A savas tejtermékek emberi egészségre gyakorolt ​​pozitív hatása ősidők óta ismert. Az erjesztett savas tejtermékekben jelen lévő hasznos baktériumok kutatásának tudományos kezdete szimbolikusan 1908-ig tekinthető. Ebben az évben Ilya Mechnikov orosz tudós elnyerte az epidemiológiai és mikrobiológiai munka Nobel-díját, amely megalapozta a felhasználást. a probiotikus baktériumok egészségfejlesztésében Mečnikov elsőként ismerte fel a barátságos bélmikrobiális kultúrák fontosságát, amelyek hiánya emésztési rendellenességet okoz, ún. dysmicrobia. A 20. század folyamán elméleti és gyakorlati ismeretek fejlődtek az emberi egészségre jótékony hatású élő mikroorganizmusokról. Ma a természetes bélbaktériumok populációjának megelőző jelentősége széles körben elismert.

gyomor-bélrendszer

ABSZTRAKT

A bél mikroflóra fontos tényező a GIT2 egészségében. A károsodott bélbiocenózis számos GIT-rendellenesség, különösen a hasmenéses megbetegedések gyakori mellékhatása. Számos olyan mechanizmus ismert, amelyek révén a probiotikus mikroorganizmusok jótékonyan hatnak a GIT egészségére, és ezeket alaposan megvizsgálták. Bár a probiotikumok klinikai alkalmazásának kutatása még korántsem teljes, az eddigi klinikai vizsgálatok eredményei igazolják előnyeik felhasználását a GIT-betegség egyes formáinak megelőzésére és kezelésére.

ABSZTRAKT

A bél mikrobiota fontos tényező a GIT egészségében. A bélben szenvedő biocenosis károsodása gyakran kíséri számos gasztrointesztinális rendellenességet, különösen hasmenéses megbetegedések esetén. Számos mechanizmus, amellyel a probiotikus mikroorganizmusok kedvezően befolyásolják a gyomor-bélrendszer egészségét, ma már jól ismert és alaposan megvizsgálták. Annak ellenére, hogy a probiotikumok klinikai alkalmazásának kutatása korántsem teljes, a már meglévő klinikai vizsgálati eredmények igazolják a probiotikumok alkalmazását a gyomor-bélrendszeri betegségek egyes formáinak megelőzésében és kezelésében.

KULCSSZAVAK KULCSSZAVAK

Probiotikumok, prebiotikumok, GIT, bél mikroflóra Probiotikumok, prebiotikumok, GI, bél mikroflóra

MEGHATÁROZÁS

A "probiotikumok" kifejezés 1965-ben jelent meg, és Lilly és Stillwell használta olyan mikroorganizmusok által kiválasztott anyagok leírására, amelyek képesek stimulálni más mikroorganizmusok növekedését. A "probiotikumok" szó nyelvi eredete, angolul "probiotics", a görög "pro bios" szóból származik, amely szlovák fordításban "egy életre" jelent. A FAO/WHO modern meghatározása kimondja, hogy "a probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek elegendő mennyiségben történő beadásuk esetén bizonyíthatóan pozitív hatást gyakorolnak a gazda/recipiens egészségére". Az emberi mikrobiom fogalmát először Joshua Lederberg vezette be a tudományos közösség elé, aki „kommensális, szimbiotikus és patogén mikroorganizmusok ökológiai közösségének nevezte meg, amelyek megosztják az emberi test terét, és befolyásolják az emberi egészséget és betegségeket (Hemarajata et al., 2013).

JELLEMZŐK

A probiotikus baktériumok egyik alapvető tulajdonsága (A), hogy képes-e túlélni savas gyomorkörnyezetben. Nemcsak a gyomorsavnak, hanem az epesavaknak is ellenállóaknak kell lenniük. Másik fontos tulajdonságuk (B) a bélnyálkahártya hámjához való tapadásuk képessége. Ezek azok az alapvető tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik a probiotikus baktériumok számára, hogy ideiglenesen megtelepítsék a bélrendszert.
A legismertebb probiotikus baktériumtörzsek: laktobacillusok (Lactobacillusok) és bifidobaktériumok (Bifidobaktériumok). Azonban más baktériumtörzsek is szerepelnek benne, pl. streptococcusok (Streptococcusok) vagy élesztő törzsek, pl. Saccharomyces.

PROBIOTIKUS ÉLELMISZEREK, KUTATÁS ÉS A PROBIOTIKUM FEJLESZTÉSE

PROBIOTIKUMOK HASZNÁLATA A MEGELŐZÉS ÉS A TERÁPIA TÁMOGATÁSÁRA

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek lenyelés után megtelepítik az emberi emésztőrendszert, sikeresen túlélik benne, és pozitív hatással vannak a GIT mikrobiális egyensúlyára. Bizonyított egészségügyi előnyökkel járó és az emberi testre nézve jó biztonsági profilú probiotikus mikroorganizmusokat alkalmazzák a gyermekek és felnőttek különböző betegségeinek megelőzésére és terápiájára.
Bár a probiotikumokat széles körben használják, elsősorban a GIT rendellenességek megelőzésének és kezelésének támogatására használják őket. Az antibiotikumokkal összefüggő hasmenésben, valamint a vírusos gasztroenteritisben kifejtett jótékony hatásukat számos klinikai tanulmány jól dokumentálja. Ezekben az esetekben gyakran a probiotikumok állnak rendelkezésre. Időközben azonban elegendő meggyőző tudományos adatot tettek közzé az orvosok számára a probiotikus tulajdonságok kiválasztott betegeknél történő alkalmazásának mérlegelésére, akár fekélyes vastagbélgyulladás, pouchitis és irritábilis bél szindróma esetén is. A probiotikumok meghatározott esetekben történő szupportív használatáról szóló döntés mindig a klinikai állapottól, a beteg érdeklődésétől és mindenekelőtt az orvos tapasztalatától és preferenciájától függ (Ciorba, 2012).

A PROBIOTIKUS VIZSGÁLATI MIKROFLORÁK HASZNOS HATÁSAI A GIT ÉS EGYÉB RENDSZEREKRE

HOGYAN ÉLELMISZER ÉS TÁPLÁLKOZÁS HATÁSA A BELBELI MIKROFLORÁRA

Megfelelően tudományosan bizonyítottnak tekinthető, hogy az étrend és a táplálkozás hatékonyan befolyásolhatja a bél mikroflóráját és ezen keresztül a bél lumenében fellépő biokémiai reakciókat. Az emberi táplálkozásban található tápanyagok közül ezek elsősorban vitaminok, aminosavak és élelmi rostok, amelyek a gazdaszervezet által elfogyasztva asszimilálhatják a bél mikroorganizmusait, és átalakíthatják más metabolitokká és biológiailag aktív anyagokká. Ezen anyagok egy része, amely a béltraktusban képződik, például rövid láncú zsírsavak (SCFA), biogén aminok (hisztamin) vagy más anyagok (szerotonin, GABA4), biológiailag aktívak és befolyásolhatják a GIT helyi állapotát az egészség és a betegségekben. Ezen anyagok bélben történő képződése visszafordíthatóan befolyásolja a GIT mikrobiális összetételét. Ezek elsősorban emészthetetlen prebiotikus szénhidrátok (élelmi rostok), amelyek bakteriális erjedésével SCFA (tejsav, vajsav és propionsav) keletkezik a belekben. Ezek a zsírsavak o.i. energiaforrásként szolgálnak a kolonociták számára, és a GIT számos metabolikus folyamatában is részt vesznek (Hemarajata és mtsai, 2013).

PROBIOTIKUMOK FELHASZNÁLÁSA A GASTROINTESTINALIS RENDSZEREK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA

KÖVETKEZTETÉS
Számos klinikai vizsgálat elemzése megerősítette a probiotikumok kissé pozitív hatásait egyes GIT-betegségek kezelésében. Korábbi kutatások eredményei igazolják a probiotikumok alkalmazását a hagyományos terápia támogatására a jelzett esetekben. A probiotikumok alkalmazásának eldöntésekor fontos a minőségi és klinikailag tesztelt baktériumtörzsekre összpontosítani. A probiotikumok támogató szerepének alkalmazása a GIT rendellenességek megelőzésében és kezelésében további klinikai kutatások tárgya.

KAPCSOLAT A SZERZŐKKEL
MUDr. Minárik Peter, Ph.D.
Ľubovníková 59, 841 07 Pozsony
Tel .: 0903 437 888
E-mail: Ezt az e-mail címet a spamrobotok ellen védjük. A megtekintéshez a JavaScript telepítése szükséges.

Minárik Peter1, Daniela Mináriková2
1 Gasztroenterológiai osztály, Onkológiai Intézet St. Alžbety, Pozsony
1ONLIFE - Egészségügyi és Táplálkozási Központ, Pozsony
2KORF, Gyógyszerésztudományi Kar, Comenius Egyetem, Pozsony