A társaság ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa, az Účtovná jednotka, s.r.o., adótanácsadó és a számvitel elismert szakértője, aki rendszeresen publikál szakmai cikkeket és előadásokat oktatási szemináriumokról. Szakértője a Szlovákiai Fiatal Vállalkozók Szövetségének számviteli és adózási kérdésekben.
A szociális alap a vállalat szociálpolitikájának megvalósítását szolgálja a munkavállalók gondozása területén, és hosszú távú elkötelezettséget jelent a vállalkozó iránt az alkalmazottak iránt. Törvény a szociális alap létrehozását és felhasználását szabályozza. 152/1994 Coll. a módosított Szociális Alapról.
Ki hozza létre a szociális alapot?
A szociális alap létrehozása a munkáltató feladata. Munkaadó: a Szlovák Köztársaság területén bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy, vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel vagy üzleti hellyel rendelkező természetes személy, aki munkaviszonyt vagy hasonló munkaviszonyban álló alkalmazottat foglalkoztat (ide értve: pl. szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazott).
Mennyi a szociális alap összege?
A szociális alap a következőkből áll:
- kötelező kiosztása az alap 0,6% és 1% között (az alap a munkavállalónak fizetendő bruttó bérek vagy fizetések összege naptári évenként),
- újabb kiosztás, és az az alap 0,5% -áig:
1. ha a kollektív szerződésben (vagy belső szabályozásban, ha a munkáltatónak nem lehet szakszervezeti szerve) más elosztást állapítanak meg, az így létrehozott szociális alap felhasználásának célja a munkavállalókkal kötött munkáltatói megállapodásnak megfelelően, vagy
2. a munka és a törvény alapján jogosulttá vált munkavállalók költségeinek fedezéséhez szükséges összegben (tömegközlekedéssel ingázás és bizonyos jövedelem).
Az 1. pont (kollektív szerződés) és a 2. pont szerinti kiegészítő juttatás kölcsönösen kizárják egymást és nem kombinálhatók.
Az alap egyéb forrásai lehetnek adományok, támogatások és hozzájárulások, amelyeket a munkáltatónak nyújtanak a szociális alapba. Nyereséges munkáltató nyereségallokációval is hozzájárulhat az alaphoz; ez azonban nem szünteti meg a munkáltató azon kötelezettségét, hogy szociális alapot hozzon létre a munkavállalók bruttó béréből. Külön kell figyelemmel kísérni a gazdálkodó egység nyereségéből képzett szociális alapot annak igazolása érdekében, hogy alkalmazottait felhasználják, amely mentes a jövedelemadó alól a szociális alapon keresztül fizetett nyereség részeként.
A szociális alap kötelező elosztása a munkáltatónál - a vállalkozó költségnek minősül, és a Szociális Alapról szóló törvény szerint az adóköteles jövedelem bizonyítható összeg elérésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásként is, t. j. adóköltség (költség).
Az üzleti szférában igaz, hogy a munkáltató profitot termelt és teljesítette az államkal, az önkormányzattal és a helyi önkormányzattal szemben támasztott összes adókötelezettséget, valamint az egészségbiztosító társaságokkal és a Társadalombiztosítóval szembeni hozzájárulási kötelezettségeket, szociális alapot hozhat létre legfeljebb 1%. Ha a feltételek nem teljesülnek, az alapba történő kötelező allokáció az alap 0,6% -a.
Ami az alapja az allokáció meghatározásának?
Éves juttatás esetén az alap az alkalmazott naptári évenként fizetendő bruttó bérének vagy fizetésének összege. Havi juttatás esetén az alap a bruttó bérek vagy fizetések összege, amelyet az alkalmazottnak fizetni kell az adott naptári hónap vonatkozásában.
A szociális alap összegének megállapításának alapja nem tartalmazza azokat az ellátásokat, amelyek a Munka Törvénykönyve vagy a bérek díjazásáról szóló törvény, ill. nem veszik figyelembe a fizetést (bérkompenzáció, végkielégítés, végkielégítés, utazási támogatások, a szociális alap hozzájárulása, tőkejuttatásokból (részvényekből vagy kötvényekből származó jövedelem), ügyeleti idő kompenzációját vagy egyéb, a munkáltató által a az alkalmazott az adózott eredményből).
Az alap nem tartalmazza a munkaviszonyon kívül végzett munkavégzésről szóló megállapodások alapján végzett munka díjazását (a munkavégzésről szóló megállapodás, a hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás, a munkával kapcsolatos megállapodások alapján). A szociális alap nem jön létre még a menedzser javadalmazásával sem. r. o., ha a vezetőnek munkaszerződése van, és a vállalat alkalmazottja, akkor ebben az esetben a vezető díjazása az alapba tartozik, és kötelező a szociális alap létrehozása.
Külön bankszámla szükséges?
A munkáltató speciális alapon vezetheti a szociális alap létrehozását és lehívását bankszámla vagy folyószámlán, analitikusan figyelemmel kísérve szociális alap számlája. Számos bank ingyenesen kínálja a szociális alapok számlavezetését.
Ha a munkáltató úgy dönt, hogy külön bankszámlát használ, akkor meg kell tudni, hogy a szociális alapot mennyivel növelték vagy csökkentették minden naptári hónap végén, amikor a szociális alapot érintő összes számviteli esetet nyilvántartják. Ez a különbség azután a folyó bankszámláról a szociális pénztári számlára kerül - egy összegben és csak havonta egyszer.
Egyszerűbb megoldás, ha nem használunk külön bankszámlát, mivel a törvény nem ír elő kötelezettséget arra, hogy a szociális alap forrásait külön bankszámlán tartsák.
Milyen szabályok és határidők vannak az alap könyvelésére?
- Az alapot havonta, legkésőbb a bérek vagy fizetések kifizetésére megállapított napon alapítják.
- A december hónapra a munkáltató alapot hozhat létre a bérek vagy fizetések becsült összegéből, és december 31-ig utalhatja az alapot az alap számlájára.,
- Ha a munkáltató fizetést fizet többféle fizetési feltételben, akkor az e törvény alkalmazásában a fizetés napjának az elmúlt naptári hónap bérének vagy fizetésének az utolsó megállapodott fizetési napját kell tekinteni.,
- A számlára történő átutalásnak a fizetési határidőt követő öt napon belül, legkésőbb a naptári hónap végéig meg kell történnie,
- A szociális alap forrásainak folyó évi elszámolását legkésőbb a következő év január 31-ig el kell végezni,
- Az alap fel nem használt egyenlege átkerül a következő évre.
Hogyan lehet szociális alapot felhívni?
A szociális alap felhasználásának módszerei elsősorban attól függenek, hogy kollektív szerződést kötnek-e a munkáltatóval. Ha kollektív szerződést kötnek, a pénzeszközöket az abban meghatározott célra fordítják.
A szociális alapok hozzájárulása általában a következőkre nyújtható:
- alkalmazottak étkeztetése a speciális előírások által meghatározott kereteken túl,
- munkába és vissza szállítás (nem az a kérdés, hogy újabb forrásokat kell-e lehívni az alapba, nem teljesülhetnek feltételek),
- kikapcsolódás és szolgáltatások (pl. masszázs, fodrászat, kozmetika), amelyeket a munkavállaló a munkaerő regenerálására használ,
- részvétel kulturális és sporteseményeken (bérletek vásárlása, jegyek költségeinek kifizetése, pl. színházba, uszodába stb.),
- szociális segély és készpénzkölcsönök,
- törvényben előírt járulékok mellett kiegészítő nyugdíj-megtakarítások,
- egészségügyi ellátás (pl. juttatások a megelőző vizsgálatok, oltások stb. költségeinek fedezésére),
- a társaság szociálpolitikájának további végrehajtása a munkavállalók gondozása területén (pl. ajándékok anyák napjára, karácsonyi gyűjtemények, csomagok az alkalmazottak gyermekeinek gyermeknapokra, szülési támogatás, díjazás a munkavállaló életévfordulójára).
A szociális alap hozzájárulásait megadóztatják?
Az adóköteles készpénzt és a szociális alap forrásaiból származó nem pénzbeli jövedelmet megadóztatják előleg 19% -os adókulccsal. A jövedelemadóról szóló törvény azonban felsorolja azokat, amelyek adómentesek, ill. nem adókötelesek.
Megy pl. az ételek értékéről a munkáltató biztosítja a munkavállaló számára fogyasztás céljából a munkahelyen, vagy más szervezetek által biztosított étkezés részeként, üdítőitalok értéke a munkáltató biztosítja a munkavállaló számára a munkahelyi fogyasztásra, rekreációs, orvosi, oktatási, óvodai, testnevelési vagy sportlétesítmények használata a munkáltató biztosítja az alkalmazottnak (vagy feleségének és gyermekeinek). A szociális alaptól nem pénzbeli formában nyújtott étkezési támogatás szintén mentes az adó alól. A készpénzben nyújtott étkezési támogatás azonban, még akkor is, ha azt a szociális alap nyújtja, a munkavállaló adóköteles jövedelme.
A szociális alapból származó juttatások adózási célokat szolgálnak egyenértékű a függő tevékenység egyéb jövedelmeivel. Az adóprémiumra való jogosultság értékelése céljából a szociális alapból származó jövedelmet a munkavállaló bruttó jövedelme is tartalmazza. Mivel az adózás előre történik, ez a jövedelem a függő tevékenységből származó jövedelemadó-előlegek éves elszámolásának része.
A szociális alap igénybevételekor nem alkalmaznak hozzáadottérték-adót. Ha a cég kifizeti a számlát, pl. a szociális alap sporteseménye esetén nem lehet előzetesen felszámított áfát igényelni.
Egészségügyi és társadalombiztosítási járulékok a szociális alapok járulékaiból
A szociális alapból származó juttatások egyenértékűek a függő tevékenységből származó egyéb jövedelemmel, mind adózási, mind pedig a szociális és egészségbiztosító társaságok részére történő befizetések céljából. 2011. január 1-je óta az adótörvények és a szociális és egészségbiztosítási törvények egységesítését célzó jogszabályi változások részeként a munkavállaló eltartott jövedelemként megadóztatott jövedelme a szociális és egészségügyi ellátások folyósításának alapja lett.
A munkavállalók és a munkaadók társadalombiztosítási és egészségbiztosítási díjainak megfizetésének alapja tehát kiterjedt a jövedelemadóról szóló törvény alapján megadóztatott jövedelemre is., például:
- végkielégítés és végkielégítés, a munkaviszony megszűnése után nyújtott juttatások, évfordulók;
- ügyeleti idő kompenzáció, ügyeleti idő kompenzáció, ügyeleti idő kompenzáció, ügyeleti idő pótlása;
- szociális alap hozzájárulása;
- a munkavállalók jövedelme a gépjármű üzleti és magáncélú használatával kapcsolatban;
- a munkavállaló egyéb nem pénzbeli juttatásai.
A társadalombiztosítási törvény szerint munkavállalónak nem tekinthető az a személy, akinek nem olyan monetáris jövedelme van a szociális alapból egy korábbi jogviszonyból, amely megalapozta a függő tevékenységből származó jövedelemhez való jogot (pl. Ajándékok nyújtása volt munkavállalóknak).
Ki hozza létre a szociális alapot, mekkora összege és hogyan hozható létre 2020-ban, azt a Szociális alap 2020-ban című cikk ismerteti.