spórolnak

A kívánt világ, a kívánt éghajlattal…

A légkörben növekvő CO2-mennyiség közvetlen oka a klímaváltozásnak bolygónkon. Mi emberek fontos tényezők vagyunk a növekvő CO2-koncentrációban a levegőben, és ennek az értéknek a jelentős hányada a közlekedésünkből származik. Ha azt akarjuk, hogy a világ olyan legyen, amilyen nekünk tetszik, feltehetjük a kérdést: Tehetek-e valamit ellene? A válasz IGEN - például úgy dönt, hogy ma nem autóval megy dolgozni - például kerékpárral! Tudja, mennyi CO2-t fog megtakarítani ennek a döntésnek köszönhetően?

Megpróbáljuk megtalálni a választ a kérdésre az Európai Kerékpáros Szövetség szakértőinek segítségével, akik már régóta foglalkoznak ezzel a témával. Kutatásaiknak köszönhetően meg tudjuk mondani, hogy mennyi üvegházhatású gáz szabadul fel a levegőbe különböző típusú járművek - kerékpárok, autók vagy buszok - használatával.

Kezdjük az autóval, amely Európában a leggyakrabban használt közlekedési eszköz. Sajnos a legkevésbé környezetbarátnak is bizonyult. Magával a gyártással kezdődik, amely nagyon energiaigényes és sok megújuló forrásból származó anyagot igényel. Maga az autó gyártása átlagosan 42 g CO2-kibocsátást jelent a megtett kilométerenként.

A vezetés azonban sokkal nagyobb üvegházhatású gázok termelője. Összehasonlítva Európa-szerte a különböző adatokat, például a megtett utak számát, a megtett futásteljesítményt, a különböző üzemanyag-típusokat, az átlagos használhatóságot (az emberek száma a járműben), a különböző típusú motorokat, beleértve a gyártási folyamat során keletkező CO2-érték értékét, kiszámították az előállított kibocsátások mennyiségét kilométerenként 271 g CO2 és egy utas. Ez a szám jóval magasabb, mint azt a legtöbb autó műszaki bizonyítványában megfogalmazták (kb. 170 g), és jóval magasabb, mint az Európai Bizottság irányelveiben (130 g 2015-ig).

Tömegközlekedési busz használatával a felére csökken a kibocsátásunk. A buszok hosszabb élettartammal rendelkeznek, és egyszerre több utast szállítanak, ami azt jelenti, hogy egy utasonként kilométerenként kevesebb kibocsátást is termelnek. Busz használata csökkentheti szén-dioxid-kibocsátásunkat kilométerenként 102 g CO2-ra, ami sokkal kevesebb, mint a legújabb modern autók többsége. Ezek az adatok a tömegközlekedés átlagos kihasználtságán alapulnak - azaz. ha felhasználása növekedne, az átlagos kibocsátás tovább csökkenhet.

De mi van, ha abszolút minimumra akarja csökkenteni a kibocsátását? Próbálja ki a biciklit!

Gondolhatjuk, hogy a kerékpár nem okoz kibocsátást. Nem igényel üzemanyagot, tartályt és ezért füstöt. De a helyzet az, hogy kerékpárokat is kell gyártani, és bár közvetlenül nincs szükségük üzemanyagra, erőforrásuk az emberek, akiknek enni kell. Mindkét tényező egy bizonyos mennyiségű CO2-kibocsátást tesz ki. A kérdés az, hogy mennyi? És hogyan lehet összehasonlítani ezt a számot a buszokkal és az autókkal?

Jó hír, hogy egy kerékpár átlagos kibocsátása 5 g CO2-ra változik egy vezetési kilométerenként. Az átlagos kalóriafogyasztás szerint kilométerenként hozzáadunk még 16 g-ot, és megkapjuk a számot 21 g CO2/megtett kilométer, ami tízszer kevesebb, mint egy autó! Még kevesebb, mint a gyaloglás, mert a gyalogos kilométerenként több kalóriát fogyaszt, mint egy kerékpáros.

A mobilitás életünkben kezdődik, amikor gyermekként járni kezdünk. Amikor megszerezzük az első kerékpárt, mozgásunk sebessége az egekbe szökik. Kerékpárral mindenhova eljutunk.

A gyalogosok és a kerékpárosok a tömegközlekedéssel együtt alkotják a mobilitás alapját egy modern európai városban. Minimálisan káros kibocsátást produkálnak, és például Koppenhágában a kerékpárosok évente akár 90 000 tonna CO2-kibocsátást is megtakaríthatnak városukban.

Tehát, ha van otthon kerékpárja - miért ne kezdhetne ma azzal, hogy megváltozik az életed és a körülötted lévő világ?