141. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint A Munka Törvénykönyve 2. cikkének értelmében a munkáltató a következő okok miatt és a következő mértékben köteles biztosítani a munkavállalónak a munkából való szabadidejét (többek között):

félnapos

Ha a munkavállalás akadálya a munkavállaló számára előzetesen ismert, köteles időben felkérni a munkáltatót a szabadság biztosítására. Ellenkező esetben a munkavállaló köteles indokolatlan késedelem nélkül értesíteni a munkáltatót a munkahelyi akadályról és annak várható időtartamáról.

A munkavállaló köteles a munkaadó előtt bizonyítani a munkahelyi akadályt és annak időtartamát. Az érintett létesítmény köteles megerősíteni neki a munkahelyi akadály fennállásának és időtartamának igazolását.

A vizsgálat és a kezelés körének meghatározása az érintett orvos hatáskörébe tartozik. A munkavállaló vizsgálatának vagy kezelésének tényleges idején kívül a vizsgálatra vagy a kezelésre várakozás és a szükséges oda-vissza út is beletartozik ennek az akadálynak az idejébe, mert nélkülük nem teljesülne a törvény által követett cél, ha ezt az akadályt igazolja. munkában. A gyakorlatban nem lehet szigorúan elkülöníteni a váróterem várakozási idejét és a közvetlenül az orvosi rendelőben töltött időt.

Az orvosi intézménybe és az onnan történő utazáshoz szükséges idő a munkavállaló lakóhelye vagy munkahelye és az érintett egészségügyi intézmény helye közötti távolságtól függ, és ezt az időt a munkáltatónak el kell fogadnia, figyelembe véve a kettő közötti távolságot helyeken.

Az érintett orvos hatáskörébe tartozik az is, hogy a befejezett vizsgálat vagy kezelés kapcsán megállapítsuk-e egy bizonyos rendszer betartását, amely pl. megakadályozza, hogy a munkavállaló a vizsgálatot követő kezelés vagy vizsgálat napján rövid ideig végezzen munkát.

Ha a munkáltatónak kétségei vannak az igazolás kiadásával kapcsolatban, akkor joga van ellenőrizni a fentieket az illetékes orvossal, valamint pl. több szakmai vizsgálat elvégzésének szükségessége az egész napos visszaigazolással és a kezelőorvosok munkaidejével kapcsolatban.

A munkáltató azonban nem köteles fizetett szabadságot biztosítani, ha a vizsgálatot vagy a kezelést a munkavállaló munkaidején kívül is be lehet fejezni, és oly módon is, hogy annak közvetlen következményei ne befolyásolják a munkavállaló munkaidejét.

Különleges feltételei szerint a munkáltató részletesebben meghatározhatja az eljárási szabályzatot, amely megköveteli a munkavállalóktól, ha a munkahelyen fontos személyes akadály lép fel. Erre a célra fejlődhet pl. formanyomtatvány, amelyen a kezelőorvosok igazolást állítanak ki munkatársaiknak a vizsgálatról, a kezelésről vagy a gyógyításról, vagy a családtagok kíséretéről a vizsgálatra, kezelésre vagy gyógyításra.