Késztetése van arra, hogy folyamatosan mozgassa a lábát kényelmetlenség érzése? Ez a mozgalom csak ideiglenes megkönnyebbülést hoz Önnek? A kényelmetlenség fokozódik nyugalomban, különösen éjszaka? Lehet, hogy szenvedsz nyugtalan láb szindróma.
Mi az nyugtalan láb szindróma? Miből felidézi és hogy vannak megnyilvánul?
Mit kell tudnunk róla, és hogy van vele a terhesség alatt?
Gyermekeknél fordul elő?
Nem tudod, hogyan kell kezelni és segíteni magadon? Van néhány gyakorlat erre?
Az elmúlt években az nyugtalan láb szindróma ismét a közérdek élén áll, de a neurológia területén is szakértők. Ez kevésbé komoly neurológiai betegség, ill. neurológiai szindróma, nem az egyén egyszerű kitalálása.
A betegségek nemzetközi osztályozásában a neurológiai betegségek közé tartozik, konkrétan extrapiramidális szindrómák.
A túlnyomórészt idős lakosság legfeljebb 10% -a szenved tőle.
A fiziológiai különbségek (menstruáció, terhesség és szoptatás) miatt gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiak. Előfordulása az életkorral egyenes arányban növekszik.
Az első megnyilvánulások általában 45 éves kor körül jelentkeznek, de lehetnek sokkal korábbiak is, például 10 éves kor körül, és nagyon nem specifikusak, és ebben az időszakban nem veszik figyelembe őket.
Rövid pillantás a múltba
A nyugtalan láb szindróma nem a modern idők kérdése. Megnyilvánulásait az orvosok a 17. században jól ismerték. Ezt a sajátos szindrómát azonban a múltban többé-kevésbé elterjedt mítosznak tekintették.
Az alsó végtagokban érzett kellemetlenségektől és a későbbi kényszeres mozgásoktól szenvedő betegeket kissé "bolondoknak", vagy hipochondriáknak, azaz az okot a pszichének tulajdonították a viselőjének labilitása.
Csak később kezdett kellő jelentőséget tulajdonítani a betegségnek. Először a nyugtalan lábak tüneteit írta le Thomas Willison 1672-ben.
Később 1945-ben egy svéd ideggyógyász vette fel Karl Axel Ekbom részletes jelentést erről a helyzetről. A tünetek halmazát nyugtalan láb szindrómának nevezte, amelyet ma is használnak. Néhány irodalomban megtalálhatja az Ekbom-betegség nevét is.
1995-ben egységes kritériumokat állapítottak meg ennek a szindrómának A CRL Nemzetközi Kutatócsoportja. Ma ez a még titokzatos szindróma neurológiai kutatások és vizsgálatok tárgya. Ennek ellenére az oka nem teljesen ismert.
Amelykor a lábak nyugtalanok?
Nyugtalan láb szindróma (RLS), más néven Willis - Ekbom-kór a központi idegrendszer érzékeny motoros rendellenessége. Ezért helyesen minősül neurológiai és nem pszichiátriai betegségnek.
Az alsó végtagok kellemetlen érzése jellemzi. Ezek az érzékeny észlelések (érzések) erős késztetést váltanak ki a mozgásra. A motoros megnyilvánulások nyugalmi állapotban intenzívebbek, ezért leggyakrabban éjszaka fordulnak elő. Az RLS szorosan kapcsolódik az általa közvetetten okozott álmatlansághoz.
RLS osztályozási táblázat etiológia alapján
Önnek is nyugtalan láb szindróma van?
A nyugtalan láb szindróma élén kezdetben a beteg szubjektív érzései állnak. Ő érzi kényelmetlenség, ill. kényelmetlenséget érez az alsó végtagokban.
Ő maga nehezen írja le ezt az érzést, és a helyszín pontatlan. Néhány beteg részletesebben leírja meghatározhatatlan kellemetlenség.
A beteg kényelmetlenségének leírása gyakoriság szerint rendezve:
- a végtagok rángatózása
- bizsergés vagy bizsergés a végtagokban
- fájdalom
- görcsök, főleg a borjaknál
- nyugtalan és ideges
- belső feszültség
- nem specifikus kényszeres érzés
- kötve érzi magát
- a lábujjak csomózásának érzése
- a végtagok gyengeségének érzése
- végtagi megerőltetés érzése
- viszkető
- csiklandozás
- nyomás vagy feszültség érzése
- rángatózó érzés
- meleg vagy hideg érzés
- úgy érezték, mintha áram lenne a lábukban
- úgy érzik, hogy férgeik vannak a csontjaikban
Ezek az érzések kiváltják a betegben késztetés a mozgás megkezdésére. Hívjuk ezt a mozgalmat is gócos akathisia.
Ez a test többi részében (fekve, ülve) történik, vagyis leggyakrabban éjszaka, amikor a betegek egy elfoglalt nap után felkészülnek a kívánt alvásra.
A nehézségek intenzitása az éjfél és a hajnali 4 óra közötti időszakban a legnagyobb. A progresszióval akár napi 24 óráig tartó problémává is válhat.
A probléma nemcsak alvás közben, hanem napközben is ülőmunkában szenvedő betegeknél jelentkezik.
A különféle motoros megnyilvánulások (járás, nyújtás, lábdörzsölés, koordinálatlan mozgások, csavarás) csak átmeneti megkönnyebbülést hoznak, és csak rövid ideig, amíg a mozgások tartanak.
Ha a beteg abbahagyja ezt a tevékenységet, a kellemetlenség általában helyreáll. Az állapot előrehaladtával ezek a mozgások is megszűnnek enyhülést nyújtani.
Az RLS nagyon szorosan kapcsolódik az alvászavarhoz. A kényelmetlenség jelentősen megnehezíti a páciens elalvását, és éjszaka is felébreszti.
Hosszan tartó álmatlanság emellett egyéb nehézségeket is okoz, például kimerültséget, fáradtságot, apátiát, koncentrációs zavarokat, memóriát, csökkent fizikai és szellemi aktivitást. Ez jelentősen befolyásolja az ember normális működését, és problémákat hoz a mindennapi és a személyes életben.
Táblázat az RLS kritériumokkal
Mi okozza ezeket a kellemetlen érzéseket?
Nem tudjuk a betegség pontos okát. Feltételezik központi idegrendszeri rendellenesség, kimondottan dopaminerg rendszer.
Felelős az izomaktivitásért, valamint az információk és az izgalom továbbadásáért bennük.
Valószínűleg bizonyos mértékig genetikai alapon történik, mert ennek a szindrómának a előfordulása a családban nagyon gyakran fordul elő (akár 50-90%).
Az etiopatogenezis szerepe:
- vas, magnézium és néhány vitamin hiánya
- egyes gyógyszerek (antidepresszánsok, antihisztaminok, antiemetikumok)
- egyes anyagok (alkohol, nikotin, koffein) mérgező hatása
- diabetes mellitus
- urémia/urémiás szindróma
- vesebetegség/elégtelenség
- csökkent pajzsmirigy funkció
- agy - gerincvelő daganatok
- neuropátia/polineuropátia
- neurodegeneratív betegségek
- m. Parkinson
- extrapiramidális szindróma
- örökletes ataxia
- gerincvelő rendellenességek és elváltozások
- elhízás (BMI, főleg a derék kerülete)
- alsó végtagi vénás betegség - krónikus vénás elégtelenség
Kimerítő szindróma: Hogyan segítsünk rajta?
Ő a legfontosabb helyes diagnosztika. Gyakran a nyugtalan láb szindrómában szenvedő betegeknél más neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességet diagnosztizálnak. Különösen a betegség kezdetén, amikor a tünetek gyengék vagy nem specifikusak.
A betegség jellege negatívan befolyásolja a helyesen meghatározott diagnózist is. A háziorvoshoz érkező betegek általában nem a lábak "bizsergéséről", hanem elsősorban alvási problémákról vagy fájdalomról panaszkodnak. Ez gyakran összezavarja az orvost, és máshová irányítja.
Maga az anamnézis ebben az esetben fontos, mert laboratóriumi szempontból nincs olyan marker, amely a vérből kimutatható lenne.
Amint világos diagnózis áll rendelkezésünkre, még meg kell határozni, hogy a szindróma elsődleges vagy másodlagos-e.
A másodlagos RLS oka egy másik betegségben van, például neuropathiában. Ebben az esetben ez a legfontosabb a kiváltó ok kezelése.
Az elsődleges LRS-hez szükséges megkezdi a kezelést, amelynek két formája van: drog és nem drog.
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a dopaminerg szerek (dopamin agonisták, dopamin prekurzorok), görcsoldók (gabapentin, karbamazepin), benzodiazepinek (diazepam, klonozepam), izomrelaxánsok vagy opiátok. Az első vonalas gyógyszerek országonként változnak.
Az RLS farmakológiai kezelése
A gyógyszeres kezelést akkor kezdik meg, ha a beteg már nem képes nem farmakológiai módon kezelni az állapotát, vagy ha az orvos ezt jelzi. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő betegek többsége közepes vagy súlyos intenzitásuk súlyosságát írja le, amikor gyógyszeres kezelésre van szükség.
Milyen dopaminerg gyógyszereket használunk Szlovákiában?
- dopaminerg receptor agonisták
- opiátok
- levodopa
- benzodiazepinek
- γ-aminovajsav-származékok - GABA
- Vas
Mi mást enyhíthetünk, beleértve a drogokat is?
A nem farmakológiai kezelés magában foglalja a szimpatikus idegrendszer aktivitását fokozó anyagok hiánya például alkohol, nikotin, koffein.
Ha ezen anyagok bármelyikével való visszaélés a betegség elsődleges oka, akkor további terápia nélkül véglegesen kezelhető az állapot.
A távollétnek azonban állandónak is kell lennie. A kezelés kezdetekor gyakran szükség van farmakológiai támogatásra.
Az is fontos néhány gyógyszer módosítása, amelyekről kimutatták, hogy rontják az RLS-t, esetleg tünettan. Ide tartoznak a depresszió, a pszichózis és a hányás elleni gyógyszerek.
Ellenben, ha az ok ásványi anyagok vagy vitaminok hiánya, akkor szükséges a hiányzó anyagok rendszeres pótlása. A leggyakoribb a vashiány - a szideropeniás vérszegénység, amelyet az étrendből, de táplálék-kiegészítők formájában is elő lehet állítani.
A forró fürdő megnyugtatja a lábad, a tested és a lelked
Néhány beteg hosszan tartó megkönnyebbülést tapasztal egy kellemes, forró fürdés után. A fürdést közvetlenül lefekvés előtt kell elvégezni. A forró víz ellazítja az izmokat, tágítja az ereket és a perfúziókat, így felkészíti a beteget a békés alvásra. Hideg és hideg zuhany váltakozása is javasolt.
A fürdőhöz adott különféle aromás sók vagy olajok szintén felpezsdítik az elmét, általában ellazítanak és megnyugtatnak. Pozitív hatással vannak nemcsak a lábak kellemetlenségére, hanem az álmatlanságra is.
Masszázsok és gyakorlatok: kellemesek és hatékonyak
A masszázsok és az izmokat serkentő különféle nyújtó gyakorlatok nagyon hasznosnak bizonyultak. Az izmok ellazítására szolgálnak. A masszázs lehet teljes test, de összpontosíthat a megcélzott területekre is (comb, borjú, láb). Hasonló hatásuk van, mint a fürdőnek, kivéve, hogy sokkal intenzívebbek.
Meditációs gyakorlatokat is alkalmaznak, amelyek során a betegek váltakozva megfeszítik és ellazítják az egész test izmait, egyidejűleg a kontrollált légzéssel. A test nemcsak véres, ellazult, hanem oxigénes is. A meditációs gyakorlatok után a betegek úgy érzik, mintha újjászülettek és megpihentek volna.
Ezeknek vagy ezeknek a technikáknak legalább az egyikének rendszeres beillesztése meghozza gyümölcsét.
Elektroterápia
Ez is alkalmas az ideg- és izomrostok elektrostimulációja az alsó végtagokban. Az ilyen terápiához lehetőség van masszőr, ill. gyógytornászok. Ez az egyik legnépszerűbb kezelési módszer nemcsak az RLS, hanem más neuromuszkuláris betegségek vagy különböző okokból fájdalmas állapotok esetén is.
Egyszerűek is elektrostimulációs eszközök, amelyeket e-boltokban lehet megvásárolni, és amelyek pénzügyi szempontból nem annyira megterhelőek. Ezek olyan készülékek, amelyek egy fő vezérlőből és több elektródból állnak. Ezek ragaszkodnak az inkriminált testrészhez, amelyet stimulálni akarunk. Ezután a masszázs és az elektromos stimuláció módját és intenzitását állítják be az eszközön (a funkciók száma az eszköz típusától és a beteg összetettségétől függ). Könnyen használhatók, és ami a legfontosabb, otthon is gyakorolhatók.
Táblázat az elektromos stimuláció módszereivel
| Elektromos myalgikus stimuláció - EMS | Transzkután elektromos neurostimuláció - TENS | |
| Használat | főleg a sportedzéseknél és a rehabilitáció kiegészítéseként használják | Számos neuromuszkuláris betegség kezelésére alkalmazzák |
| EK-elv | az izmok és az izomrészek elektromos stimulálása - passzív testmozgás | az izmok idegvégződéseinek elektromos stimulálása |
| A végső hatás | az izmok aktiválása, ellazulása vagy megerősítése | a nehézségeket okozó idegpálya elzáródása |
Nyugtalan láb szindróma és terhesség
Karl Alex Ekbon már észrevette az összefüggést a nyugtalan láb szindróma és a terhesség között.
A tény az, hogy prevalenciája terhes nőknél az kétszer-háromszor magasabb. A nyugtalan láb szindróma néhány esete szorosan összefügg a terhességgel, nevezetesen különösen az utolsó trimeszterekben. A harmadik trimeszterben a nők feszültebbek, stresszesek, alvászavaroktól szenvednek, kimerültek, sőt depressziósak is.
Nem ritka, hogy terhesség alatt jelentkezik. A kismamák nagyon gyakran szenvednek vas- és magnéziumhiánytól is, amelyek az ilyen állapot valószínű oka. Alacsonyabb a hemoglobin, a hematokrit és a vörösvértestek száma is.
A nehézségek általában a szülés után véget érnek, amikor a beteg és egyes anyagok szintje normalizálódik.
Önnek van RLS-je, és azt tapasztalja, hogy babát vár?
Terhesség előtti betegség esetén várható, és nagy valószínűséggel a tünetek fokozódnak közben. Szülés után 70% az esély a tünetek újbóli enyhítésére, egyes esetekben a CRL akár súlyosbodhat is.
A terhes nők korlátozott kezelési lehetőségei szintén problémát jelentenek. Bár a dopaminerg gyógyszereket terhes betegek kezelésére is engedélyezték, a magzatra gyakorolt hatásukról kevés információ áll rendelkezésre. Ezért a terhesség terápiáját minden anyának külön-külön kell mérlegelnie, értékelve az előnyöket és hátrányokat, természetesen az orvosával folytatott konzultációt követően.
A kockázat szintén növekszik:
- komplikációk a terhesség alatt
- prenatális depresszió
- maga a szülés meghosszabbítása
- szövődmények a szülés során
- szakasz szükségessége
- szülés utáni depresszió
- generalizált szorongásos rendellenesség
Egyéb érdekes források
- Nyugtalan láb szindróma
- Nyugtalan láb szindróma és álmatlanság
- neurologiapreprax.sk - A nyugtalan láb szindróma egyetlen betegség vagy több betegség által okozott tünetek összessége?
- neurologiepropraxi - Az extrapiramidális rendszer betegségei
Utolsó frissítés: 2020.09.18
A cikk szerzője
Orvosi dolgozó Bc. Lucia Sýkorová
A Középiskolát és az UKF-et végeztem sürgősségi orvoslás területén. 2008 óta 10 évig dolgoztam a Mentési Orvosi Szolgálatban mentősként. Sürgős kórház előtti ellátással és sürgősségi esetekkel sürgősségi orvosi szolgálat üzemeltetőjeként foglalkoztam a 155-ös sürgősségi vonalon