Mi a bél mikrobioma és mi a jelentősége a testünkben?
IBS kezelés
Meghatározás
Irritábilis bél szindróma, angolul Az irritábilis bél szindróma (IBS) a vastagbél gyakori krónikus betegsége, amely hasmenéssel vagy székrekedéssel vagy mindkettővel társuló hasi fájdalomban nyilvánul meg. Bár ez a betegség nem életveszélyes, tünetei jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, különösen, ha elhanyagolják. Megfelelő életmóddal és kezeléssel azonban ez a betegség is kordában tartható.
Tünetek
A tünetek nem minden betegnél azonosak, de a leggyakoribbak:
- hasi fájdalom és görcsök étkezés után súlyosbodnak
- hasmenés
- forgalmi dugó
- székrekedéssel váltakozó hasmenés
- puffadás és infláció
- nyálka a székletben
A gyomor-bélrendszeri tünetek mellett gyakori a fejfájás, a hátfájás, az izomfájdalom, a krónikus fáradtság és az álmatlanság, valamint a mentális rendellenességek, például a depresszió vagy a szorongás.
Ok
A betegség pontos oka még mindig nem ismert, de számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy a bél-agy tengely rendellenessége nagy szerepet játszik az IBS kialakulásában. Ez kölcsönhatásba lép a központi idegrendszer, a belek és a bél mikrobiota között. Az IBS kapcsolatát ezzel a tengellyel az is bizonyítja, hogy a betegséget gyakran mentális rendellenességek kísérik, és stressz váltja ki. A következők részt vehetnek az IBS fejlesztésében:
Fertőzés
Egyes tanulmányok szerint az IBS-esetek akár 36% -át is okozhatja bélfertőzés. Az ilyen fertőzések tartósan enyhe gyulladást és megváltozott immunválaszt okozhatnak, amely megváltozott bélpermeabilitással és motilitással (motilitással) jelentkezhet, ami hasmenést vagy székrekedést okozhat. Kimutatták az IBS és a vékonybél bakteriális elszaporodásának (SIBO) összefüggését is, amely gyakori az IBS-ben szenvedő betegeknél.
Idegrendszer
Az agy és a belek idegkapcsolatának rendellenességei miatt valaki érzékenyebb lehet a normális bélmozgásokra, amelyek változó intenzitású fájdalommal nyilvánulnak meg.
Bél dysbiosis
A bélbaktériumok befolyásolják a belek megfelelő működését, részt vesznek az immunválasz szabályozásában, az élelmiszer egyes összetevőinek emésztésében, és bizonyos mértékben befolyásolják a belek mobilitását is. Jelentős változás a bél bakteriális populációjában, az ún a bél dysbiosisát IBS-ben szenvedő betegeknél is igazolták. A dysbiosis IBS-re gyakorolt hatását egy olyan vizsgálat során vizsgálták, amelynek során az IBS-betegekből székletmikrobiotát ültettek át csíramentes patkányokba. Ezeknél a patkányoknál az IBS-re jellemző túlérzékenység alakult ki a bélmozgásokkal szemben.
Kiváltók
Az IBS egyike azoknak a betegségeknek, amelyeket a remisszió periódusai jellemeznek, amikor a betegség kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkezik, és visszaesik, amikor a tünetek a legintenzívebbek. Megfelelő életmóddal érheti el a remissziót, és elkerülheti az úgynevezett ravaszt, ami visszaeséseket eredményezhet. A fő kiváltó okok a következők:
Stressz - jelentősen befolyásolhatja a bél-agy tengelyt, mivel soha nem lehet teljesen elkerülni, valószínűleg ez a betegség leggyakoribb kiváltója.
Gyógyszerek - néhány antidepresszáns, antibiotikum vagy szorbit tartalmú gyógyszer (pl. néhány köhögés elleni szirup) súlyosbíthatja a hasmenést vagy a székrekedést az IBS-ben.
Hormonok - a nők gyakrabban szenvednek IBS-ben, mint a férfiak, valószínűleg a menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális változások miatt. A legtöbb nőnél a betegség tünetei súlyosbodnak a menstruáció körül.
Élelmiszerbolt - Mivel az IBS elsősorban az emésztőrendszer betegsége, étrendünk egyértelműen a legfontosabb az IBS ellenőrzés alatt tartásához. A megfelelő étrendről a következő cikkben fogunk beszélni.
Diagnosztika
Az IBS megfelelő diagnózisa néha kihívást jelenthet. Az olyan tüneteket, mint a gyakori hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés, más betegségek vagy egyszerűen a helytelen étrend is okozhatja. Az IBS diagnosztizálásakor az orvos először a betegség jellegzetes tüneteit veszi figyelembe, amelyek minden egyes betegnél jelentkeznek: hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely székletürítés után javul, vagy megváltozott bélmozgással vagy széklet formával társul. Egyidejű tünetek, például puffadás, nyálka jelenléte a székletben, izomfájdalom vagy szorongás támogathatják a diagnózist. Egy másik betegség gyanújának kizárása érdekében az orvos több vizsgálatot is választhat:
- székletvizsgálat - a fertőző betegség kizárására
- tesztek a laktóz intolerancia kizárására
- endoszkópia/kolonoszkópia és biopszia - a peptikus fekélyek, gyulladásos bélbetegségek vagy daganatok kizárása
- ultrahangvizsgálat - az epekövek kizárása
- vérvizsgálat - a cöliákia kizárása (a cöliákiás betegek szérumában jellegzetes antitestek vannak)
a Comenius Egyetem gyógyszerészi karán végzett, jelenleg doktorandusz