A kutya spondylosis (lat. Spondylosis deformans) a gerinc degeneratív betegsége, amelyben az oszteofiták (csontnövekedések) főleg a csigolyatest ventralis (alsó) és laterális (laterális) oldalán képződnek. Az oszteofiták az idő múlásával egyesülhetnek, és hidakat képezhetnek a ventrális intervertebrális terekben, ami végül csigolya tapadáshoz, csökkent mozgékonysághoz és gerincfájdalomhoz vezet.
Tájékozódási anatómiai áttekintés
A kutya gerince 7 nyaki (C), 13 mellkasi (Th), 7 ágyéki (L), 3 keresztcsontba (S) nőtt keresztcsigolyából és a fajtától függően különböző számú farokcsigolyából (Cd) áll. A csigolyák alapvető építőelemei a következők: test, boltív és kiemelkedések (csuklós, keresztirányú, tüskés), amelyek a gerinc egyes szakaszainak működéséhez igazodnak. Az egyes csigolyákat csigolyaközi lemezek kötik össze. A csigolyaközi lemezt a rostos szálak külső gyűrűje (anulus fibrosus) és a belső medulláris mag (nucleus pulposus) alkotja. A csigolyaközi porckorong mozgáskor lengéscsillapítóként működik, és rugalmasságot ad a gerincnek. A gerinc és a mellkas együtt alkotja az ún axiális csontváz, amely egy erős, de kellően rugalmas támasztópontot jelent a fej, a törzs és a végtagok mozgásához. Ugyanakkor biztosítja a fontos szervek, például a gerincvelő, a szív és a tüdő védelmét.
Spondylosis kialakulása
Az intervertebrális lemez degenerációja nagy szerepet játszik a spondylosis kialakulásában. A csigolyaközi porckorong rostos gyűrűjének perifériás szálainak károsodása a csigolyatestek periosteumához való rögzítésük pontján új csontképződéshez vezet - osteophyták képződéséhez. Ezeknek különböző formájuk és helyzetük lehet. Leggyakrabban ventrálisan és laterálisan fordulnak elő, ritkán nőnek a háti irányban. A hátsó lokalizált osteophyták a legveszélyesebbek, mert későbbi neurológiai problémákkal a gerincvelő kompresszióját (kompresszióját) okozhatják.
Az oszteofiták az életkor előrehaladtával növekednek, ami hidak kialakulásához vezethet az egyes csigolyák között. Csökken a gerinc mozgékonysága, és gyengül a csigolyák és az intervertebrális lemezek szerkezete, ami komplikációkhoz vezethet, például csigolyatörésekhez és csigolyaközi porckorong prolapsushoz.
Tenyésztési hajlam
A spondylosis részben genetikailag hajlamos. Az öröklődés pontos mechanizmusa azonban nem ismert (feltételezzük, hogy valamilyen összefüggés van a DBK öröklésével). Ezért spondylosis kiskutyákban is előfordulhat negatív szülők után. Nagyon gyakori a német juhász és német boxer fajtáknál, ahol a tenyésztésben is figyelemmel kísérik a betegséget. A bokszoló fajta szülőpárjának mindkét egyedében a spondylosis mértékének összege legfeljebb 3 lehet.
A spondylosis fokainak osztályozása
0 - negatív - nincs megállapítás
1 - fény - kicsi oszteofiták a véglemez kerületén, nem haladják meg a csigolya véglemez vonalát
2 - közepes - az oszteofiták túlnyúlnak a véglemez vonalán, vagy szabad test jellegűek a hasi hosszanti szalagon
3 - nehéz - az oszteofiták keresztezik a véglemez vonalát és növekednek, áthidalják a szomszédos csigolyákat
4 -nagyon nehéz - a növekvő oszteofiták folytonos vért képeznek ventrálisan, a szélsőséges esetekben a csigolyatest szélességéig, és legalább 4 csigolyát kötnek össze egymás után
Diagnosztika
A spondylózist laterolaterális (az oldalán fekvő kutya) vagy a ventrodorsalis (a hátán fekvő kutya) röntgenvetítéssel diagnosztizálják. A mielográfiai vizsgálat, a CT vagy a mágneses rezonancia képalkotás segít felismerni a gerincvelő esetleges kompresszióját. A spondylosis a mellkasi (Th) és az ágyéki gerincen (L) az egész ágyéki és az első keresztcsigolya (S) területéig terjedhet. Gyakran előfordul a gerinc egyik szakaszának a másikra való átmenetének területén (TH-L, L-S).
Ez egy progresszív betegség. Nagyon gyakran más okokból készített röntgensugárzás mellékhatásaként diagnosztizálják, mivel sok érintett személy hosszabb ideig tünetmentes marad. Klinikailag általában csak a betegség középső és magasabb fokában nyilvánul meg. A klinikai tünetek megjelenését számos tényező befolyásolja, például a kutya fajtája, kora, súlya és súlya. A spondylosis leggyakrabban középkorú és idősebb kutyákban nyilvánul meg, amikor még a tulajdonos sem számít olyan fizikai teljesítőképességre, mint egy fiatalabb kutyának. Ezért a klinikai tünetek megjelenését eleinte figyelmen kívül lehet hagyni, és az életkor növekedésének tulajdoníthatják.
Klinikai tünetek
A betegség klinikai tünetei közé tartozik: szakaszos görbület, lépcsőváltás (pl. Magas mellső lábak), ugrási vonakodás (pl. Az autó csomagtartójában), lépcsőn való járás, merevség és hátfájás.
A tünetek súlyosbodása akkor fordulhat elő, ha a gerinc lehűl (huzatban fekszik, hideg vízben fürdik), vagy túlzott fizikai megterhelés után. A kutya rosszul ugrik vagy éles mozgást végez, a csontnövekedések egymásba ásnak, ami fájdalmat okoz a kutyának. A fájdalom továbbra is fennállhat, mivel a környező szövetek duzzanata és a gerincvelőből kilépő idegekre gyakorolt nyomás a gerinc intervertebrális nyílásain keresztül.
A legsúlyosabb klinikai tünetek a végtag parézise, a vizelettel és ürítéssel kapcsolatos problémák, amelyek a releváns területeket beidegző idegek jelentős összenyomódása miatt jelentkeznek (különösen az L-S csomópont helyén lévő spondylosis esetén).
Terápia
A spondylosis gyógyíthatatlan betegség. Csak lassíthatjuk a fejlődését, így egy pozitív leletet mutató kutya is viszonylag hosszú boldog életet élhet. A műtéti kezelés általában nem ajánlott, mert az oszteofiták eltávolítása után újra növekednek.
A betegség akut fázisában, amikor a kutya fokozott fájdalmat mutat, nem szteroid gyulladáscsökkentőket adunk be, amelyek csökkentik a duzzanatot és a fájdalmat. Azonban csak néhány napig kezeljük őket, mivel egy hosszabb ideig tartó alkalmazás pl. a gyomorfekély kialakulásához. Semmi esetre sem használunk emberi drogokat ! Súlyosabb, neurológiai tünetek esetén a kortikoszteroidok a választott gyógyszerek.
A betegség progressziója késleltethető kondroprotektívek beadásával. Ezek közül célszerű olyanokat használni, amelyek természetes gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító komponenst is tartalmaznak (MSM - metilszulfonil-metán, boswelin), amely hosszú távú használat esetén is biztonságos. A kondroprotektíveket általában évente 2-3 alkalommal, több hetes vagy havi tanfolyamon adják be, szükség esetén folyamatosan.
Spondylosisos kutya mozgása
Ami a mozgást illeti, általában "sem sok, sem kevés nem érvényes." A betegség mértékétől és a klinikai tünetektől függően célszerű korlátozni a kutya ugrálását, főleg "lépcsőn lefelé" járást stb. Éppen ellenkezőleg, a mozgás megfelelő formája az úszás és a sima mozgás egy sima, természetes felületen, amely kellően erős, de ugyanakkor puha. Mindig meg kell akadályozni a gerinc már említett lehűlését - a kutya száraz fürdetése után ne hagyja, hogy a szellőben, hideg padlón vagy földön feküdjön. Hűvösebb időben vegye fel a kabátját. Végül, de nem utolsósorban célszerű fenntartani a kutya optimális súlyát.
Röntgen, kutya: cavalier king charles spániel, kan, 8 éves - mellkasi spondylosis
Röntgen, kutya: shi-tzu, kan, 8 éves - mellkasi spondylosis
Röntgen, kutya: tacskó, hím, 16 éves - spondylosis a mellkasi gerinc ágyéki gerincébe való átmenetének
Röntgen, kutya: Németjuhász, nő, 10 éves - részletes kép a spondylosisról a mellkasi gerinc ágyéki gerincre való átmenetéről
Röntgen, kutya: arany-retriever, kan, 8 éves - az ágyéki gerinc spondilózisa. A kutyát kivizsgálásra hozták fájdalom és merev járás miatt
Röntgen, kutya: német ökölvívó, hím, 13 éves - ágyéki és mellkasi gerinc spondilózisa. A kutya jelentős fájdalmat és általános mozdulatlanságot mutatott
Röntgen, kutya: keresztezett, nőstény, 7 éves - az ágyéki gerinc spondylosisától a keresztcsontig
A mellkasi gerinces anatómia:
1. gerincnyúlvány, 2. borda, 3. csigolyaközi korong, 4. gerinccsatorna
Az ágyéki csigolya anatómiája:
1. gerincnyúlvány, 2. elülső ízületi folyamat, 3. hátsó ízületi folyamat, 4. gerincvelő, 5. nucleus pulposus - csigolyaközi lemezmag, 6. rostos csigolya-gyűrű, 7. keresztirányú folyamat
Osteophyte lokalizáció (D = háti, L = laterális, V = ventrális)
1. könnyű fokozat, 2. középfok, 3. nehéz fokozat
MVDr. Lucia Radošovská
MVDr. Pavol Zubrický
Röntgenképek: állat-egészségügyi poliklinika ALTHEA
Illusztrációk: Ing. Barbora Harmanová
Megjelent a PES a MAČKA magazinban 1/2016