Áttekintés A lambliasis a vékonybél fertőzése, amelyet a lamblia zarnu parazita okoz, és amely világszerte előfordul. A kórokozókat főleg szennyezett ivóvízzel vagy étellel fogyasztják. A Lamblia fertőzés egyrészt
2004. január 24., 13:54 Primar.sme.sk
Áttekintés
A lambliasis egy vékonybél fertőzés, amelyet a lamblia zarnu parazita okoz, és amely világszerte előfordul. A kórokozókat főleg szennyezett ivóvízzel vagy étellel fogyasztják. Egyrészt a lambliasis fertőzés teljesen észrevétlen maradhat, másrészt hasmenéshez, puffadáshoz, hányingerhez és hányáshoz vezethet. Hosszan tartó fertőzés esetén az alultápláltság jelei fordulhatnak elő. A diagnózist a székletben vagy a vékonybél szekréciójában található kórokozó bizonyítékaival állapítják meg. Az antibiotikumokat a kezelésre használják. A betegség prognózisa és lefolyása általában kedvező.
A betegség kórokozója
A lamblia kórokozója, ill. giardiaosis nevezik giardia lamblia. Néha megtaláljuk a lamblia zarnu nevet is.
A bárányok paraziták, amelyek a Protozoa nemzetségbe, itt pedig a flagelata alcsoportjába tartoznak. A protozoonok egysejtű sejtek, amelyeknek mozgásszervi organellái vannak. Ezek a mozgásszervi organellák, mint pl célpontok (szemöldök), álpodiumok vagy jelzők (ostorok) lehetővé teszik az aktív mozgást. A lambliáknak flagellája van, ezért flagellának vagy flagelatának minősülnek.
A lamblia két fejlődési szakasza van: a trophozoite stádium és a ciszta. A trofhozoite aktív forma, lapított testű, kb. 10-30 nm (1 nm = 1/1000mm) körte alakú. Négy pár ostort használnak a mozgáshoz. A parazita a szívónyíláson keresztül csatlakozik a vékonybél nyálkahártyájának felületéhez. A ciszta a lamlia állandó formája. Ovális teste rövid ostorokkal rendelkezik.
Előfordulás/gyakoriság
A bárányok az egész világon megtalálhatók, és a vékonybél leggyakoribb parazitái.
A lamblia előfordulása szorosan összefügg a társadalom higiéniai körülményeivel. Az elkövetők különösen gyakoriak, ahol sok ember szűkös körülmények között él együtt, és ahol a szennyvízelvezetés, a széklet ürítése és az ivóvízkezelés nincs megfelelően megszervezve. A meleg éghajlat emellett támogatja a kórokozó terjedését. Becslések szerint Latin-Amerika, Ázsia és Afrika városi területein 10-ből 8 gyermek fertőzött lambliummal, és minden harmadik felnőtt megfertőződhet. Közép-Európában ezzel szemben a lakosság kevesebb mint 1% -a fertőzött lambliummal.
Itt a lambliosis fertőzéseket gyakrabban figyelik meg az emberek a gyomor műtét után, valamint az egyéneknél, akiknél valamilyen immunhiány, IgA hiány áll fenn. A bárányok hibás ivóvíztartályok révén juthatnak hozzá az ivóvízhez. Ennek eredménye járványos méretű fertőzések.
A betegség terjedésének útja
A fertőző ciszták ürülnek a széklettel. Ezután a fertőzés széklet-orális úton, azaz szennyezett ivóvíz vagy étel lenyelésével történik a gyermekeknél, mint kontaktfertőzés. A fertőző ciszták képesek legyeket is továbbítani.
A lambliummal való fertőzéshez legalább tíz fertőző cisztát kell venni. A gyomorsav jelentős gátat jelent a lamblia fertőzés ellen. Ha a ciszták mégis átjutnak a gyomorban, akkor a duodenumban, a vékonybél első kiemelkedésében, a cisztákból kb. hét nap trofozoiták és szaporodnak. Az epehólyag-lé komponensei fontos növekedési tényezők a trophozoiták számára. Kb. Három-négy hét alatt az első vírusok, amelyek trophozoitákból keletkeztek és ürülnek a széklettel, az alsó vékonybél folyamataiban kimutathatók.
Lappangási időszak
Az inkubációs periódus több naptól két hétig tart.
Tünetek
A lambli fertőzés nem feltétlenül vezet nehézségekhez. Ha nehézségek merülnek fel, a fő tünet a hasmenés, gyakran puffadással és émelygéssel, hányással és étvágytalansággal kombinálva. A fertőzés mértékétől és időtartamától függően bizonyos anyagok, mint pl. A-vitamin, B12-vitamin vagy zsír. Ilyen esetekben gyakran figyelnek zsírszékletet. Ezenkívül a bélfehérje veszteségről számoltak be a lambliasisban. A súlycsökkenés elsősorban az alultápláltság jeleként fordulhat elő, különösen hosszú távú fertőzések esetén.
A lamblia az epehólyagba juthat az epevezetéken keresztül, amely a duodenumba nyílik, és ott is gyulladást okozhat. Ezután a fogyatékosságok panaszkodnak a has felső részén jelentkező görcsös problémákról.
Diagnózis
A lambliasis létezésére utaló jelek az anamnézisből származnak, vagyis a beteg válaszaiból az orvos nehézségekkel kapcsolatos kérdéseire. Ugyanakkor figyelni kell a hasmenés előfordulása és a trópusi területekre vezető utak közötti időbeli összefüggésre.
Kb. Kb. Ezután az érintettek 90% -ánál diagnosztizálják a székletben lévő ciszták mikroszkópos bizonyítékát. Ha a kórokozó nem ürül ki a székletben, és gyanúja merül fel a lamblasiában, akkor a duodenumból váladékot vagy nyálkahártya-mintát kell vizsgálni trophozoiták szempontjából.
Terápia
A magas népességfertőzéssel rendelkező területeken, mint pl a trópusi területeken csak a nehézségekkel küzdő embereket kezelik.
Azokat az utasokat, akik a trópusok felé tartva fertőződnek meg, mindig kezelni kell a lambliával, hogy megakadályozzák a lamblia további terjedését. Ez akkor is igaz, ha a fertőzést nehézségek hiányában véletlenül diagnosztizálják. A kezelést a nitramidazolok csoportjából származó antibiotikumokkal végezzük, pl. metronidazol, ornidazol vagy tinidazol. A klorokin a lamblia ellen is hatásos nagyobb dózisokban.
Bonyodalmak
A szövődmények előfordulhatnak gyermekkori lamblia-fertőzéseknél, és felszívódási zavarból, azaz korlátozott tápanyag felszívódásból állnak a bélben, ami lassú növekedéshez vezethet.
Előrejelzés
A betegség prognózisa kedvező. Az akut problémák általában 1-2 hét múlva megszűnnek. Ezt követően azonban hónapokkal később szabálytalan puha széklet és fokozott puffadás léphet fel. Kezelés nélkül is a legtöbb fertőzés néhány hónapon belül eltűnik, de a fertőzések több évig is fennállhatnak.
Profilaxis
A profilaxis az alapvető higiéniai intézkedések mellett magában foglalja a saláták, zöldségek vagy gyümölcsök lemondását olyan területeken, ahol a fertőzés különösen magas, mint pl. a trópusokon. A WC-k megfelelő használata és a kézmosás megállíthatja a fertőzés terjedését.
Megfelelő klórozásra és az ivóvíz további homokos szűrésére van szükség a lambliasis járványos dimenzióinak megelőzéséhez (a lamblia ciszták több napig képesek túlélni a 0,5 mg/l víz klórtartalmát). Még a víz 60 ° C fölé melegítése is elpusztíthatja a cisztákat.
E-mailben áttekintést kaphat a legfontosabb üzenetekről
A személyes adatok kezelésére az Adatvédelmi irányelvek és a sütik használatának szabályai vonatkoznak. Kérjük, ismerkedjen meg ezekkel a dokumentumokkal, mielőtt megadná e-mail címét.