Interaktív és szórakoztató tevékenységek a gyermekek számára

I/09. LECKE: SZÍV ÉS TÜDÖK

A gyerekek megtudták, hogyan működik az emberi szív és a tüdő. Felépítették a tüdő modelljét, és megtudták, mi az a pneumothorax és hogyan hat az emberi testre. Megtalálták a tüdő életképességét és a pulzusukat is.

Kérdezze meg gyermekeit:

  • Milyen állatoknak (beleértve az embereket is) és a növényeknek kell élniük?
  • Mit jelent a pulmonalis szellőzés?
  • Mi lélegzi az embereket, gerincteleneket, halakat, madarakat vagy emlősöket?
  • Hogyan jut az oxigén a tüdőből az emberi testbe?
  • Mi történik, ha lyuk készül egy PET-palackban vagy egy tüdőmodell alsó léggömbjében?
  • Hogyan befolyásolta a pulzusszám és a tüdőfunkció a pulzusmérési kísérlet során?

TÜDŐ
A tüdő olyan szervpár, amely lehetővé teszi a vér és a levegő gázcseréjét. Az emlősök, köztük az emberek tüdeje vékony falú tasakok millióiból, tüdőhólyagokból, alveolusokból áll, amelyeket vérkapillárisok vesznek körül. A levegő bejut az alveolusokba, az oxigén diffundál a vérbe a kapillárisokban, míg a szén-dioxid belép az alveolusokba és kilégzéskor elhagyja a testet.

lehetővé teszi

Tüdő
(A tüdő-légzés-anatómia-orvostudomány képe, OpenClips [Public domain], Pixabay-n keresztül)

A tüdő fiatalkorában rózsaszínű, idővel elszürkül, időnként fekete foltok jelennek meg. Kúpos (háromszög alakú) alakúak, szivacsos konzisztenciájúak, a mellüregben vannak tárolva, és egy szalagos, mellkasi intervallum osztja őket balra és jobbra, míg a tüdő bal oldala bilobizált (azaz kisebb) és a jobb oldali trilobális (azaz nagyobb). Ezután egy szívvel ellátott szívverést helyeznek az intercostalis septumba. A tüdő alakja a mellkas falához igazodik.

Tüdő
(A tüdő, az emberi anatómia és a hörgők képe, Nemo [Public domain], Pixabay-n keresztül)


BELSŐ tüdőépítés
A hörgők a tüdőkapun keresztül jutnak be a tüdőbe, ahol elvékonyodnak, ha elágaznak (így létrehozva az úgynevezett hörgőfát) a legvékonyabb hörgőkig. A légcsövet alveoláris folyosók követik, amelyek a tüdõzsákokba nyílnak (1 tüdõlebeny = 12-18 tasak). A tüdõzsákok fala rojtosan ívelt a pulmonalis vezikulákba (alveolusok), amelyek véget vetnek a légutak elágazásának. Az alveolusok száma legalább 700 000 000; a tüdő 80-100 m2 területet foglal el (azaz kb. 1 teniszpálya); 0,5-1 liter vér folyamatosan a tüdőben van.

"Bronchial tree"
(A windpipe-airway-tüdő-levegő-cső képe az OpenClips [Public domain] részéről, Pixabay-n keresztül)

Tüdő FELÜLET
A tüdő felületét finom, sima szalag blank fedi, az úgynevezett légcső, amely a mellüreg falai felé halad az ún a mellhártya, amelynek keskeny rése van közöttük, amelyben kis mennyiségű folyadék van, amely lehetővé teszi a membránok lecsúszását légzés közben. A résben az intratorakális nyomás alacsonyabb, mint a légköri nyomás; ez a vákuum lehetővé teszi a tüdő passzív kitágulását belégzés közben. Ha a levegő a tüdő és a mellkas fal közé kerül (pl. Lövés közben), a felületi feszültség megszakad, a tüdő összeomlik, pneumothorax, azaz. a tüdő zsugorodása, mivel a légköri nyomás kiegyenlítődik a levegő behatolásával a résbe.

Pneumothorax
(BruceBlaus. Blausen 0742 Pneumothorax képe. "Blausen gallery 2014". Wikiversity Journal of Medicine. DOI: 10.15347/wjm/2014.010. ISSN 20018762. [CC-BY-3.0], a Wikimedia Commonson keresztül)

LÉGZÉSI MECHANIKA
A pulmonalis szellőzés az alveoláris levegő cseréje (úgynevezett külső légzés). A percenkénti lélegzések (kilégzések) számát légzési sebességnek nevezzük. A felnőttek számára egy szobában 16 lélegzet/perc, egy gyermeknél 20-26 lélegzet/perc a szobában, a sportolóknál 14 lélegzet/perc. Fizikai megterheléssel, érzelmekkel, forró környezetben a légzésszám növekszik. Az árapály térfogata 0,5 liter levegő. A tüdőkapacitásnak csak egy kis részét használják fel a helyiségben. Az oxigénfogyasztás 1 lélegzetvételenként a szobában 15-20 ml, 1 perc alatt 250-350 ml és 1 nap alatt 350 l. Felismerjük a borda légzését (főleg nőknél) és a rekeszizom légzést (főleg gyermekeknél és férfiaknál).
A belégzés (inspiráció) egy olyan aktív esemény, amelynek során a rekeszizom, az intercostalis izmok és a hasfal íve, a mellüreg térfogata felfelé és előre növekszik, a mellhártyában lévő vákuum kitágítja a tüdőt és a levegőt a tüdőbe szívja, belülről a tüdő csökkenti a nyomást.
A kilégzés passzív folyamat, amelynek során az izmok ellazulnak, a mellkas térfogata csökken, és a levegő kilökődik a tüdőből.

Belégzés és kilégzés
(Képek: Belégzési és lejárati diagram (módosítva);
Inhalációs diagram: LadyofHats [Public domain]), a Wikimedia Commons-on keresztül

ÉLETES TÜDŐKAPACITÁS
A tüdő létfontosságú kapacitása a lehető legnagyobb mennyiségű levegő, amelyet a lehető legnagyobb lélegzetvétel után lehet kilélegezni. A tüdő létfontossága a tüdő teljesítményének indikatív mutatója (nőknél 3,2 l, férfiaknál 4,2 l), amely nemtől, kortól, edzettségtől, egészségi állapottól és a sportolók, üvegfúvók, trombitások, énekesek növekedésétől függ.

A gerinctelenek légzőrendszere
A gerinctelenek lélegezhetik a test teljes felületét, vagy kopoltyúkat, tüdőtokokat, palástüreget vagy légutakat használhatnak.

Gerinces légzőrendszer.
A halak speciális szervi "belső kopoltyúkat" használnak a légzéshez. Néhány hal azonban a légköri oxigént is lélegzi. A kétéltűek vagy a test teljes felületét lélegezhetik kopoltyúk (kopoltyúk) vagy a tüdő (felnőttek) segítségével. Minden hüllő a tüdején keresztül lélegzik. A kígyóknak a tüdejének egy része fejletlen, és csak egyszer lélegeznek. A madarakat a tüdő és a légzsák-rendszer lélegzésére használják. Az emlős légzőrendszere az a szervrendszer, amely magában foglalja a légutakat (orrüreg, orrgarat, gége, légcső és hörgők) és a tüdőt.

VÉR tüdőellátás
A tüdőartériák bejutnak a tüdőbe, és oxigénmentes vért szolgáltatnak. Az artéria a légcsőhöz és a légcsőhöz hasonlóan elágazik, kivéve az alveolusokat beburkoló kapillárisokat. Az oxigénes vért szállító erek a pulmonalis vénákban kapcsolódnak össze, amelyek a szív bal pitvarába nyílnak. Szívből az oxigénnel teli vér eloszlik a testben.

VÉREDÉNY
Az erek egy 96 000 km hosszú zárt csőrendszert alkotnak, amely biztosítja a testnedvek mozgását. Az egyes szakaszok edényei különböznek a falak szerkezetétől és áteresztőképességétől. Az érágy nincs távol a szívtől és az ágaktól, így fokozatosan gyengítik az artériák falát, amíg el nem ágaznak a vérkapillárisokba.
Artéria (ér, amely vért visz a szívből) → artériák → kapillárisok (vékony ér, kapcsolat az artériák és a vénák között) → véna → véna (vért juttat a szívbe, vért ereszt a kapillárisokból).

Artéria (ér, amely vért visz a szívből) → artéria → kapilláris (vékony ér, kapcsolat az artériák és a vénák között) → véna → véna (vért juttat a szívbe, vért ereszt a kapillárisokból).

Véredény
(Image Grafik blutkreislauf, készítette: Sansculotte [CC-BY-SA-2.5], a Wikimedia Commons-on keresztül)

SZÍV

Szív
(Brussel Tvanbr [CC-BY-SA-3.0] Wiki Heart Antomy Ties van képe, a Wikimedia Commonson keresztül)

A SZÍV TEVÉKENYSÉGE

A szív aktivitása az ember egész életében fennmarad. A szív feladata a vérkeringés fenntartása az erekben, ahol a szív ritmikusan megtelik a vénák vérével és kiürül az artériákba. Ennek alapja a szívizom összehúzódásának (szisztolé) és a szívizom gyengülésének (diasztolé) ritmikus váltakozása. Az egyik szívciklus az üregek fokozatos kitöltését és a térfogat kiűzését jelenti. A szívciklus hossza 0,8 s (impulzus). A pulzusszám (ütések száma) nyugalmi állapotban 70-80, edzés után 150-200, az újszülöttnél 140 (percben a szívritmus miatt) 140/perc. A szív aktivitása során az érrendszer artériás (artériás) részén áthaladó nyomáshullámot impulzusnak nevezzük; a gerincartér érintésével figyelhető meg. Alvás közben a pulzusszám 10-20 ütéssel alacsonyabb, mint nyugalmi ébrenléti állapotban.

Szívműködés
(Képek: A szív diasisztolája és a szív szisztoléja Wapcaplet-től [CC-BY-SA-3.0], a Wikimedia Commonson keresztül)

Ha érdekli a téma és szeretne többet megtudni:

 Szüksége van tanácsra? Írjon nekünk [email protected]

Mi segíthetünk neked?

Nem tudja kitölteni az alkalmazást? Ha problémája van, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk: