kockázati tényezőjeként ismerhető el a populációban, de nem világos, hogy milyen szintek igényelnek kezelést. Bár a kezelést életkortól függetlenül javallják, a várható előnynek mindig felül kell haladnia a kezelés kockázatát.

Noha a vérzsírszintet önmagában csak diéta csökkenti, ez a kezelési forma előnyösebb. Az étrend energiaértékének csökkenése igazítja az elhízottak testtömegét. Az étrend zsírtartalma 15 - 20% -ra csökken. A szénhidráttartalomnak az energiaérték 65-70% -ának kell lennie. A fehérjék, különösen a zöldségek, az étrend értékének körülbelül 25% -át teszik ki. Az étrend koleszterintartalma 300 mg/napra vagy 100-200 mg/napra csökken (a normál étrend körülbelül 500 mg-ot tartalmaz). A telített zsírokat 1-nél kisebb vagy 0,3-as arányban telítetlen zsírokkal helyettesítik. Az alkoholbevitel korlátozott, különösen azoknál a betegeknél, akiknél magas a triacil-glicerin szint. A fokozott rostbevitel előnyös a plazma zsírszint csökkentésében.

Ha a diétás kezelés nem elegendő, akkor gyógyszert is adnak. A leggyakrabban felírt nikotinsav- és klofibrát-sorozatok, valamint kolesztiramin, D-tiroxin, béta-szitoszterin, Noretiadron, Meninolin és mások.

Végül hangsúlyozni kell, hogy a HPL szövődmények elsődleges és másodlagos megelőzését a megfelelő életmód és étrend, a megfelelő testmozgás, a fizikai munka és az elhízás csökkentése segíti.