tabletta

Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. sz .: 2019/04048-Z1B

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

500 mg/25 mg/5 mg/20 mg/38 mg

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy tabletta a következőket tartalmazza:

500 mg paracetamol

5 mg fenilefrin-hidroklorid

Terpin-monohidrát 20 mg

Aszkorbinsav 38 mg etil-cellulózzal bevont

(30 mg aszkorbinsavnak felel meg)

Ismert hatású segédanyagok: sárga-narancssárga E110

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Konvex ovális tabletta, egyik oldalán narancssárga, dombornyomásos COLDREX, másik oldalán fehér.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az influenza és az akut felső légúti gyulladás tüneteinek enyhítésére javallt, beleértve a fejfájást, torokfájást, ízületi és izomfájdalmat, orrdugulást, orrmelléküreggyulladást és a kapcsolódó fájdalmat, valamint az orrnyálkahártya akut hurutos gyulladását.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

Felnőttek (ideértve az idős betegeket is) és serdülők 15 éves kortól

1-2 tabletta 4-6 óra elteltével szükség szerint 1-4 alkalommal 24 óra alatt. 1 tabletta alkalmas 34 - 60 kg súlyú emberek számára, 2 tabletta 60 kg feletti emberek számára.

A legmagasabb egyszeri adag 1 g paracetamol (2 tabletta), a maximális napi adag 8 tabletta (4 g paracetamol) és az adagok közötti minimális intervallum 4 óra.

12-15 éves serdülők

1 tabletta legalább 4-6 órás különbséggel. A maximális napi adag 3 g paracetamol (6 tabletta).

12 év alatti gyermekek

A gyógyszer nem 12 év alatti gyermekek számára készült.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Veseelégtelenség esetén az adagot módosítani kell: 50-10 ml/perc glomeruláris szűrési sebesség mellett 6 óránként 500 mg paracetamolt lehet beadni, 8 óránként kevesebb, mint 10 ml/perc.

Nem szabad 7 napnál tovább használni.

A gyógyszer szájon át történő alkalmazásra szolgál.

4.3 Ellenjavallatok

· Túlérzékenység paracetamollal, koffeinnel, fenilefrin-hidrokloriddal, terpin-monohidráttal, aszkorbinsavval vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szemben.

· Súlyos májelégtelenség, akut hepatitis.

· Súlyos hemolitikus anaemia.

· Keskeny szögű glaukóma.

· Ellenjavallt azoknál a betegeknél, akik MAO-gátlókat szednek vagy szedtek az elmúlt két hétben.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Óvatosan kell eljárni triciklikus antidepresszánsokat vagy béta-blokkolókat szedő betegeknél, máj- vagy vesekárosodásban, magas vérnyomásban, hyperthyreosisban, prosztata hypertrophiában, bronchiális asztmában, diabetes mellitusban szenvedő betegeknél, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegeknél, haemolyticus anaemiában és szívbetegségben vagy agyi érrendszeri betegség.

A májfunkciós tesztek rendszeres ellenőrzése ajánlott, amikor paracetamolt adnak májkárosodásban szenvedő betegeknek és azoknak, akik hosszabb ideig magasabb paracetamol adagokat szednek.

A súlyos hepatotoxikus hatások kockázata jelentősen megnő az adag növelésével és a kezelés időtartamával. A túladagolás kockázata nagyobb májbetegségben szenvedő betegeknél.

A hosszú távú kezelés során nem zárható ki a vesekárosodás lehetősége.

Az orális antikoagulánsokkal történő kezelés és a paracetamol nagyobb dózisainak egyidejű alkalmazása esetén a protrombin időszabályozására van szükség.

A kezelés alatt nem szabad alkoholt inni. A paracetamol hepatotoxikus lehet napi 6-8 g felett. A májkárosodás azonban jóval alacsonyabb dózisokban is kialakulhat, ha az alkohol, a májenzim-induktorok vagy más hepatotoxikus gyógyszerek együtt működnek. A hosszú távú alkoholfogyasztás jelentősen megnöveli a paracetamol hepatotoxicitásának kockázatát.

A betegeket figyelmeztetni kell, hogy ne szedjenek egyidejűleg influenza, megfázás vagy dekongesztánsok kezelésére szolgáló gyógyszereket, különösen más paracetamolt tartalmazó gyógyszereket.

Javasoljuk, hogy ne fogyasszon túl sok kávét vagy teát ezekkel a tablettákkal. A túlzott kávé- vagy teafogyasztás feszültséget és ingerlékenységet okozhat a betegekben.

A gyógyszer narancssárga (E110) színű, amely allergiás reakciókat okozhat.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A paracetamol felszívódásának sebességét a metoklopramid vagy a domperidon növelheti, a koleszteramin csökkentheti. A paracetamol és az acetilszalicilsav vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek hosszú távú alkalmazása vesekárosodáshoz vezethet. A warfarin vagy más kumarin gyógyszerek antikoaguláns hatása fokozódhat a vérzés kockázatával együtt a paracetamol hosszú távú, rendszeres napi alkalmazásával. Az alkalmi használatnak nincs jelentős hatása. Ezek az interakciók általában nem klinikailag szignifikánsak, ha az ajánlott dózisban alkalmazzák.

Hipertóniás reakciók léphetnek fel a szimpatomimetikus aminok, például a fenilefrin-hidroklorid és a MAO-gátlók között.

A fenilefrin-hidroklorid hátrányosan reagálhat más szimpatomimetikus aminokkal és értágítókkal, és növelheti a kardiovaszkuláris mellékhatások kockázatát.

A fenilefrin-hidroklorid csökkentheti a béta-blokkolók és más vérnyomáscsökkentők (ideértve a debrisokint, a guanetidint, a rezerpint és a metildopát) hatékonyságát, és növelheti a magas vérnyomás és más kardiovaszkuláris mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont).

A triciklikus antidepresszánsok (pl. Amitriptilin) ​​növelhetik a fenilefrinnel kapcsolatos kardiovaszkuláris mellékhatások kockázatát.

A fenilefrin-hidroklorid együttadása digoxinnal vagy szívglikozidokkal növelheti a szabálytalan szívverés vagy a kardiális események kockázatát.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhes nőktől származó nagy adatok nem mutatják a paracetamol malformatív vagy magzati/újszülöttkori toxicitását. A méhen belül paracetamolnak kitett gyermekek idegrendszeri fejlődésével kapcsolatos epidemiológiai vizsgálatok nem meggyőző eredményeket szolgáltatnak. Ha klinikailag szükséges, a paracetamolt terhesség alatt is lehet alkalmazni, de a lehető legkisebb hatásos dózissal, a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legalacsonyabb adagolási gyakorisággal kell alkalmazni.

A gyógyszer alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott.

A paracetamol kiválasztódik az anyatejbe, de olyan mennyiségben, amely klinikailag nem jelentős. A rendelkezésre álló közzétett adatok szerint a szoptatást nem szükséges abbahagyni a rövid idejű paracetamol-kezelés és a csecsemő gondos kísérése mellett. A koffein kiválasztódik az anyatejbe, és stimuláló hatást gyakorolhat a szoptatott csecsemőre, de jelentős mérgezést nem figyeltek meg.

Nem ismert, hogy a fenilefrin kiválasztódik-e az anyatejbe. A fenilefrin hatása a tejtermelés csökkentésére nem zárható ki. Az adatok hiánya miatt a szoptatás ideje alatt jobb elkerülni az alkalmazást. Ha egy szoptató nő szedi a gyógyszert, csak rövid ideig szedje, és szedése után legalább 3 órán át szoptasson.

A gyógyszer szoptatás alatt történő alkalmazása nem ajánlott.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincs vagy elhanyagolható hatása van a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A paracetamol, a fenilefrin-hidroklorid, a koffein és az aszkorbinsav gyógyszerek általában jól tolerálhatók.

A paracetamol mellékhatásai ritkák, néha túlérzékenység bőrkiütéssel, ritkán hörgőgörcs. Ritkán beszámoltak olyan vérképzőszervi rendellenességekről, mint például a trombocitopénia, a leukopenia és az agranulocytosis, a hemolitikus vérszegénységről és a sárgaságról, de ezek ok-okozati összefüggése nem mindig volt összefüggésben a paracetamollal.

A szimpatomimetikus aminok a vérnyomás emelkedéséhez vezethetnek, fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés, álmatlanság és ritkán szívdobogás kíséretében. Ezeket a hatásokat azonban a fenilefrin szokásos dózisai mellett ritkán jelentették.

A paracetamollal kapcsolatos mellékhatások gyakoriságát az alábbi táblázat tartalmazza: