nézd, ember. r. bázis. hígított. pillantás: szigorú pillantást vet rá. (Kőedénykorsó.)
1. az étel, az evés szükségességének érzése;
étel, étel hiányából fakadó érzés, fizikai állapot: elhajtás, nyugalom h. kielégít;
szenvednek h;
meghalni, meghalni, mozogni, csöpögni h-u-ból, h-om-ból (arch. éhség);
h-val sújtani valakit;
körülbelül h-e élelem nélkül, éhes;
Az éhség a legjobb szakács (kiegészítő), aki éhes, nem veszi át az evést, az evést.
2. a terméshiány következtében fellépő általános élelmiszerhiány al. újabb katasztrófa;
nyomorúság, szükség: kihajtott h.;
az általános nyomorúság és éhség idõszaka (Kuk.);
3. (mire) kapzsiság, lelkesedés, vágy: h. zenével, könyvekkel, oktatással, talajjal, pénzzel;
éhes gyere. m. k 1, 2: h-katasztrófa;
h-halál éhségtől;
h. kopár év;
h-a bér túl alacsony, az életszínvonal alatt van;
h-e tüntetések, amelyeket éhség, túl alacsony bérek stb.
- nők. r. bázis. simaság, gyengédség: rózsaszínű arcú tavasz (Sládk.)
keres 1, -a, mn. nem. -én egy. r. aki keresi: h. kincsek, h. igazság
kereső 2, -a, mn. nem. -Em ember. r. keresőegység: fejlesztés. h. min
kinéző áčik, -a/-čka ember. r. tech. kiegészítő eszköz a kép pontos elhelyezéséhez a kamera képmezőjében
nőt keres, -y, -čekek nő. r. telefon hívás. keresés: Másnap reggel ételkeresésre indultak. (Fecsegés.);
terület. vadászat módja, kutyák által állatok keresése
nézd, -hh, -hé nem lehet. (ki mi)
1. törekedni, arra törekedni, hogy megtalálja: h. gomba, h. elveszett tárgy, h. az út, h. valakinek a szemével;
h. érc, víz a földben;
h. kincs;
h. valami a térképen;
Varjú varjú ül, egyenesen egyenesen keres. (tartozék)
● keressen tűt (tűt) a szokásos hosszú, csöpögő szénakazalban. eredménytelen munka;
telefon hívás. egy vicc. h. tegnap hiábavaló, haszontalan keresés;
nincs itt mit keresnie, nincs itt mit tennie, itt nincs szüksége rá;
Mit keresel? (csodálkozás vagy vonakodás kifejezése valakinek a jelenléte miatt valahol) Mit szeretnél itt? Amit keresett, azt megtalálta (meg is van). Aki keres, megtalálja a kiegészítőt. szokás. Vas. valakiről, akit valami rossz, kellemetlenül érintett;
2. próbálj megszerezni valakit, valamit, próbálj elérni, megszerezni valamit: h. segítő, barát;
h. lakás, munkahely, hely, foglalkoztatás;
h. el fogsz rejtőzni (vadállatokról);
h. étel, menedék, menedékhely;
h. boldogság, h. támogatás, segítség valakivel, h. kiindulópont;
3. keress valakit, valamit, próbálj meg kideríteni, felfedezni valakit, valamit: h. elszabadult, bűnös;
h. igazság;
h. a gonosz gyökere;
h. valaminek az oka;
h. hibáztatni valakit;
az ellenkező. keres, -és, -hé
simított hozzá. m. simítva, nyírva;
csiszolt: h-é fa, h. bútor
simítás, -a, -e jönnek. m. simogatáshoz szükséges;
simogatásra használják: h. gép, h-a deszka
éhes, -rne, -rní nők. r. szoba, műhely, ahol simogatja (pl. papír, szövet, ruhák stb.)
simább 1, -a, mn. nem. -én egy. r. furcsa olyan ember, aki simogat (pl. éhes boltban öltöny);
simább 2, -a, mn. nem. -Em ember. r. asztal. fajta gyalu
simító 2, -y, -čísek nők. r. eszköz ruhák, vászon, vas simogatására
1. tech. simító eszköz: falazat h.;
2. az ókorban eszköz ruhák és ruhák simításához hő hatásának kitétele nélkül
1. (kinek, mit, hol) megnézni, megnézni: h. valakinek, valaki felett, h. valakinek a szeméhez, az arcához, h. a napba, a fénybe, a sötétségbe, a tükörbe, a csillagokba, a távolba, félénken, félénken, vágyakozva;
h. a lábad alatt légy óvatos járás közben;
h. a földön szokás. szégyenében;
pren. (dolgokról) irányítani, valahova fordítani (általában elöl): az ívek a térre, a kertre stb.
● hívás. kicsit durva h. borjúként (új kapuhoz), mint bagoly dióban, érthetetlenül, ostobán;
telefon hívás. h. mennydörgésként a tölgyig, a dühös útig;
úgy néz ki, mint egy akasztó, mintha három falut dühösen, dühösen, dühösen égettek volna el;
csak az újságokat és a sokat olvasott könyveket nézi;
valaki szájába néz, hogy tehetetlenül nézzen ki (főleg étkezés közben);
h. valakinek magasnak, lebecsülni a válla fölött, nem tisztelni;
telefon hívás. h. ne tegyen semmit az Úr Istennel az ablakokon, ne botorkáljon tétlenül;
h. halál a szemnek, h. a sírig, hogy a halál közelében legyen;
h. valamit optikailag megítélni rózsaszínű szemüvegen, rózsaszínű szemüvegen, rózsaszínű üvegen keresztül;
h. valamiért, ha valaki csodaként csodál valamit, valakit, csodálkozik valamin, valakiben;
görbe, görbe szem valakire h. haragudj rá;
h. szigorúan megítélni valamit;
h. találkozni valamivel, amire számíthat;
ne nézd az adományozott ló fogait (porek.) ne kritizáld az ajándékot;
2. (mit) megnézni, észrevenni, figyelembe venni valamit: Nem veszik-e figyelembe azt, amit ismernek az ember megítélésekor? (Stod.)
● annak ellenére. nem számít.;
3. (kinek, mire, mint kinek, minek) valakit (valamit) valakinek (valaminek) tekinteni;
bíró, értékelj valakit (valamit) valahogy: Idegen házban szemlélték őt. (Taj.);
h. valamire, mint feleslegesre;
h. valamihez hasonló hibához;
4. (mit) vigyázni, szem előtt tartani, vigyázni valamire: h. (csak) pénzért, személyes haszonért, praktikumért;
nem nézi az árat, nem érdekli az ár;
5. (ebből) tartózkodni, kifelé nyilvánulni: alázat, gyengédség, szeretet, megbánás nézett ki a szeméből;
a tisztaság minden sarkából nagyon tiszta
● semmi jó megjelenés a szeméből bizalmatlanságot nem kelt, gonosznak tűnik;
6. (határozatlanul, a -val együtt) próbálkozni, törekedni valamire;
h. valakinek tetszeni, h. visszafizetni valakinek;
Először valami eltévedést keresett. (Taj.);
lásd, hogy időben jössz;
7. dil. (kinek) vigyázni valamire valakinek a javára, vigyázni valamire valakinek: hajlandó volt kényelmet keresni. (Egy csapat.);
az ellenkező. keres, -és, -hé
|| keresni (valakit, mit) gondozni, vigyázni valakire, valamire: h. apa vagy;
h. a munkád, h. megteszed a dolgod
1. folyadék felülete: vizes h., H. tavak, folyók;
h. emelkedik, esik;
geogr. tenger h. alap a magasság méréséhez
● tartózkodjon megfelelő helyen h-ou felett, ne essen le, ne adja fel;
2. valaminek sima felületi síkja: kallusz a h-e tenyéren (gróf);
h. jég (kisteherautók);
3. átlagos összeg, szint: bér, ár h.;
gazdasági, politikai h.
h. megélhetési igények;
hladinka, -y, -niek žen. r. zdrob. k 1, 2
hled isko 1, -a, -dísk střed. valaminek a nézete, véleménye, valamihez való hozzáállás: egy dolog megítélése h-a, személyes h-a, tudományos, politikai h-a alapján;
helyes, rossz h. valamiért
hled isko 2, -a, -dísk (elavult és előadóterem, -ťa, -díšť) középső. a közönség számára színházban, moziban stb.
1. (kit, mit) gyengéden adjon át kézzel valaki felett, valamin, finoman érintse meg a tenyerét, simogassa: h. valaki keze, arca;
h. valaki a haján, az arcán;
h. kutya macska;
pren. h. valaki azzal, hogy néz, finoman ránéz;
3. (előzetes nélkül is) Egyenesítse meg az összegyűrt ruhákat, ruhákat meleg simítóval, vasalóval;
az ellenkező. keresni, -a, -ají;
doc. k 1 simogatás, k 2, 3 simogatás
simogatni, -a, -nem tudják. kifejez (kit, mit) simogat a kezével, finoman megérint valakit, megérint valamit a tenyerével: h. valaki a fején, az arcon, a haján;
h. valaki arca, haja;
h. kutya macska;
pren. h. látni valakit látással, látással, szemekkel, szeretettel;
az ellenkező. sima, -a, -ají;
sima hozzá. m. hígított. simítás: h. szellő (Urb.)
sima levél. m. bázis. sima levelei vannak: szerecsendió h. (Csillag)
sima hajú érkezés. m. sima szőrzet: h. ménfajta vadászkutya
sima, 2. st. simább m.
1. Sima, sima, nem érdes, nem érdes felületű: h. szár, h-á lemez;
h-á bőr, arc;
h-á liszt nem durva;
h. mint az üveg, mint a jég nagyon;
Sport. h. akadálypályán;
2. egyszerű alakú, sima, díszek nélkül: h. frizura, h-é ruha;
h-á anyag minta nélkül;
h-e hurok (kötéshez) egyszerű, nem fordított;
h-é falak, h-á vakolat minta nélkül, díszek nélkül;
Típus. h - egyszerű arány, egy típus;
3. sima, kifinomult, finom: h-e versek (Vaj.);
Sima fordítások (Vlč.);
szokás. pejor.: h. hang, h-egy szó, h-e szavak;
Potocký úr sima ember volt. (Kal.)
4. zavartalanul, akadályok nélkül, nehézségek nélkül, könnyen: h. gépkezelés, gyártás;
h. visszatérés, hozzáférés;
lek. h. a betegség lefolyása szövődmények nélkül;
simítani, simítani "> simítani;
sima, 2. st. simább kiegészítők: h. aszfaltozott utca, h. borotvált arc, h. fésült haj, h. varrott ruhák;
minden ment h. nehézségek nélkül, akadályok nélkül;
h. könnyen, nehézségek nélkül kiszabadulni valamiből;
simogatni, -nem, -nem, -le. hígított. éhezni, böjtölni;
szokás. doc. kisimít
1. éhes, éhes, nem etetett: h. Férfi;
a gyerekek h-é;
h. mint egy kutya, mint egy farkas nagyon;
pren. h-e a torkok, az emberek (főleg a gyermekek) szája táplálandó;
tele éhesekkel nem hisz (adj.);
2. vágyakozó, vágyakozó valamire, vágyakozás valamire: h. vezetés után;
pren. h-e szemek nézni, h-e szemek megragadni valamit, élvezni a látványt;
4. sürgős, rossz: h. tömeg (Heč.);
h-é kopár évek;
h-büszke büszkeség a szegénységre, a hiányra;
5. nár. takarmányozatlan: h-á liba, kacsa;
éhes és éhes kiegészítők lelkesen: h. inni, szívni az illatot, h. néz
éhségrepülés 1, -u ember. r. könyveket. hígított. éhínség, éhínség: Kis mókusok: Az éhezést uralom. (Lajč.) Az aratás mindenkié és a papságé. (Luke)
pren. Éhes éhes ember éhes: éhes volt egy finom csemegeért egy tányér finomságra. (Sörfőző.)
éhínség, -u ember. r. az emberek tömeges éhezése súlyos élelmiszerhiány miatt;
éhség jön. m.: h-é letá (Kost.);
h-á torony (Urb.) éhínség