Elhízottság
Mark
Az elhízás meghatározása és osztályozása
Az elhízás krónikus betegség, amelyet a testzsír-készlet növekedése jellemez. A hasi hasi elhízás metabolikus és kardiovaszkuláris betegségekkel jár, gyakran metabolikus szindrómával társulva.
A hasi elhízást a derék kerülete határozza meg, ha a terhes nőknél 88 cm, férfiaknál pedig> 102 cm. Ezeket a kritériumokat a kaukázusi lakosságra fejlesztették ki: más kritériumok más etnikai csoportokra is vonatkozhatnak.
A hasi elhízást zsigeri, alma vagy felsőtest elhízásnak is nevezik.
Az elhízás értékelésének leggyakrabban használt kritériuma a testtömeg-index - BMI.
Szemléltetésképpen bemutatom a súly, a túlsúly és az elhízás BMI szerinti megoszlását.
- BMI 25-ig - normál súly
- BMI 25-30 - túlsúlyos
- BMI 30-35 - I. elhízási fok
- BMI 35-40 - II. fokú elhízás
- BMI 40 felett - III. elhízás mértéke (kóros elhízás)
- BMI 50 felett - szuper elhízás
- BMI 60 felett - szuper szuper elhízás
Az elhízás patogenezise
Az elhízás túlzottan hosszú távú pozitív energiamérleg során jelentkezik és tart fenn. Az elhízás kialakulásának kockázati tényezői különösen a magas energiatartalmú étrend, az alacsony fizikai aktivitás, a mozgásszegény életmódhoz való alkalmazkodás és a szabálytalan étrend. Egyszerűen fogalmazva, ez nagyobb energiafogyasztás, mint az energiafogyasztás, a felesleges kilokalóriákat zsírraktárként tárolják.
A túlsúly és az elhízás epiodemológiája
Az elhízás előfordulása Európában a nők esetében 10-25% között van, a túlsúly és az elhízás a legtöbb európai országban a lakosság több mint 50% -ában fordul elő. Csak az elmúlt 10 évben az elhízottak száma 10-40% -kal nőtt. A szlovák MONIKA projekt 2002-ben a túlsúly és az elhízás 57,4% -os előfordulását állapította meg 6867 15-64 éves ember mintájában.
A kóros elhízás az elmúlt évtizedekben komoly orvosi, pszichológiai, társadalmi és gazdasági problémává vált. A betegség, amely először Európa és az USA gazdaságilag fejlett országainak lakosságát érinti, világszerte terjed. A kóros elhízás gyakorisága növekszik, és a lakosság szinte minden társadalmi-gazdasági csoportját érinti, és szövődményeivel, különösen az anyagcserével és a szív- és érrendszerrel, a legtöbb fiatal életét veszélyezteti. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást járványnak nyilvánította a 21. században.
A WHO messzemenő egészségügyi és társadalmi következményei miatt az elhízást globális járványnak nyilvánította, és az Európai Unióhoz hasonlóan az ellene folytatott harcot az egyik legfontosabb prioritásának tekinti. Hatalmas anyagi forrásokat költenek magának az elhízásnak és a kapcsolódó egészségügyi szövődmények kezelésére az orvostudomány számos területén, de különösen a belgyógyászatban, a diabetológiában, a kardiológiában, a nőgyógyászatban, az ortopédiában, a neurológiában és nem utolsó sorban a sebészetben. A halálozás statisztikai felmérése az elhízást és annak szövődményeit világszerte az 50 és 70 év közötti népesség három leggyakoribb halálok közé sorolja. A fiatalabb generációban (25-35 éves korosztály) az elhízás súlyos formái csaknem tízszeresére növelik az idő előtti halálozás kockázatát az azonos korú, nem elhízott emberek életprognózisához képest.
Az elhízás egészségügyi kockázatai és az elhízás társadalmi-gazdasági következményei
Az elhízás a morbiditás, a fogyatékosság és a halálozás jelentős növekedését okozza, rontja az életminőséget. Az elhízás közvetlen egészségügyi költségei Európában a teljes egészségügyi költségek 2-8% -át teszik ki, ami összehasonlítható olyan betegségekkel, mint a rák.