38 találat (1 oldal)
polgári nem egyenruhás személy • nem katona • hívás. polgári: a katonák mellett civilek is vannak a laktanyában, civilek
nevojak o. polgári
békés a béke, mint háborúk nélküli állam (op. háború) • háborútalan: békés, háború nélküli időszak • nem katonai (nem katonai): a konfliktus békés, nem katonai megoldása • háborúellenes (háborúellenes): békés, háborúellenes politikai kezdeményezések • békés (a béke megteremtésére irányul): békés, béketeremtő folyamat • nem konfliktusos • nem konfliktusos • nem konfrontatív • békés (konfliktusok kiváltása nélkül): konfliktus nélküli, nem konfliktusos konfliktusos, nem konfrontatív, békés megoldás a nézeteltérésekre • pacifista (háborút elítélő): pacifista mozgalom
békés ember, aki békefenntartásra, a problémák békés, békés megoldására törekszik; amely nem okoz veszekedéseket, vitákat; ennek bizonyítéka: békés: békés, békés emberek; békés, békés természetűek • toleránsak • békítőek • toleránsak (op. intoleráns, nyikorgó): toleráns szomszédok; békítő, toleráns politikus • békés • enyhe • mérsékelt • csendes • szelíd (op. erőszakos, robbanékony, röpke): békés, békés megoldás a konfliktusra; enyhe, mérsékelt szavak; csendes, szelíd férfinak • legyőzhetetlen • nem harcos • pren hírében áll. galamb (ami nem veszélyezteti mások sokkjait): nem hódító, nem harcoló törzs; van egy nem heves, galambszerű szív • nem katonai • békés • pacifista (a béke fenntartására, a háború elhárítására; op. katonai, katonai): viták nem katonai, békés módon történő rendezése; pacifista hozzáállás • híg. Békés
antipátia negatív érzelmi hozzáállás valakihez, valamihez (op. szimpátia): antipátia érzése valakivel szemben • ellenszenv: ellenszenv felkeltése • ellenszenv • ellenszenv: elnyomja a neheztelést, neheztelést • ellenállás (erős ellenszenv): a betegekkel szembeni ellenállás leküzdése • könyvek. ellenségeskedés • idegenkedés (erős ellenszenv): idegenkedés valakitől • nemtetszés • vonakodás: nemtetszés, vonakodás mutatása
vonakodás p. antipátia, ellenállás 2
ellenállás 1. tevékenység, egy másik tevékenység ellen irányított erő, erő: találkozás ellenállással • ellenállás (szervezett ellenállás az uralkodó rezsim ellen): ólom ellenállás • ellenállás (ellenállás (általában a bűnösségre néma): ellenállás ragadható meg • lázadás (tömeges ellenállás uralkodó parancs): a lázadás elnyomására. ellenállás (az aktivitás korlátozása kötelező szintekre): passzív ellenállás
2. negatív érzelmi hozzáállás valakihez, valamihez • antipátia (op. Szimpátia): ellenérzés érzése, antipátia valakivel szemben • ellenszenv: ellenszenv felkeltése • idegenkedés (erős ellenállás): ellenszenv valamivel szemben • vonakodás • vonakodás: megpróbált nem mutatni vonakodása, hányinger • nemtetszés: nemtetszés mutatása • undor (fiziológiai ellenállás): az undor lerázása • könyv. fóbia (erős gyűlölet általában gyűlölettel társul) • könyv. óda: közvélemény (Kukučín) • kniž. ellenségeskedés
a szabadság hiánya 1 a szabadság teljes hiánya • szolgaság: fogságban, szolgaságban él • elnyomás (erőszakos korlátozás, az emberi jogok és szabadságok elnyomása): az elnyomástól való megszabadulás • függőség (olyan állapot, amikor valami, valaki függ valamitől, valaki függ; op. függetlenség) • könyvek. nevoľa • expr. rabszolgaság (teljes függőség): lelki rabszolgaság • szolgaság: az emberek megalázó szolgaságban éltek • alárendeltség: leigázhatóak • publ. pejor. vazallizmus • könyvek. jarmo • könyv.: sötétség • sötétség: a sötétség időszaka
navoľa 1 p. elnyomás
navoľa 2 o. antipátia, ellenállás 2
elnyomás erőszakos korlátozás, emberi és polgári szabadságjogok és jogok elnyomása: kommunista elnyomás, megszabadulás az elnyomástól • szolgaság (fokozódó elnyomás): lelki szolgaság, ellenállás a rabszolgaságnak • szabadság hiánya: fogságban élés • üldöztetés (politikai hatalom üldözése): faji, politikai üldöztetés • kifej. rabszolgaság • jobbágyság: erkölcsi rabszolgaság • könyv. jarmo: jarmo összesség • kniž. nevoľa • kniž.: sötétség • sötétség: sötétség, sötétség időszaka • pren. sötétség: a sötétség birodalma véget ért
nem szívesen kinek jelenléte, megvalósítása stb. senki nem akar (op. szívesen) • nem kívánt • nem kívánt • könyvet. nem kívánt: nem kívánt, nem kívánt, nem kívánt változás; nemkívánatos, nemkívánatos jelenség • meghívatlan • hívatlan • hívatlan • hívatlan (olyan személyről, aki eljött, akit nem látnak szívesen): hívatlan, hívatlan, hívatlan vendég; hívatlan, hívatlan emberek is jöttek • nemkívánatosak (op. akartak, akartak): nemkívánatos, nem kívánt környezeti állapotok • kellemetlenek (op. szépek, kellemesek): kellemetlen meglepetés vár rá
o. szintén idegesítő
hívatlan p. nem szívesen látott
önjelöltnek, aki meghívás nélkül jött (a vendégről, a látogatásról stb.); amely elősegíti önmagát, létrehozza, átveszi a hatalmat, funkciókat stb. • hívatlan • hívatlan: nem akar önmeghívott szerepében lenni, nem (meghívott); önjelölt uralkodó • minősíthetetlen • váratlan (akit senki sem hívott, nem számított) • nem kívánt • nem szívesen • kellemetlen (akit nem szeretünk látni) • kellemetlen (ami kínos a jelenlétével, kínos helyzetet okoz) • tolakodó • tolakodó (aki korlátozás nélkül behatol a társadalomba)
önkéntelenül saját akarata nélkül, szándék nélkül, érvelés, gondolkodás nélkül (op. szándékosan, tudatosan, szándékosan) önkéntelen • elavult.: émelygés • émelygés: émelygés, önkéntelen megállás az út közepén • akaratlanul • nemkívánatos • nemkívánatos: tekintete akaratlanul, akaratlanul ráesett egy nyitott könyvre; akaratlanul is egy fájó helyre nyúlt • meggondolatlanul: meggondolatlanul dörzsölte a homlokát • öntudatlanul • öntudatlanul • tudat alatt • tudattalanul • elavult.: öntudatlanul • öntudatlanul • öntudatlanul (öntudatlanul, a tudat részvétele nélkül): önkéntelenül, öntudatlanul, öntudatlanul végighúzta a kezét a haján; tudattalanul, öntudatlanul a zsebébe tette a kezét • akaratlanul • ösztönösen • reflexszerűen • reflexszerűen: önkéntelenül, akaratlanul is beleavatkozva a beszélgetésbe; ösztönösen, reflexszerűen, reflexszerűen emelte fel a kezét védekezésben • spontán • spontán: spontán, spontán repült ki belőle, ami nem tetszik neki • automatikusan • mechanikusan: automatikusan, mechanikusan behúzza a kéziféket • igénytelen • akaratlanul • hígít. akaratlanul (különösebb szándék nélkül): akaratlanul, igénytelen, akaratlanul is az erdő felé tart
vö. önkéntelen is
nevolky p. önkéntelenül
vonakodva nincs elég erőfeszítés, vágy, akarat kielégíteni, szolgálni valakit al. csinálj valamit; vonakodás mutatása • vonakodás • vonakodó • haszontalanul • elavult. akaratlanul (Tajovský): vonakodva, vonakodva hajlik egy lehullott levél fölé; nem szeret segíteni a gyengéken; felügyelet nélkül szolgálja ki az ügyfeleket
önkéntelenül 1. o. vonakodva 2. o. önkéntelenül
rabszolga p. 1. tantárgy 1
1. tárgy 1. aki jobbágyságban van (feudalizmus alatt) • hányinger • nem szabad: alany, hányinger, nem szabad emberek • jobbágy • jobbágy: jobbágy: jobbágy, jobbágy osztályok
2. o. engedelmes, szerény, alázatos
rabszolgaság o. jobbágyság 1
jobbágyság 1. társadalmi viszony a feudalizmus alatt, a szubjektum függőségén alapulva a feudális uraságtól • rabszolgaság: szolgaságban, rabszolgaságban élni • alárendeltség (függőség)
rabszolga p. 2. rabszolga, 2. tárgy
rabszolga 1. rabszolgatársadalomban törvénytelen személy, mint rabszolga tulajdon; más társadalmakban ilyen helyzetben lévő személyek • könyvek. rab
2. kifej. olyan személy, akit valami teljesen irányít, valaki • pl. rabszolga • könyv. rab: már teljes rabszolga, rabszolga, kábítószer-rabbi lett
2. tantárgy feudalizmushoz feudális úrfüggő személy • rabszolga: alattvalók, rabszolgák lázadása
nem megengedett 1. o. önkéntelenül 2. o. rossz 5
rossz 1. a történet negatív értékelését fejezi ki al. feltétel; nem kielégítő módon, nem teljesíti a szakmai, dolgozó al. egyéb követelmények (op. jó) • rossz • egyszerű: rossz, rossz vagyongazdálkodás; tervezzen döntést • nem kielégítő • rossz minőségű • tökéletlen • tökéletlen: nem kielégítő, rossz a javítás; tökéletlen étel • helytelenül • helytelenül • helytelenül: helytelenül, helytelenül állították be a motort; helytelenül írja le a feladatot • nem megfelelően • helytelenül: nem megfelelően, helytelenül ábrázolt ábra • felbecsülhetetlen • következetlen: felbecsülhetetlen, összefüggéstelenül feldolgozott alapanyag • nyomorult • kifejez.: hiú • hiú: nyomorult, hiú, hiábavaló talaj • beszélgetés. kifejez mrchavo • pejor.: hátborzongató • hátborzongató • tetves: omlós, csúszós, tetvesen festett szoba • sikertelen • sikertelen • sikertelen • sikertelen • híg. alkalmatlan: sikertelen, sikertelen másolat • pl. homályos • pejor. amatőr • hívás. pejor. fuss: amatőr, finoman javított autó • helytelen. rossz • pl.: rossz-rossz • pramizerne (nagyon rossz)
2. a társadalmi normákkal ellentétes módon az erkölcs, az etika stb. (op. jó) • rosszul • tisztességtelenül: rosszul, rosszul, becstelenül viselkedik egy barátjával szemben • illetlenül • erkölcstelenül • szemtelenül: illetlenül, erkölcstelenül kezelik az embereket • csúnyán néznek • zavarosak • kifejezik. csúnya: csúnya, zavart, csúnya bánik a szülőkkel • helytelenül • aránytalanul • képtelenül • beszél. kifejez erkölcstelen: a társadalomban a viselkedés nem megfelelő, alkalmatlan, erkölcstelen • alátámasztott • alacsony • értéktelen • kifejez. gonoszul • pejor.: csúszós • csúszós: hamisan, alázatosan, huncutan cselekszik, ha elárulja szeretteit; hiába, nyilvánosan köpködni
3. émelygést, mértéket, ellenállást, ellenségeskedést árul el • rosszul • elégedetlen • ellenséges • barátságtalan: rosszul, rosszul, barátságtalanul nézett fiára: ellenséges: ellenséges, ellenséges beszélt ellenfeleiről
4. oly módon, amely valakinek kárt, kényelmetlenséget, problémákat okoz (op. Jó) • rossz: tehát csak rosszul, rosszul tettek • kedvezőtlenül • nem kielégítő • kellemetlen • boldogtalan: a helyzet kedvezőtlenül alakul ki, nem kielégítően • kifejez rossz-rossz (nagyon rossz): rossz-rossz vége lett
5. kifejezi a szervezet kedvezőtlen állapotát, kedvezőtlen helyzetet stb. (op. jó) • rossz • beteg: tegnap rosszul érezte magát, rosszul, betegen • kényelmetlenül: kényelmetlenül éreztem magam • pl.: sápadt • nyomorult • véletlenszerű: látod, sápadt, nyomorult lesz • beszélgetés. nem fél: nem félt a szíve körül • mindenféle • beszélgetésben. mindenféle • hívás. kifejez azonban: mindenfélét érzett, de • kifej.: semmi • hívás. kifejez nafigu • pejor. naprd • vulg.: szar • a szamárra: haszontalan vagyok, nafigu • fraz.: pod psa, subšt. kedves kedveš • pl.: rossz-rossz • pramizerne (nagyon rossz)
6. az esemény értékelését a lehetőségek szempontjából fejezi ki. • nehéz: rossz, nehéz kijavítani, ha túl késő
hányinger p. gyengeség 1
gyengeség 1. a fizikai erő hiánya; súlyos érzés • gyengeség: pillanatnyi gyengeség, gyengeség • hányinger: hányinger történt • testmozgás: gyomorrontás • tehetetlenség • tehetetlenség • szabálytalanság • elavulás. nem kormányzati: keze leesett a nem kormányzati (Kukučín) • rossz közérzetről • tehetetlenségről
szegény 1. szenvedésben él (anyagi vagy lelki); hiányban szenved, nehézségeket tapasztal; bizonyíték: szegény lény • szegény (op. gazdag) • rászoruló • szegény (op. gazdag) • szegény • ágyéki: nagyon szegény, szegény, rászoruló; rossz, rossz, ágyéki körülmények • rossz • rossz • elavultak. ágyhoz kötöttek: szegények, ágyhoz kötött gyermekek • szegények • pl. durva • pl. elavult hányinger: szegény, rakoncátlan, szemtelen árva • szegény • elszegényedett (fizikailag és szellemileg is szegény): nyomorult, elszegényedett menekültek • sajnálatos (együttérzést vált ki): sajnálatos nyomorék • kifejez. szidta • szidta • szidta • hígította. bedeszkázva • pl. hígított. élő (Tatarka) • kifej.: élénk • pramizerný • prébné • gyenge
2. kifej. minősége, mennyisége stb. • rossz (op. Rich): rossz, rossz étrend; gyenge, gyenge termés • gyenge (kopott): gyenge ruházat • gyenge • gyenge • nem megfelelő: gyenge, gyenge egészség; gyenge, elégtelen tudás • gyenge • pl.: szegény • nyomorult • nyomorult • koldusok • nagyszerű • könyv. elavult.: nyomorult • nyomorult • pejor.: tetves • silány: gyenge, szegény, silány, nyomorult fizetés; koldusok, silány élet • pl. vékony (gyenge mennyiségben): vékony kereset • könyv. elhagyatott • pl.: siralmas • előző • gyenge: sivár állapot, siralmas eredmény • pl.: szemfog • kutya • szemfog
3. o. szegény 4. o. tehetetlen 2
szabad, akitől megfosztják a szabadságot, a szabadságot (op. ingyen): mentálisan, fizikailag szabad ember • beosztott • leigázott (aki valakinek szakmailag, legálisan stb. alá van rendelve): gazdaságilag szabad, beosztott, leigázott ország • leigázott • leigázott (ki a közönséges erőszak idegen uralom alá került): rabszolgává vált, leigázott állam • alattvaló • rakoncátlan (a feudalizmus alatt a feudális úr, uralkodó uralma alatt áll): alattvaló, rakoncátlan emberek • rabszolgák • törvénytelen • könyv. felszabadult (rabszolgaként teljesen megfosztva a szabadságtól): rabszolgasorba került, felszabadult nemzetek; törvénytelen állapot • függő • transzfer.: megbilincselve • lekötve (függőségi viszonyban; op. független): pénzügyileg nem szabad, függő vállalkozások; kötött, kötött gondolkodás • korlátozott • kötött (op. szabad): szabaddá válni, korlátozni, kötött a döntéshozatalban • publ. pejor. al. hiszt. vazallus (politikailag al. gazdaságilag teljesen beosztott; alárendelt az uralkodónak) • pl. felfűzött
nem szabad 1. o. ingyen, tantárgy 1 1 2. o. szegény 1, szegény 1
szegény 1. aki együttérzést ébreszt, sajnálkozik • sajnálatos: szegény, sajnálatos lény, ember • szegény: szegény özvegy • kifej.: szemtelen • szemtelen: senki sem sajnálta a ködös árvákat; gyermek hányingerem • szegény • nyomorult • elszegényedett • elavult. elhasználódott (fizikailag és szellemileg megsemmisítve): a földrengés sújtotta szegény, elszegényedett, elszegényedett emberek fényképei; táborok elszegényedett, elszegényedett menekültek számára; ágyhoz kötött fej (J. Kráľ) • boldogtalan (akit szerencsétlenség fogott el): boldogtalan család miatt kiáltott • kifej. bűnös: bűnös lény • kifej.: gyenge • gyenge • hívás. kifejez bűnös (Horák J.) • kifej. hígított.: elszegényedett • elszegényedett • elszegényedett
2. o. gyenge 1, 2, gyenge 2, nyomorult 1 3. o. korlátozott 1, alacsony 2