Ez a folyamat az agyban akkor is végbemegy, amikor a test érzi az alváshiány hatásait.

fordul

A legújabb kutatások szerint a kutatók azt találták, hogy a tartós alváshiány miatt az agy jelentős számú idegsejtet és szinaptikus kapcsolatot választ ki, ami akár visszafordíthatatlan károsodást is eredményezhet az agyban és működésében.

Michele Bellesio, az olasz Marche Műszaki Egyetem neurológusának vezetésével tudományos csoport laboratóriumi egereken végzett kutatásokat, hogy tanulmányozzák ezen állatok agyának rossz alvási szokásokra adott válaszát. Az eredmények részben megerősítik azt a hipotézist, miszerint az alváshiánynak közvetlen hatása van az agy működésére - írja a Science Alert ausztrál tudományos portál.

A testünk más részein található sejtekhez hasonlóan az agyban található idegsejteket is folyamatosan két új sejttípus regenerálja, amelyek támogatják az úgynevezett gliasejteket. Ezt a sejttípust funkciója miatt általában "idegrendszeri ragasztóként" emlegetik.

A gliasejtek felelősek a régi és kopott sejtek fagocitózisnak nevezett folyamaton keresztüli tisztításáért. Az asztrociták szerepe ezután egyfajta metszés a felesleges szinapszisokból (kapcsolatokból) az agyban, hogy helyreállítsák kapcsolataikat.

Az agy mintha megette volna magát

Ismeretes, hogy ez a folyamat alvás közben zajlik, hogy "megtisztítsuk" a nap folyamán keletkező idegi hulladékot. A legújabb kutatások azonban megerősítették, hogy ugyanez a folyamat vált ki az agyban, amikor testünk alváshiányban szenved.

Az első esetben ez a tevékenység hasznos, de ha akkor történik, amikor nem alszunk, éppen ellenkezőleg, nagyon káros, sőt veszélyes is.

A kutatók megállapították, hogy az agy szinapszisainak egyes részeit az asztrociták szó szerint "megették" a szánkó hiánya miatt. Mintha az agy megette volna magát.

A kutatók a kísérletek során négy csoportra osztották a laboratóriumi egereket. Az első csoportban az egerek 6-8 órán át aludtak. A második csoportba tartozó állatokat rendszeresen ébresztették, a harmadik csoportban az egereket nyolc órán keresztül ébresztették, az utolsó csoportba pedig teljesen alvástól megfosztott állatok tartoztak. Amikor a kutatók ezt követően összehasonlították az asztrociták aktivitását egerekben mind a négy csoportban, azt találták, hogy azoknál az állatoknál, amelyek nem aludtak eleget, az asztrociták fokozták aktivitásukat, és valóban elfogyasztották a szinapszisok egy részét (asztrocita fagocitózis).

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a rossz alvás során az agyban bekövetkező mikroglia aktivitás az idegrendszer számos degenerációját okozhatja, sőt megnövelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Ezen a területen sok kérdés továbbra is megmagyarázhatatlan, de az a tény, hogy az Alzheimer-kór miatti halálozások 1999 óta világszerte hihetetlen 50 százalékkal nőttek, jó okot ad arra is, hogy fokozottan figyeljünk arra, mennyi időt töltünk egészséges alvásra.