Mennyi kék fényre van szükségünk? Hogyan és mikor védekezzünk tőle?
Jelenleg heves viták folynak a kék fény jótékony és káros hatásairól. A kék fény hasznos eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság visszaszorítására. A kék fény viszont tartósan károsíthatja az emberi szemet. Tehát mi a probléma a kék fénnyel? És mi változott a mindennapi mesterséges megvilágításban? Miért van testünknek szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira? És hogyan és mikor kell megvédenünk magunkat a kék fény potenciálisan káros hatásaitól? Olvassa el ezt a részt, ha többet szeretne megtudni a kék fény előnyeiről és hátrányairól.
Látható spektrum
Az emberi szembe eső és belépő fény felosztható látható fényre (hullámhossz 390–780 nm) és a láthatatlan spektrumra, amely magában foglalja az ultraibolya sávban (UV sugárzás) és az infravörös sávban (IR sugárzás) lévő fényt.
A szakterületen jártas szakemberek egy ideje tudják, hogy az UV-sugárzás károsíthatja a biológiai szöveteket, például a bőrt és a szemeket, és hogy megfelelő napvédő krémeket szoktak használni egy ilyen probléma elleni védelemre. A kék-ibolya fény azonban elegendő mértékben képes károsodást okozni, különösen a szemre. A kék-ibolya fénynek kevesebb energiája lehet, mint az ultraibolya fénynek, ellentétben az UV sugárzással, amely elnyeli a szem elejét, a kék fény behatol a retinába.
A kék-ibolya sávban található, 390–500 nm hullámhosszúságú fényösszetevőt nagy energiájú látható fénynek (HEV) nevezzük. A 390 nm és 440 nm közötti hullámhosszakat rendkívül kritikusnak tekintik, és a fotoretinitis egyik lehetséges okának tekintik, azaz j. a retina károsodása a nagy energiájú fény miatt.
A kék fény kedvező aspektusai
Szakértői tanulmányok kimutatták, hogy a fény biológiai hatással van az emberi testre. A fény egyéb hatások mellett segít a hormonális egyensúly szabályozásában. A melatonin hormon fontos szerepet játszik az alvás/ébrenlét ciklusának szabályozásában, és az ehhez a folyamathoz szükséges fényenergiát a szem nagyrészt elnyeli. Egy másik kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban a szem pigment, amely elnyeli a fényt és melanopszinnak hívják. Ez a hormon a látható spektrum rövidhullámú részén a legaktívabb. Ez azt jelenti, hogy a retinát eltaláló kék fény szerepet játszik az ember fiziológiai jólétének fenntartásában, ezért a fényterápiát sikeresen alkalmazzák a téli depresszió és az álmatlanság visszaszorítására.
Az UV sugárzás szintén része a vitamintermelési folyamatnak, ami azt jelenti, hogy a fénystimuláció az emberi anyagcserére is fontos hatással van. Röviden: az emberi testnek kék fényre van szüksége.
Konkrét példa: sok ember ismeri az életkorral összefüggő álmatlanság fogalmát, amelyet általában az magyaráz, hogy az idősebb embereknek nyilvánvalóan nincs szükségük sok alvásra. Az emberi szembe bejutó fény valószínűleg fontos szerepet játszik ebben a jelenségben. A szürkehályog, amelyet általában az idősebb emberek szenvednek, megakadályozza a kék fény egyes részeinek bejutását a retinába. A szürkehályoggal rendelkező betegek kezelésére szolgáló intraokuláris lencsék szintén elzárják a kék fényt. Ez nappali és éjszakai ciklus rendellenességeket okozhat ezeknél a többnyire idős egyéneknél, és megváltoztathatja alvásigényüket.
A kék fény káros hatásai
Az ultraibolya és a kék-ibolya sávban található túl sok fény károsíthatja az emberi szemet. A fájdalmas kötőhártya-gyulladás és a szaruhártya-gyulladás mellett károsíthatja a szem lencséjét (például szürkehályogot) és különösen a retinát (makula degeneráció).
Ezért olyan fontos a 100% UV-védelemmel ellátott napszemüveg használata erős napsütésű környezetben, különösen erős visszaverődések esetén (például a vízből vagy a havas síkságról).