Európa átlagos magassága 340 méter. A Tibeti-fennsíkon hihetetlen 4500 méter tengerszint feletti magasság. És mégis hárommillió tibeti él itt, akik nem bánják a világ tetején zajló életet. De nem arról van szó, hogy ezek az emberek csak a barátságtalan és nehéz természeti viszonyokhoz vannak hozzászokva. Ilyen nagy magasságban való élethez bizonyos "szuperhatalomra" van szükség. A DNS-ben található.
2000 km hosszú, 1000 km széles és átlagosan 4,5 km-rel éri el a tenger felszínét. A tibeti fennsík a Föld legmagasabb és legnagyobb fennsíkja. Bolygónk legmagasabb hegyei veszik körül. A Himalája, Karakoram, Hindu Kush, Pamir, Tianshan és a Gobi sivatag, amely a legnagyobb hőmérséklet-ingadozással büszkélkedhet a Föld összes sivatagja között. A környéket tekintve a tibeti fennsík viszonylag kellemes helynek tűnik.
Fotó: Public Domain
Tibetiek
A Tibeti-fennsíkot körülbelül 3 millió ember lakja. Miért választottak az emberek egy olyan barátságtalan helyet az élet számára, mint a legmagasabb fennsíkot, és honnan jöttek? Ezt még mindig nem tudjuk pontosan. Tudjuk azonban, hogy az egyik legrégebbi tibeti település csaknem 40 000 évre nyúlik vissza. Abban az időben a platform egészen másnak tűnt, mint a mai. Erdei gyümölcsökben és állatokban gazdag erdők borították, amelyek elegendő mennyiségű étellel látták el az embert.
Fotó: Jesusridingapegasus [CC BY-SA 4.0], a Wikimedia Commons-tól. A jelenlegi tél is nagyon hideg a világ tetején. A múltban, például az utolsó jégkorszakban, a körülmények még rosszabbak voltak. A kutatók a múltban kizárták, hogy a helyiek télire alacsonyabban fekvő területekre költözzenek. Ehhez hatalmas távolságokat kellene megtenniük. Úgy gondolják, hogy számos forró forrás, amelyek energiáját a túlélésre használták, megkönnyítette az életüket.
Körülbelül 8000 évvel ezelőtt Tibet a jelenlegi formáját öltött. A kiterjedt erdők füves pusztává váltak. Ez maguknak az embereknek köszönhető, akik a gyűjtők és a vadászok pásztorává váltak. A tibetiek háziasították a jakokat és egyéb állatokat. Később sikerült a fennsíkon háziasítani a búzát, a rozst és az árpát. Az élet 4-5 kilométeres magasságban kezdett "kényelmes" lenni.
Fotó: Unsplash
Genetikai előny
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az emberek sikeresen alkalmazkodni tudtak a Tibeti-fennsík természetes körülményeihez. Ennek ellenére a legfontosabb kérdés megválaszolatlan marad. Hogyan létezhetnek ilyen nagy magasságban évezredekig minden gond nélkül? A 4 km-t meghaladó területeken az átlagemberek a hipoxiás hipoxia jelentős tüneteit kezdik tapasztalni, azaz a szervezet elégtelen oxigénellátását. A híg levegő azonban nem jelent problémát a tibetiek számára.