AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
Ez a gyógyszer további ellenőrzés alatt áll. Ez lehetővé teszi az új biztonsági információk gyors megszerzését. Az egészségügyi szakembereknek be kell jelenteniük a feltételezett mellékhatásokat. A mellékhatások bejelentésének módjáról lásd a 4.8 szakaszt.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
CABOMETYX 20 mg filmtabletta
CABOMETYX 40 mg filmtabletta
CABOMETYX 60 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
CABOMETYX 20 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 20 mg kabozantinibnek megfelelő kabozantinib (S) -maleaátot tartalmaz.
Ismert hatású segédanyagok
Minden filmtabletta 15,54 mg laktózt tartalmaz.
CABOMETYX 40 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 40 mg kabozantinibnek megfelelő kabozantinib (S) -maleaátot tartalmaz.
Ismert hatású segédanyagok
Minden filmtabletta 31,07 mg laktózt tartalmaz.
CABOMETYX 60 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 60 mg kabozantinibnek megfelelő kabozantinib (S) -maleaátot tartalmaz.
Ismert hatású segédanyagok
Minden filmtabletta 46,61 mg laktózt tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
CABOMETYX 20 mg filmtabletta
A tabletta sárga, kerek, bemetszésű, egyik oldalán „XL”, a másik oldalán „20” bevéséssel.
CABOMETYX 40 mg filmtabletta
A tabletták sárga, háromszög alakúak, bevésve, egyik oldalán „XL”, a másik oldalon „40” bevéséssel.
CABOMETYX 60 mg filmtabletta
A tabletták sárga, ovális alakúak, bemetszésük van, egyik oldalán „XL”, a másik oldalon „60” bevéséssel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Vesesejtes karcinóma (RCC)
A CABOMETYX előrehaladott vesesejtes karcinóma (RCC) kezelésére javallt
-korábban nem kezelt, közepes vagy magas kockázatú felnőtteknél (lásd 5.1 pont)
-felnőtteknél, a vaszkuláris endothelialis növekedési faktort (VEGF) megelőző terápia nyomán.
Hepatocelluláris carcinoma (HCC)
A CABOMETYX monoterápiaként javallt hepatocelluláris carcinoma (HCC) kezelésére felnőtteknél, akiket korábban szorafenibel kezeltek.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A CABOMETYX-et olyan orvosnak kell elkezdenie, aki rendelkezik tapasztalattal a rákellenes gyógyszerek kezelésében.
A CABOMETYX tabletta (kabozantinib) és a COMETRIQ kapszula (kabozantinib) nem bioekvivalens, ezért nem szabad összekeverni a felhasználással (lásd 5.2 pont). Ha a betegnek át kell állnia a kabozantinib kapszulákról a kabozantinib tablettákra, a betegnek folytatnia kell a 60 mg-ot meg nem haladó CABOMETYX-dózissal vagy a COMETRIQ jelenlegi adagjával (amelyik alacsonyabb).
RCC és HCC esetén a CABOMETYX ajánlott adagja napi 60 mg. A kezelést addig kell folytatni, amíg a beteg klinikai előnye megszűnik, vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezik.
A feltételezett mellékhatások kezelése a CABOMETYX ideiglenes leállítását és/vagy az adag csökkentését teheti szükségessé (lásd 1. táblázat). Ha dóziscsökkentésre van szükség, ajánlott azt napi 40 mg-ra, majd napi 20 mg-ra csökkenteni. Az adagolás abbahagyása ajánlott a CTCAE 3. vagy annál magasabb fokú vagy elviselhetetlen 2. fokozatú toxicitások kezelésekor. Dózis csökkentése ajánlott olyan események esetén, amelyek fennmaradása esetén súlyosakká vagy elviselhetetlenné válhatnak.
Ha a beteg kihagy egy adagot, a kimaradt adagot nem szabad bevenni, ha a következő adagig kevesebb, mint 12 óra van.
1. táblázat: A CABOMETYX ajánlott dózismódosítása mellékhatások esetén
Mellékhatás és súlyosság
A kezelés beállítása
1. és 2. fokú mellékhatások, amelyek tolerálhatók és könnyen kezelhetők
Az adag módosítása általában nem szükséges.
Adja hozzá a szupportív ellátást a jelzések szerint.
2. fokozatú mellékhatások, amelyek elviselhetetlenek és nem kontrollálhatók az adag csökkentésével vagy szupportív kezeléssel
Addig kell abbahagyni a kezelést, amíg a mellékhatás ≤ 1 fokozatra nem csökken.
Adja hozzá a szupportív ellátást a jelzések szerint. Fontolja meg a kezelés újrakezdését alacsonyabb dózissal.
3. fokozatú mellékhatások (kivéve a klinikailag jelentéktelen laboratóriumi rendellenességeket)
Addig kell abbahagyni a kezelést, amíg a mellékhatás ≤ 1 fokozatra nem csökken.
Adja hozzá a szupportív ellátást a jelzések szerint. Kezdje újra a kezelést alacsonyabb dózissal.
4. fokozatú mellékhatások (kivéve a klinikailag jelentéktelen laboratóriumi rendellenességeket)
Biztosítson megfelelő orvosi ellátást.
Ha a mellékhatás ≤ 1 fokozatra csökken, indítsa újra a kezelést alacsonyabb dózissal.
Ha a mellékhatás nem csökken, állítsa le végleg a CABOMETYX-kezelést.
Megjegyzés: A toxicitási szintek összhangban vannak a Nemzeti Rákkutató Intézet mellékhatásainak közös terminológiai kritériumaival (NCI-CTCAE v4) a nemkívánatos eseményekre vonatkozó szabványos terminológiai kritériumok.
Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek
Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszereket, amelyek a CYP3A4 hatékony gátlói, körültekintően kell alkalmazni, és kerülni kell az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek hosszú távú alkalmazását, amelyek erős CYP3A4 induktorok (lásd 4.4 és 4.5 pont).
Figyelembe kell venni az alternatív egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek kiválasztását, amelyek nem képesek vagy csak minimálisan indukálják vagy gátolják a CYP3A4-et.
A cabozantinib alkalmazása idősek (≥ 65 év) esetében nem javasolt speciális dózismódosítás.
Az etnikum alapján nincs szükség dózismódosításra (lásd 5.2 pont).
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél óvatosan kell alkalmazni a kabozantinibet.
A kabozantinib alkalmazása nem ajánlott súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél, mivel biztonságosságát és hatásosságát ebben a populációban nem igazolták.
Májkárosodásban szenvedő betegek
Enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására. Mivel csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre mérsékelt májkárosodásban (Child Pugh B) szenvedő betegekről, dózist nem lehet ajánlani. Az általános biztonság szoros figyelemmel kísérése javasolt.
Súlyos májkárosodásban (Child Pugh C) szenvedő betegeknél nincs klinikai tapasztalat, ezért a kabozantinib alkalmazása ezeknél a betegeknél nem ajánlott (lásd 5.2 pont).
Szívműködési zavarban szenvedő betegek
A szívműködési zavarban szenvedő betegekről korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Különleges adagolási ajánlások nem adhatók.
A kabozantinib biztonságossága és hatékonysága 500 ms gyermekeknél és serdülőknél.
Klinikai hatékonyság és biztonságosság
Klinikai adatok vesesejtes karcinómáról előzetes célzott vaszkuláris endothelialis növekedési faktor (VEGF) terápia után
A CABOMETYX biztonságosságát és hatékonyságát a vesesejtes karcinóma kezelésében előzetes célzott vaszkuláris endothelialis növekedési faktor (VEGF) terápiát követően randomizált, nyílt, 3. fázisú multicentrikus vizsgálatban (METEOR) értékelték. Azokat a betegeket (N = 658), akiknek előrehaladott RCC-je volt egy könnyűsejt-komponenssel, és akik korábban legalább 1 VEGF-receptor tirozin-kináz gátlót (VEGFR TKI) kaptak, randomizálták (1: 1) a CABOMETYX (N = 330) vagy everolimusz (N 330) csoport. 328). Előfordulhat, hogy a betegek más korábbi kezelésben részesültek, beleértve a citokineket és a VEGF elleni antitesteket, a programozott 1-es halálreceptort (PD-1) vagy annak ligandumát. A kezelt agyi áttétekben szenvedő betegek is jogosultak voltak. A progresszió nélküli túlélést (PFS) egy vak, független radiológiai vizsgálati bizottság értékelte, az első 375 randomizált résztvevő elsődleges elemzésével.
A megfigyelt másodlagos hatékonysági paraméterek az objektív válaszarány (ORR) és a teljes túlélés (OS) voltak. A daganatokat az első 12 hónapban 8 hetente, majd 12 hetente értékelték.
A kiindulási demográfiai és betegségjellemzők hasonlóak voltak a CABOMETYX és az everolimusz karok között. A betegek többsége férfi volt (75%), átlagos életkoruk 62 év volt. A betegek 71 százaléka (71%) csak egy korábbi VEGFR TKI-t kapott, a betegek 41% -a szunitinibet kapott egyetlen korábbi VEGFR TKI-ként. A Memorial Sloan Kettering Cancer Center prognosztikai kockázati kategóriákra vonatkozó kritériumai szerint a prognózisok 46% -a kedvező (0 kockázati tényező), 42% mérsékelt (1 kockázati tényező) és 13% kedvezőtlen (2 vagy 3 kockázati tényező). A betegek 54 százalékának (54%) 3 vagy több szerve volt metasztatikus betegségben, beleértve a tüdőt (63%), a nyirokcsomókat (62%), a májat (29%) és a csontot (22%). A kezelés medián időtartama 7,6 hónap (0,3 - 20,5 tartomány) volt a CABOMETYX-et kapó betegeknél, és 4,4 hónap (0,21 - 18,9 tartományban) az everolimusszal kezelt betegeknél.
A PFS statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a CABOMETYX betegeknél az everolimuszhoz képest (1. ábra és 3. táblázat). A PFS-elemzés idején egy olyan előzetes OS-elemzést hajtottak végre, amely nem érte el a statisztikai szignifikancia előzetes határát (202 esetben HR = 0,68 [0,51, 0,90], p = 0,006). Az ezt követő, nem tervezett előzetes OS elemzés statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a CABOMETYX csoportba randomizált betegeknél az everolimuszhoz képest (320 eset, medián 21,4 hónap versus 16,5 hónap; HR = 0,66 [0,53, 0, 83], p = 0,0003; 2. ábra).
430 esetben az OS összehasonlítható eredményeit figyelték meg a későbbi elemzéssel (leíró jelleggel).
A PFS és az OS feltáró elemzései az ITT populációban szintén stabil eredményeket szolgáltattak a CABOMETYX javára az everolimuszhoz képest, életkor (6 hónap) szerinti különböző alcsoportokban.
Az objektív válaszarányok eredményeit a 4. táblázat foglalja össze.
1. ábra: Kaplan-Meier progresszió nélküli túlélési görbe független radiológiai vizsgálati bizottság szerint RCC-ben szenvedő betegeknél előzetes célzott vaszkuláris endothelialis növekedési faktor (VEGF) terápia után (első 375 randomizált alany) (METEOR)
3. táblázat: A PFS-re vonatkozó eredmények összefoglalása az RCC betegek radiológiai vizsgálatával foglalkozó független bizottság szerint az előzetes célzott vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) terápia után (METEOR)
Elsődleges PFS-analízissel rendelkező populáció
Kezelési szándékú népesség