Törvény szerinti panasz benyújtása, a panasz tárgya, a panasz kezelése. 9/2010 Coll. törvény által módosított panaszokról. 289/2012 Coll. (a továbbiakban: a panaszokról szóló törvény)

jogi személy

Panasz benyújtása

Panasz olyan természetes vagy jogi személy benyújtása, akinek

  • jogainak és törvény által védett érdekeinek védelmét kéri, amelyeket megsértettnek tart a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség intézkedése vagy tétlensége (a továbbiakban: NIP), ill. Munkaügyi Felügyelőség,
  • rámutat konkrét hiányosságokra, különösen a jogsértésekre, amelyek eltávolítása a NIP hatálya alá tartozik.

A panaszt be lehet nyújtani:

  • írásban (papír formában),
  • emailben.

A NIP minden munkanapon panaszt kap a teljes munkaidő alatt. Telefonon nem lehet panaszt benyújtani (ez nem szóbeli panasz, amelyről írásos feljegyzés készül).
A panasznak a következőket kell tartalmaznia: kötelező adatok:

  • ha megadják Egyedi - a panaszos neve, vezetékneve, állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyének címe,
  • ha megadják jogi személy - a nevében eljárni jogosult személy neve és székhelye, neve és vezetékneve.

A panasz tárgya
A panasznak a következőknek kell lennie:

  • olvasható és érthető,
  • világosan meg kell határozni, hogy ki ellen irányul,
  • milyen hiányosságokra mutat rá,
  • amit a panaszos állít,
  • a panaszosnak alá kell írnia.

Ha a panaszt benyújtotta:

  • több panaszos együtt és nem határozza meg, hogy melyiküknek kell kézbesíteni a feldolgozott ügy iratait, az összes elküldött dokumentumot átadják a panaszosnak, aki első helyen szerepel a panaszban, és megadja az állandó személy nevét, vezetéknevét, címét, ill. ideiglenes tartózkodási hely (vagy a jogi személy neve és székhelye, a nevében eljárni jogosult személy neve és vezetékneve),
  • reprezentatív, akkor a panasznak tartalmaznia kell egy írásos meghatalmazást, hiteles aláírással, hogy képviselje a panaszost a panasz benyújtásában és a panasz kezelésével kapcsolatos tevékenységekben.

A NIP köteles a panaszt kivizsgálni és feldolgozni a panasztörvény 13. szakaszában meghatározott határidőn belül:
a) 60 munkanapon belül,
b) ha a panaszt nehéz kivizsgálni, a NIP főigazgatója írásbeli kérelem alapján további 30 munkanappal meghosszabbíthatja a határidőt.
A NIP haladéktalanul, írásban és az ok megadásával értesíti a panaszost a panasz feldolgozásának határidejének meghosszabbításáról.
A szükséges mértékben a NIP írásban felkérheti a panaszost az együttműködésre, utasítva, hogy a megadott határidőn belüli együttműködés vagy elmulasztás esetén felfüggessze a panaszt. Az együttműködési felhívás elküldésétől annak megadásáig terjedő időszakban a panasz kezelésének határideje nem jár le.

Javaslatok és értesítések benyújtása, tárgya és kezelése

A lendület munkavállaló alávetését jelenti, ill. munkavállalók, akiket a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése sért, 2. bek. 1 levél törvény a) pontja. 125/2006 Coll. törvény a munkaügyi ellenőrzésről és a törvény módosításáról 82/2005. Coll. az illegális munkavégzésről és az illegális foglalkoztatásról, valamint egyes törvények módosított módosításáról (a továbbiakban: „Munkaügyi ellenőrzési törvény”), valamint a munkavállalók képviselőiről, akiket olyan munkáltató alkalmaz, akinek ellenőrzési tevékenysége a Munka Törvénykönyve megsértése miatt munkajogi szabályozás (Munka Törvénykönyve 150. § (2) bekezdés). A kezdeményezést egy volt alkalmazott is benyújtja, aki a munkaviszony megszűnését követő két hónapon belül benyújtja.
Ha a beadvány nem felel meg a kezdeményezés jellemzőinek, ill. értesítést, ezt az előterjesztést a munkaügyi felügyelőség nem dolgozza fel, szükség esetén az illetékes közigazgatási szervhez továbbítja közvetlen feldolgozás céljából, amelyről tájékoztatja a kérelmezőt.
A panaszt be lehet nyújtani:

  • írásban,
  • szóban rögzíteni,
  • faxon,
  • emailben.

Kezdeményezésre, ill. értesítéseket, egyértelműnek kell lennie, hogy mi a helyzet, és ki ellen irányul.

Értesítés útján a többi volt alkalmazott és más (jogi vagy természetes) személy bejelentését jelenti, akiknek a munkaügyi felügyeletet értesítik a jogszabályokból eredő kötelezettségek feltételezett megszegéséről - 2. bek. 1 levél a) pontja a munkaügyi ellenőrzési törvényről.

Harmadik fél értesítésével olyan természetes vagy jogi személy beadványa, akit a munkaügyi ellenőrzés tárgya szempontjából érdemben és személyesen nem érintenek. Ez egy olyan beadvány is, amelyben a kérelmező nem bizonyítja a munkaviszony fennállását.
Ha kezdeményezésre, ill. Az értesítésből nem derül ki, hogy az ügyről van-e szó, a munkaügyi felügyelőség felkéri a panaszost, hogy az értesítést egy meghatározott időtartamon belül, de nem lehet kevesebb hét napon belül töltse ki vagy pontosítsa. Ha a panasz vagy bejelentés panaszosa a munkafelügyelő felhívása ellenére sem fejezi be a panaszt, és a panaszt a megadott határidőn belül megoldja, a bejelentés e hiányosság miatt nem folytatható, a munkaügyi felügyelő elhalasztja a panaszt vagy az értesítést.

Névtelen bejelentés olyan beadvány, amelyben a kérelmező nem adja meg nevét, vezetéknevét és címét (jogi személy neve és székhelye). A vezető munkafelügyelő az anonim bejelentések kivizsgálásáról az értesítés tárgyának súlyosságának értékelése alapján dönt.
Elektronikusan benyújtott, személyes adatokat nem tartalmazó beadvány esetén a munkaügyi felügyelő ezeket kéri a pályázótól. Ha a benyújtó a kitűzött határidőn belül nem tölti ki azokat, a benyújtás névtelen értesítésnek minősül.

Ha a munkaügyi ellenőrzést kezdeményezésre hajtják végre, akkor az a tény, hogy a munkaügyi ellenőrzés elvégzését a kezdeményezés kezdeményezi, sem az a személy neve, sem a kezdeményező szervezet neve.
Az összes értesítést elvileg a kézbesítéstől számított 60 napon belül dolgozzuk fel, az időtartam 90 napra történő meghosszabbításáról a vezető írásban dönt, és indokolt esetben a 90 napnál hosszabb meghosszabbításról írásban dönt a főmunkás Ellenőr.

150. § (1) bekezdése szerinti panaszok esetén 2. §-ának (2) bekezdése szerinti mértékben. 1 levél törvény a) pontja alapján a Munkaügyi Felügyelőség a panaszt a helyi illetékes munkaügyi felügyelőséghez történő kézbesítéstől számított 30 napon belül, indokolt esetben a panasz kézbesítésétől számított 60 napon belül, és ha a az a kérdés, hogy ebben az időszakban nem ellenőrizhető, ennek megfelelően terjessze ki a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőséget. A munkafelügyelet köteles haladéktalanul tájékoztatni a panaszt benyújtó személyt a határidő meghosszabbításáról, annak meghosszabbításának okáról és a munkaügyi ellenőrzés eredményéről. A panaszból egyértelművé kell tenni, hogy annak a szervezetnek a munkavállalója vagy munkavállalói képviselője nyújtotta be, amelyhez a panasz tartalma irányul, ha ez nem egyértelmű, akkor az előző bekezdésben foglalt határidőket betartják.

Röviden panasz benyújtása

Panasz benyújtása, ill. értesítést lehet tenni írásban postai úton, e-mailben, faxon, személyesen az anyakönyvi hivatalban, vagy telefonon a nyilvántartáshoz.
Ha panaszt akar benyújtani, ill. értesítés a munkáltatóhoz, a beadványnak tartalmaznia kell:
- az Ön neve, vezetékneve és lakóhelyének címe (ha névtelenül szeretné elküldeni a kérelmet, akkor ezt nem közli, de ebben az esetben nem kap tájékoztatást a munkaügyi ellenőrzés eredményéről, az anonim kérelmek kivizsgálása is a munkaügyi főfelügyelő döntése alapján),
- a cég pontos címe, ill. munkáltató (amelyek esetében szabályokat sértenek),
- amit véleménye szerint a cég megsért (pl. munkajogi előírások vagy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos előírások, a lehető legpontosabban határozzák meg).
Kezdeményezés, ill. az értesítés elküldhető a helyileg illetékes regionális munkaügyi felügyelőséghez (a munkáltató működési helyétől függően), vagy a NIP-hez.