A glutén bátran az egészség- és táplálkozási ipar vitatott témáinak élére kerülhet. Ugyanakkor a glutén táplálkozási szakemberek, tudósok, táplálkozási szakemberek és a modern internetes anyukák heves vitáit követi. A "hagyományos szocialista családok" nem sokat foglalkoztak magával a gluténnel, mivel a legtöbb felnőtt ma már nem tudta elképzelni a gyermekkort ropogós kenyér vagy fehér kifli nélkül. A modern idők és a tudomány, az egészségügy és az orvostudomány ezzel kapcsolatos fejlődése kiszélesíti a látóhatárt, sőt a végtagjainkat sem kerülte el az említett vita hulláma, amely hazánkban glutént él, ún. glutén. Paradox módon a cöliákia első említése Kr. U. Második századra nyúlik vissza, ahol a kapodókiai Aretaeus görög gyógyító hasi fájdalmat "koiliakos" -nak (a görög koilia, has) nevezett állapotnak nevezte. Komolyabb tudományos kutatások és meghatározások csak a XX. Század elején jöttek létre.

Az Ön által olvasott cikkben:

  • Mi a glutén és a körülötte zajló vita
  • Hogyan hat a glutén testünkre?
  • A glutén által okozott egészségügyi komplikációk
  • Minden a lisztérzékenységről
  • Inspiráció gluténmentes receptekhez

Mi a glutén és mi a vita?

A glutén egy fehérjekomplexum, különösen a gliadin és a glutenin. Gliadin okozza a gluténnel járó egészségügyi komplikációk nagy részét. A Gliadin olyan peptidszekvenciákat tartalmaz, amelyek nagyon ellenállnak a gyomor, a hasnyálmirigy és a bél emésztésének a gyomor-bél traktusban, és nem bomlanak le a belekben. Ezek az emésztési zavarok annak a ténynek köszönhetők, hogy a gliadinben sok aminosav, prolin és glutamin található, amelyeket számos enzim nem képes lebontani. Ezek az emésztetlen prolint tartalmazó maradékok szilárd és kompakt struktúrákat alkotnak, amelyek immunválaszokat okozhatnak a lisztérzékenységben.

coeliakia

A glutén természetesen főleg a búzában, a rozsban, az árpában és más rokon gabonafélékben található meg. Tulajdonságai miatt a glutént általában adalékként használják feldolgozott élelmiszerekben javítja a textúrát, a nedvességvisszatartást és az ízt. Ezért glutént találhatunk olyan ételekben, amelyekre egyáltalán nem számítanánk (fagylalt, feldolgozott hús stb.). A glutént egyre inkább használják az élelmiszeriparban, ezért gyakrabban választják el a búzától, vagy később módosítják az adott célokra. Megváltozhatatlan helye és felhasználása különösen sütemények, tészták és egyéb liszttermékek előállításában. A gluténnek szinte nulla a tápértéke, ennek ellenére technológiai tulajdonságai nagyon fontosak a lisztfeldolgozási folyamatokban. A liszt vízzel történő keverése során a sikért annak köszönhetjük, hogy a tészta ragacsos és összetart. Ragadó tulajdonságainak köszönhetően létrejött a neve glutén, ami több nyelven ragasztót, ragasztót stb.

Különböző tudományos publikációk és a média összeköti a glutént az emberi egészségre gyakorolt ​​negatív hatásaival. A glutén azonban pozitív hatással van a testünkre? A Harvard Egyetem publikációja szerint vannak arra utaló jelek, hogy azoknál az embereknél, akik nem szenvednek lisztérzékenységben és kerülik a glutént, nagyobb lehet a szívbetegség kockázata a teljes kiőrlésű gabonák csökkent fogyasztása miatt. Különösen ez a tanulmány kimutatta, hogy a teljes kiőrlésű gabona bevitele a szívkoszorúér-betegség, a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos rákos megbetegedések, a légzőszervi megbetegedések, a fertőző betegségek, a cukorbetegség és a rák minden nem szív- és érrendszeri okának csökkent kockázatával jár.

A gabonafélék prebiotikumként is működhetnek, amely "jó" baktériumokat táplál az emésztőrendszerünkben. Az arabinoxilan oligoszacharid a búzakorpából nyert prebiotikus szacharid, amely a vastagbélben lévő bifidobaktériumok aktivitásának stimulálására szolgál. E baktériumok mennyiségének vagy aktivitásának változásai gyomor-bélrendszeri betegségekhez kapcsolódnak, beleértve a gyulladásos bélbetegséget, a vastagbélrákot és az irritábilis bél szindrómát.

A glutén azonban elsősorban az emberi testre gyakorolt ​​negatív hatásairól ismert.

Az emberi populáció többsége minden jelentős komplikáció nélkül tolerálja a glutént, de a lakosság körülbelül egy százaléka szenved lisztérzékenységben. A glutén különféle szövődményeket okozhat egyes embereknél. Azok az emberek, akik érzékenyebbek a gluténra és továbbra is fogyasztják a glutént, a következő mellékhatásokat tapasztalhatják:

  • fáradtság
  • puffadás
  • forgalmi dugó
  • hasmenés
  • jelentős fogyás
  • alultápláltság
  • bélkárosodás

E kiadvány szerint a glutén olyan bélbetegségekkel társul, mint az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség, amely magában foglalja a Crohn-kórt és a fekélyes vastagbélgyulladást. A glutén negatív hatásait általában örökletes tényezők okozzák, de egyes esetekben ennek oka az étkezési szokások vagy az immunrendszer.

A glutén által okozott leggyakoribb és egyben legsúlyosabb szövődmények és diagnózisok

Búzaallergia

A búzaallergia az egyik leggyakoribb ételallergia a gyermekeknél. Természetesen felnőtteknél is előfordulhat. Búzaallergiáról akkor beszélünk, amikor az immunrendszer nem megfelelő módon reagál a búza egyik fehérjéjére (albumin, gliadin, globulin stb.). Búzaallergiában szenvedő embereknél a B-sejteknek (B-limfocitáknak) nevezett fehérvérsejtek immunglobulin E (IgE) antitesteket küldenek, hogy "megtámadják" egy adott allergént, ebben az esetben a búzát. Ugyanakkor a helyi szövetek "valami történik" jelet küld a testnek kémiai reakciók útján. Ez a reakció nagyon gyors, és olyan tünetekben nyilvánul meg, mint az émelygés, hasi fájdalom, viszketés, az ajkak és a nyelv duzzanata, a légzési nehézség vagy az anafilaxia. Ennek az immunválasznak néhány tünete, csakúgy, mint más allergiák esetében, életveszélyes állapotot okozhat.

Glutén intolerancia/érzékenység

A nem lisztérzékenységi gluténérzékenység vagy gluténintolerancia olyan állapot, amelyet a szakterületen jártas szakemberek még nem vizsgáltak meg és nem értettek meg teljesen. Ez az intolerancia nem termel immunglobulin E-t, mint a búzaallergiában, és nem is autoimmun reakció, mint a lisztérzékenységben. Emiatt az intolerancia diagnosztizálása nagyon nehéz. Ugyanakkor nincsenek tesztek vagy ismert biomarkerek a nem lisztérzékenység gluténra való érzékenységének azonosítására. A lisztérzékenység diagnosztizálásakor általában ki kell zárni a lisztérzékenységet, a búzaallergiát, valamint a tünetek egyéb lehetséges okait. A gluténérzékeny embereknél általában nincs sérült bélbélés, ami a lisztérzékenység egyik fő jellemzője. Ha a gluténmentes étrendben látható javulás tapasztalható, akkor diagnosztizálható a nem égi gluténérzékenység. Ennek az intoleranciának tipikus tünetei: hányinger, hányás, hasi fájdalom, fejfájás, hasmenés, ízületi fájdalom és fáradtság.

Coeliakia

A lisztérzékenység egy autoimmun betegség, amelyben jelen van állandó glutén intolerancia, amelyet genetikailag hajlamos embereknél okoz a vékonybél nyálkahártyájának károsodása és az immunrendszer megzavarása. Amikor a lisztérzékenységben szenvedők glutént tartalmazó ételeket fogyasztanak, immunrendszerük megtámadja a vékonybél nyálkahártyáját. Ezt követően gyulladás (duzzanat) jelentkezik a belekben, és károsítja a bolyhokat (a vékonybél nyálkahártyáján lévő kis hajszerkezetek), amelyeken keresztül a tápanyagok felszívódnak az étrendből a szervezetbe. Ha a villiák megsérülnek, a test nem vesz fel elegendő tápanyagot, ami több szövődményt eredményez.

Az embereknél a lisztérzékenység előfordulását több tényező is befolyásolja. Fontos tényezők a család története. Ha egy szülő vagy testvér celiakia betegségben szenved, akkor ennek a betegségnek az esélye megnő a család többi tagjában is. Ez a tényező akár tízszeresére növeli a lisztérzékenység valószínűségét. A cöliákiában szenvedő ikrek esetében 75% az esély arra, hogy mindkettő kialakuljon. A genetikai hajlamot, mint a lisztérzékenység előfordulásának tényezőjét, ez a tanulmány is megerősíti. A kutatások azt mutatják, hogy a lisztérzékenység szorosan összefügg számos olyan rendellenességgel, amely a HLA-DQ nevű géncsoportot érinti. A HLA-DQ gének felelősek az immunrendszer fejlődéséért és "örökölhetők". A HLA-DQ gének változásai azonban gyakoriak és a lakosság körülbelül 30% -ánál fordulnak elő. Mivel a cöliákia előfordulása a populációban jóval alacsonyabb, ezért feltételezzük, hogy a cöliákia kialakulása mögött más "kiváltó tényezők" állnak. Főként a gyermekkori étkezési szokásokról és a glutén bevezetéséről szólnak az idős gyermekek étrendjében három hónapon belül. Ezenkívül más egészségügyi szövődmények szorosan összefüggnek a lisztérzékenységgel, és növelhetik a lisztérzékenység kialakulásának kockázatát, különösen az 1-es típusú cukorbetegség, a Down-szindróma, a pajzsmirigy-problémák és hasonlók.

A lisztérzékenység kb A lakosság 0,5–1% -a és ezeknek a számoknak növekvő tendenciájuk van. Előfordulás Szlovákiában várható 1: 250-300 mivel ez az autoimmun betegség a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Ennek a betegségnek a korai és helyes diagnosztizálása nagy problémát jelent az előfordulás meghatározásában. A diagnózis kapcsán meg kell jegyezni, hogy a lisztérzékenység következő klinikai formáit ismerjük.

Csendes forma a cöliákiát az ismert tünetek hiánya jellemzi az egyénnél. Általában véletlenszerűen diagnosztizálják a szövettani vizsgálat során vagy a vérvétel után, a celiakia szempontjából nem összefüggő okokból.

A cöliákia látens formája - A látens cöliákia diagnózisa általában retrospektív, és nehéz biztosan megmondani, hogy a vékonybél nyálkahártyájának változásai a cöliákia korai kialakulásának köszönhetők-e. Ugyancsak jellemzi az endomysis és a szöveti transzglutamináz elleni antitestek pozitivitása.

Tipikus tüneti celiakia a lisztérzékenységre jellemző összes tünet kíséri, amikor a felszívódási zavarok gyomor-bélrendszeri tüneteiről és a bélnyálkahártya szövettani változásairól beszélünk.

Atipikus celiakia, amelyeknél nincsenek tipikus gyomor-bélrendszeri tünetek, éppen ellenkezőleg, az extraintesinalis tünetek, például migrén, ízületi fájdalom és hasonlók. Atípusos cöliákia esetén szövettani változások találhatók a vékonybél nyálkahártyájában.

Potenciális cöliákia - a potenciális cöliákiában szenvedő egyéneknél a cöliákiára jellemző antitestek találhatók, de a biopsziára és annak megállapítására a vékonybél nyálkahártyájának csekély vagy egyáltalán nem okozott károsodása van.

A lisztérzékenység diagnózisa és tünetei

Az ilyen tünetekkel küzdő embereknek körültekintően kell eljárniuk és orvoshoz kell fordulniuk.

A cöliákia leggyakoribb tünetei gyermekeknél

  • Hirtelen fogyás
  • Hányás
  • Puffadás, hasi fájdalom
  • Gyakori hasmenés vagy székrekedés
  • Hasi fájdalom

A lisztérzékenység tünetei felnőtteknél

Az emésztőrendszeri tünetek felnőtteknél is jelentkeznek. A legtöbb esetben nem gasztrointesztinális tünetek jelentkeznek. Ezek a tünetek a következők lehetnek:

  • Vashiányos vérszegénység
  • Knuckleache
  • Törékeny csontok
  • Fáradtság
  • Bőrbetegségek
  • Zsibbadás és bizsergés a kezekben és a lábakban
  • A fogak elszíneződése vagy a zománc elvesztése
  • Rendszertelen menstruáció nőknél
  • Meddőség

Meg kell jegyezni, hogy a tünetek különböző tényezőktől függően változhatnak. Ez a lisztérzékenység lefolyásától és stádiumától függ, és mint említettük, néhány embernek nincsenek tünetei.

Hogyan diagnosztizálják a lisztérzékenységet?

A sikeres diagnózis első lépése egy találkozó megszervezése szakemberrel, hogy megvizsgálja a tünetek összes lehetséges okát (kórtörténet stb.). A lisztérzékenység gyanúja esetén a következő vizsgálatokat kell elvégezni a helyes diagnózis meghatározása érdekében.

Vérvétel

Megmérik az antitestek (tTG-IgA), (EmA-IgA) szintjét a vérben, amelyet a szervezet gluténra reagálva fejlesztett ki. A pozitív vérvizsgálatokat követően a diagnózis még mindig meghatározatlan, és további vizsgálat szükséges a diagnózis megerősítéséhez.

Endoszkópia és vékonybél biopszia

Ehhez a vizsgálathoz kameracsövet használnak. A kamera lehetővé teszi az orvos számára, hogy figyelemmel kísérje a vékonybelet. Ezt követően a vékonybél szövetmintáját (biopsziáját) vesszük a villi károsodásának elemzésére.

Genetikai tesztek

Bizonyos esetekben genetikai vizsgálatokat is végeznek. Ezek különösen olyan esetek, amikor a vérvizsgálatok vagy a vékonybél biopsziák eredményei nem egyértelműek.

Alternatív diagnosztikai módszerek

Óvatosan kell eljárni alternatív diagnosztikai módszerek alkalmazásakor. Ezek különböző megbízhatatlan elemzések és tesztek, amelyek téves diagnózist állapíthatnak meg, és késleltethetik a lehetséges hatékony kezelést.

A lisztérzékenység kezelése és élete

Jelenleg ez az egyetlen elérhető és elfogadható kezelés szigorú, egész életen át tartó gluténmentes étrend, ami a glutént tartalmazó élelmiszerek kizárását eredményezi. A glutén különféle élelmiszer-adalékanyagokban, stabilizátorokban és emulgeálószerekben található, megtalálható joghurtokban, fagylaltokban, szószokban, feldolgozott húskészítményekben, édességekben és sokféle alkoholban. Jó hír, hogy a gluténmentes étrend a celiakia kezelésének hatékony formája néhány napon belül működik a a vékonybél nyálkahártyája általában teljesen gyógyul a diéta kezdetétől számított három-hat hónapon belül gyermekeknél és több évig felnőtteknél.

Gabonafélék, burgonya, liszt

Mit ne fogyasszon

  • búza, rozs vagy árpa (kenyér, zsemlemorzsa, tészta, tészta)
  • tönköly, búzadara, kuszkusz, bulgur,
  • azonosítatlan keményítők vagy adalékanyagok
  • a legtöbb kereskedelmi kalászos gabona

Mit ajánlott fogyasztani

  • gluténmentes tészta és kenyér (rizs-, kukorica-, burgonya- és bablisztből)
  • rizs, kukorica, pattogatott kukorica, burgonya, édesburgonya, bab, dió, köles, quinoa, hajdina
  • kukoricakeményítő, gluténmentes gabonafélék

Gyümölcsök és zöldségek

Mit ne fogyasszon

  • konzerv levesek, leveskeverékek, húsleveskockák
  • a legtöbb salátaöntet

Mit ajánlott fogyasztani

  • friss, fagyasztott vagy tartósított gyümölcs és zöldség
  • feldolgozatlan és szószok nélkül
  • házi levesek megengedett összetevőkkel

Mit ne fogyasszon

  • iparilag feldolgozott vagy fagyasztott hús
  • a legtöbb húskészítmény

Mit ajánlott fogyasztani

  • friss hús
  • a hal

Tejtermékek

Mit ne fogyasszon

  • olvasztott sajt, sajtkeverékek, penészes sajt
  • joghurt vagy fagylalt, amely nem kívánt adalékanyagokat tartalmaz
  • alacsony zsírtartalmú túró, tejföl vagy sajt kenhető

Mit ajánlott fogyasztani

  • közönséges természetes sajt
  • gluténmentes tiszta joghurt és fagylalt
  • teljes, alacsony zsírtartalmú és fölözött tej
  • egész túró és tejföl

Alkohol

Mit ne fogyasszon

  • sör, whisky, bourbon
  • búza alkohol

Mit ajánlott fogyasztani

  • bor, könnyű rum, burgonya vodka
  • desztillált alkohol

Eltérően

Mit ne fogyasszon

  • Gabonaecet
  • Maláta ecet
  • Kereskedelemben kapható pudingok
  • Szója szósz

Mit ajánlott fogyasztani

  • borecet, almaecet
  • tápiókából, kukoricakeményítőből vagy rizsből készített házi pudingok
  • cukor, méz, lekvár, zselé
  • gluténmentes szójaszósz

A gluténmentes étrend követése nem könnyű, de sok termék van a piacon, és nagyszámú cég szakosodott gluténmentes étrendre és gluténmentes termékekre. Ennek ellenére óvatosnak kell lenni egyesekkel Gluténmentes Termékek. Fontos vizsgálja meg az ételek összetételét és nem ajánlott enni olyan hétköznapi éttermekben, amelyek nem kínálnak gluténmentes étel alternatívákat.

Mi van, ha az egészség nem javul a gluténmentes étrendre való áttérés után?

Ha a gluténmentes étrend megkezdése után nincs javulás, akkor még mindig kaphat kis mennyiségű glutén. Valószínűleg azonnal reagálni fog a gluténmentes étrendre, amint eltávolítja az összes rejtett gluténforrást. A rejtett gluténforrások a következők:

  • Módosított élelmiszer-keményítő, tartósítószerek és élelmiszer-stabilizátorok
  • Gyógyszerek, vitaminok és ásványi anyagok
  • Növényi és táplálék-kiegészítők
  • Kozmetikumok
  • Fogkrém, szájvíz stb.

Van néhány Powerlogy gluténmentes receptünk, amelyek inspirálják és változatosabbá teszik a gluténmentes étlapot.