Joao Munoz-Doran tudós publikálta tanulmányának eredményeit az evolúciós biológia közös kongresszusán, Ottawában, Kanadában. A Kolumbiai Nemzeti Egyetem kollégáival együtt több mint 300 kutyafajból készítenek kutyafajtát.
"Összehasonlítottuk azokat a fajokat, amelyek nagyon eltérő étrendűek" - mondta Munoz-Doran a BBC-nek. A tudományos csoport így osztályozta a húsevő kutyákat, akiknek étrendje 70 százalékban húsból és mindenevőből áll. A tudósok szerint a farkas ősei a húsevők csoportjába tartoznak. A tudósok elmélete szerint a farkas koponyája fokozatosan változni kezdett. A koponya izmai sokkal erősebbek lettek; a szemfoguk elkezdett tágulni, miután csoportosan vadászni kezdtek.
"Megtaláltuk ezen tulajdonságok közös evolúciós történetét" - magyarázta Munoz-Doran. A tudós azt is állítja, hogy körülbelül 8 millió évvel ezelőtt a farkas ősei elkezdtek terjedni Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Több generáció kellett ahhoz, hogy például összeszűküljön a szájuk.
Munoz-Doran elmagyarázza, hogy az évek során (evolúciósan) a kutyák olyan mértékben fejlesztették koponyacsontjaikat, hogy "élvezik a csontok harapását", elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy koponya koponyájuk fejlődött ki.
Mit gondolnak a kutyák?
"Mindenki azt hiszi, hogy szakértője a kutyájuk megértésének" - mondta Alexandra Horowitz, a Barnard College tudósa és az "A kutya fejében: amit látnak, éreznek és tudnak" című könyv szerzője.
Marc Hauser, a Harvard Egyetem pszichológusa nemrégiben megnyitotta saját kutatólaboratóriumát, ahol 1000 kutyából mintát tudott szerezni. A kutatás célja nemcsak a tulajdonosok kíváncsi kérdéseinek megválaszolása volt, hanem az is, hogy hatékonyabb módszereket találjanak megfelelő képzésükre. Végül a tanulmánynak választ kell adnia arra is, hogy mi magunk kezeljük őket.
Az első szabály, amelyet a tudósok követnek a kutatás során, nem hinni a "garantált bizonyosságban". Az, hogy a kutya úgy néz ki, mintha megérti a megrendelést, még nem jelenti azt, hogy valóban megérti.
"Dicséretes, hogy az ember megérzése azt mondja, hogy a kutya megérti őt, de ennek nem kell így lennie. Vegyél egy ilyen kutyacsókot például hazatérésed után. Úgy tűnik, hogy ez megmutatja a szeretetet, de az éhség jele is lehet. A farkasok papulákat is nyalogatnak egymásnak, amikor például egyikük visszatér a szorítóból. Ez egyfajta ellenőrzés is, hogy a farkas elkapott-e valamit útközben. Megcáfolhatja a zsákmány egy részét a másikért. A kutyacsók valószínűleg ebből a farkashagyományból fejlődött ki "- mondja Hauser.
A kutya elméjének teljes megértése azonban nem egy kísérlet kérdése. A tudósok azt tervezik, hogy összehasonlítják a különféle fajtákat és génjeiket, amelyek a társadalmi intelligencia mai formájává fejlődtek. Az eredmények sokkolóbb eredményeket hozhatnak - hogy az állatok nagyon jól "olvasnak" minket.