- Nőgyógyászati betegségek
- Rák
- Memóriazavarok
- Mozgászavarok
- Növekedési rendellenességek
- A növekedési hormon termelésének zavarai felnőtteknél
- Hasmenés
- Koraszülöttkor
- Szójegyzék
Mi a növekedési hormon?
A növekedési hormon (szomatotropin) az agyalapi mirigy nevű kis mirigy belsejében található speciális sejtek által előállított fehérje, amely az agy tövében található. Az agyalapi mirigy vékony szárral kapcsolódik az agynak a hipotalamusznak nevezett részéhez. A növekedési hormon termelését és felszabadulását két hormon, az úgynevezett növekedési hormon felszabadító hormon (GHRH) és a szomatosztatin szabályozza. Ez a két hormon a hipotalamuszban képződik. A GHRH stimulálja a növekedési hormon termelését, a szomatosztatin viszont elnyomja azt.
A növekedési hormon nem egyenlő mennyiségben termelődik a nap folyamán, hanem hullámokban. A legnagyobb koncentráció a vérben hamarosan elalvás után következik be. A pubertás alatt a növekedési hormon mennyisége jelentősen megnő. Ez úgynevezett pubertás növekedési gyorsulást eredményez. A növekedési hormon termelése az egész életen át fennáll, de az életkor előrehaladtával csökken.
Bár felnőttkorban nincs szükségünk akkora növekedési hormonra, mint gyermekkorban, mégis fontos szerepet játszik. Ennek oka, hogy a növekedési hormon nem csak a növekedést befolyásolja. Szabályozza az anyagcserét, segít fenntartani a normális testösszetételt és segít fenntartani a jó életminőséget.
Ami növekedési hormon hiányt okoz?
Ha a növekedési hormon hiánya csak a növekedés vége után jelentkezik, akkor felnőttkorban jelentkező hiányról beszélünk. Ennek a betegségnek a leggyakoribb oka az agyalapi mirigy jóindulatú daganata és kezelése. Néha előfordulhat, hogy ez a tumor valamilyen más hormont termel, pl. prolaktin. Máskor nem működik, és nem termel semmilyen hormont. Mivel az agyalapi mirigy egy török nyeregnek nevezett kis mélyedésben található, egy növekvő daganat elnyomja a környező egészséges szöveteket, és ez hormonális hiányt okoz. A növekedési hormon hiány általában először fordul elő. Az agyalapi mirigy daganatának műtéti kezelése csökkent növekedési hormon szekréciót is okozhat. A felnőttek növekedési hormonhiányának egyéb okai lehetnek a hipotalamusz területén elhelyezkedő daganatok vagy ennek a területnek a besugárzása. Egyes felnőtt betegeknél hiányosság alakul ki gyermekkorban a hipotalamusz-hipofízis daganatok vagy más koponyaűri daganatok, valamint műtéttel vagy sugárzással történő kezelés következtében. Az ok gyakran ismeretlen (úgynevezett idiopátiás növekedési hormon hiány). A gyermekkorban talált idiopátiás növekedési hormon hiány az egész életen át fennmaradhat, de korai felnőttkorban nem erősíthető meg. Ezeknek az eltérõ megállapításoknak az oka nem teljesen világos.
Ami felnőtteknél növekedési hormonhiányt eredményez?
A felnőtteknél a növekedési hormonhiányos betegek életminősége csökkenhet, amelyet fáradtság, energiaveszteség, koncentrációs képtelenség és az érzés, hogy nem képesek elvégezni a megbeszélt feladatokat. Néhány betegnél a növekedési hormon hiánya a csontsűrűség csökkenésével és a törések nagyobb kockázatával járhat. A növekedési hormon hiánya izomtömeg-csökkenéshez, alacsonyabb fizikai teljesítőképességhez és testzsír-növekedéshez is vezet. A koleszterinszint megemelkedik, és növelheti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. A növekedési hormon hiányának ezen megnyilvánulásait befolyásolhatja a növekedési hormon hosszú távú helyettesítő terápiája.
Mi a növekedési hormon terápia hatása?
A felnőttek növekedési hormonterápiája elsősorban az életminőség javítására irányul. A kezelt betegek gyakran arról számolnak be, hogy több energiájuk van és jobban kezelik mindennapjaikat. A növekedési hormonnak más jótékony hatása is van. Növeli a csontsűrűséget, az izomtömeg arányát a testben, és fordítva, csökkenti a zsír arányát (ugyanakkora testsúly megtartása mellett). A vér koleszterinszintje jelentősen csökken, a szív hatékonyabban működik, és bármely szívbetegség egyéb tünetei javulnak. Az izomerő és a fizikai teljesítmény is növekszik.
Hogyan működik a növekedési hormon terápia?
A növekedési hormon fehérje, ezért tabletta formájában nem szedhető. Naponta egyszer adják be szubkután injekció formájában. Az alkalmazás lefekvés előtti este készül. Orvosa vagy a nővér többet fog mondani a rendelkezésre álló speciális alkalmazási tollakról. Csak nagyon alacsony adagot fog bevenni a kezelés kezdetén. Orvosa vagy a nővér 4 hetente veszi a vérét, hogy ellenőrizze az IGF-I nevű másik hormon szintjét. Az adagot lassan emelik, hogy az IGF-I szint a normál tartományon belül maradjon. Orvosa megkérdezi Önt a mellékhatásokról. Miután elérte a növekedési hormon stabil adagját, csak 6-12 havonta végeznek vérvizsgálatot.
Hogyan termelődik a növekedési hormon?
1985-ig a növekedési hormont az agyalapi mirigyekből történő extrakció útján állították elő. Ettől az évtől azonban szintetikus úton állítják elő az ún rekombináns DNS. Ez a módszer magában foglalja az emberi növekedési hormon génjének beillesztését egy baktériumba (Escherichia coli). Ennek eredményeként a baktériumok képesek előállítani ezt a hormont. Az így termelt növekedési hormon teljesen megegyezik az emberi növekedési hormonral.
A növekedési hormon kezelésnek mellékhatásai vannak?
A legtöbb mellékhatás dózistól függ, és akkor fordul elő, ha az adag túl nagy. A leggyakrabban jelentett mellékhatások közé tartozik az ízületek és az ujjak duzzanata, ízületi fájdalom és az ujjak bizsergése. Fejfájás is előfordulhat. Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse orvosát.
Ahogy egy orvos megtudja, hogy növekedési hormon hiányban szenvedek?
Agyalapi mirigy betegségben szenvedő betegek, amelyeket pl. az agyalapi mirigy daganatai, a műtét vagy a sugárterápia fokozottan veszélyezteti a növekedési hormon hiányát. Ha más agyalapi mirigy hormonokban hiányosságok jelentkeznek, akkor a növekedési hormon hiányának valószínűsége nő. A diagnózis megerősítéséhez speciális teszten kell átesnie. A teszt napján éhgyomorra érkezik a kórházba. Helyeznek egy kanült a vénába, és vérmintát vesznek, mielőtt beadják a vizsgálatokhoz használt anyagot (például inzulint, glukagonot, arginint). Ezután a teszt során időközönként vért veszünk. A vérmintákat laboratóriumi vizsgálatra küldjük. Ez a teszt meghatározza a növekedési hormon szintjét stimuláció után.
Meddig fogok kezelni növekedési hormonral?
Jelenleg a növekedési hormon felnőtteknek való felírásának fő oka életminőségük javítása. Kilenc hónapos kezelés után újra megvizsgálják, és orvosa fel fogja mérni a kezelés hatását. Ha a hatás kedvező, akkor még sokáig folytatja, potenciálisan egész életében.
Szükségem lesz még egy kis kezelésre?
Lehetséges, hogy az agyalapi mirigy nem képes más hormonok termelésére. Ezeket is optimálisan ki kell cserélni, és kezelésüket a növekedési hormon kezelés előtt meg kell kezdeni.
Továbbra is orvoshoz fordulok?
Igen. Az endokrinológus 3-6 havonta ellenőrzi Önt a növekedési hormon terápia hatásának figyelemmel kísérése érdekében.
Ki lesz felelős a kezelésemért?
Az endokrinológus felelős a hormonterápiáért, beleértve a növekedési hormon terápiát is. Szüksége lehet azonban egy sebész vagy sugárterapeuta gondozására is. Ez az agyalapi mirigy betegségének természetétől függ.