17 találat (1 oldal)
töréssel törni al elpusztításához. sérülés • törés • törés • törés: elszakadt, csontjait eltörte; betörni egy parkot • pl.: összetört • megnyomorított • megnyomorított • letépett: leguggolt, megnyomorított egy autó balesetben; dorantalo kezei • befejez • megcsonkít • kifej.: ringató • hintázó (közönséges test): csata közben ringatta; végtagjait sántikálták • eltörtek • pl.: durranás • durranás (apró darabokra): dühéből dörömbölt, hegedülést dobbantott • beszélgetni.: őrölni • összetörni (apróra törni morzsákra): A zacskóban lévő kekszet összetörtem, összetörtem • kifej. ezen felül (az ágak törésére stb.): a gyerekek az egész bokrot megmasszírozták
legyőzni 1. vereséget okozni valakinek a test mérésekor al. mentális erők • felülkerekednek: legyőzik, felülmúlják az ellenfelet versenyzésben, sakkban; legyőzte, legyőzte a válogatottat • legyőzni • dominálni • vereség: legyőzni, legyőzni az ellenséget; sokáig vívódtak, de végül az ellenfelet • expr. megtörni: Jóakarat és megtörjük ezt a nyomorúságot. (Botto) • győzelem (valaki felett) • kiütés (az ellenfél legyőzése a mezőnyben, vagy valakit teljesen megver) • töltés • hívás. minősítés visszavonása (magas sportverés) • pl.: szétszórni • összetörni (legyőzni az ellenséges sereget): oszlatni, összetörni a sereget
2. hívás. neos. agyvérzést szenvedni • pl. legyőzni (általában bűnökben, átokban): leszúrni, legyőzni; hagyják, hogy legyőzzenek, sebek, ahol a régióban vagy. bolond: becsapja. kifejez pofon megütötte (legyőzték)
verje meg az első ütést, hogy lyuk keletkezzen valamiben • átszúrja: a golyó ver, lyukak a falban • lő • kifej. átégni: golyó lövellt át rajta, megégette a fejét • törés: bottal törés, ív áttörése • áttörés • áttörés: falon való áttörés, jégen áttörés • újravágás • lazítás (a lazítás akadályainak eltávolítása) fokozatosan, több dolog): túltöltött, törött ívek
2. tegyen magasabb kártyát (a játékban) • törés: törés, törés ásszal • szleng. ölni
összetör az 1. ütéssel, ütközéssel, hogy megtörje valaminek az integritását • összetör: összetört, összetört egy tányért • összetört: összetörte az orrát • felkorbácsolta • kiütötte • kiütötte: felkorbácsolt, kiütött egy autóívet • beszélgetett. megöl: megölt csésze, tojás • kifej.: összetörni • összetörni • összetörni • összetörni • összetörni • szórni • összetörni • összetörni • hívni. kifejez: kibontani • kibontani • kibogozni: összetörte, összetörte a kocsiját; a gyerekek letekerték a régi fészert • ássák el (rúgással törjék meg): rúgják fel az ajtót • összetörik • összetörik • összetörik (apró darabokra törik): darabokra törik a téglákat • pl.: összetörni • összetörni • bomba: valaki összetörte, lebombázta a kerítést • lebontani • lebontani (bontással összetörni): lebontani, lebontani a régi fészert • nar. kiüt (F. Hečko) • összetör • üt • üt • ver • üt • ver • ostor • kopog • kopog (fokozatosan, több dolog): sok üveget összetört, összetört • kifej.: verni • rázni • rázni • rázni • rázni • rázni (fokozatosan több dolgot): összetörte az összes edényt
2. felbomlást okozni, egészben felbomlani • szétbontani • felbomlani • felbomlani: felbomlani, házasságot bontani valakivel • tönkretenni • tönkretenni • tönkremenni: tönkrement, tönkrement gazdaság • kifejez összetör • könyv. szétszerelni: összetört, szétszedte az egyesület egységét • szétszórt • szétszórt • szétszórt (egyben szétszórt): szétszórt, szétszórta az ellenséges sereget
összetör 1. fúj, erőszakosan megtöri az integritást és apró darabokat képez • összetör • összetör: összetör, kövek törnek házépítésre • törés • összetör: összetört, összetört tojáshéjak • törés • törés • törés (törés: törés (törés)): a gép összezúzta a lábát • selejt (selejtre zúzva): selejt gabona • pl.: szórás • szórás • forgács • szórás: a bútorok befejezése
ürítés 1. ütéssel, ütéssel elengedés és így sérülés • kiütés: kisütés, kiütés valakinek a fogában • kifej. rázás: rázza meg a szélvédőket • üsse ki: a kinövések kiütötték az ablakot az autóban • összetört: letört út • verés • kopogás • kiütés (fokozatosan, több tárgy)
2. teljesen megölve távolítsa el • megsemmisítse • megsemmisítse: az eredeti lakosságot mentesítse, megsemmisítse, megsemmisítse • kifejezze.: kiirtani • kiirtani • kiütni • kiirtani: kiirtani a rovarokat; szidták és kikelték az összes állatot az erdőben; mezőkre vetett patkókat • megöl (emberek) • megöl • megöl • megöl • megsemmisít • kifejez.: figyelmeztetni • büntetni • verni • megvetni • verni • ütni (fokozatosan ölni tömegesen): megölni, megölni a foglyokat; bólintottak, sok barmot megbüntettek • megölnek (fokozatosan több embert ölnek meg) • felszámolják: felszámolják a hadsereg maradványait
3. ütéssel ütéssel létrehozni (aláírni stb.) • kimenni: kirakni, kijönni az övön a díszet • kiásni (veréssel) • ásni: a víz lyukat ásott a szikla
4. o. verte 5. o. 4. kiadás
érés 1. gyakori használat, kopás, leromlás • kopás: letép, ruhát, cipőt visel • kicsavarodik • letöröl (nagyrészt): kopott fogak; előre fúrt kárpit, ülések • átszúrja (lyukat csináljon, lyukakat csináljon valamiben): szúrja át az abroszt • szakadás • őröl • kopás (teljesen beérik; általában fokozatosan): szakadt harisnya; új nadrágot csak akkor kap, amikor befejezi, ezeket hozza • mászni • kimenni • lépni • lépni (lesétálni, elhasználódni): már léptem is a bakancsomon, kimentem; taposott, taposott sarkú • hívás. elfogyott (gyakori futás, súrlódás): kifutó mechanizmus • száraz • száraz (száraz): kopott burkolat • elhajtás (kopás vezetéssel): a gumiabroncsok még nem kopottak • törés (cipő) • mosás • kopás (részben, törölje): kabáton; kopott kalap • hívás. kifejez összefoglalva: foglalja össze az öltönyét • szálljon el (fokozatosan, több dolog)
2. megfosztja a bőrt • eltávolítja • kivonja: erodálja, eltávolítja, kivonja a nyulat; z) távolítsa el, távolítsa el a bőrt a brava-ról
bontani összehasonlítani. 1., 2. szünet
szétesik 1. hosszabb folyamatok miatt szétesik részekre • szétesik: falazat szétesik, szétesik • szétesik • szétesik • szétesik (összeomlik): a híd összeomlott • összeomlik • összeomlik • összeomlik összeomlás • az épület a tűz után összeomlott • pl.: bólintani kell • bólintani: a faház teljesen bólintott • furcsa.: időjárás • időjárás (víz, levegő, nap hatására): viharvert kőzetek • szétesik • szétesik (fokozatosan, egyesével)
2. ütéssel, ütéssel megtörni • megtörni • összetörni: a váza szétesett, hiábavaló darabokra tört • a beszélgetés. rázás • pl.: szétszóródás • szétszórás • szétszóródás • széttörés • széttörés: az összes lemez már összetört, összetört
3. o. lebomlik 3 4. o. szakítás 1
lezuhan • elavult. roncs 1. rombolja le a szokást. ütközés esetén (hajókra, más közlekedési eszközökre is hígítva): a csónak lezuhant és lezuhant • összetört • összetört • összetört: a gőzhajó összetört, összetört a sziklákon; a repülő darabokra repült • elsüllyedni (általában az edény körül; önkéntelenül süllyedt a fenekére)
2. kudarcot szenvedni, rosszul végződni • kudarcot vallani • kudarcot vallani: kísérletek, tervek kudarcot vallottak, kudarcot vallottak, kudarcot vallottak • kudarcot vallottak: az expedíció kudarcot vallott, kudarcot vallott • kudarcot vallott • csalódást okozott (nem teljesítette az elvárásokat, nem sikerült): a fiatalok megbuktak, csalódtak a bátorság hiánya miatt.: kudarc • kudarc: a szervezett ellenállás meghiúsult, kudarcot vallott
törékeny 1. ami könnyen törik, törik; amely nem túl ellenálló a fizikai erővel szemben; alacsony szilárdság • instabil (op. szilárd) • törhető (op. törhetetlen): törékeny, instabil anyag; törékeny, törhető üveg • törékeny • ill. törékeny: törékeny körmök, törékeny csontok • omlós (amely omladozik): omlós tészta • finom: finom porcelán készlet • ropogós • ropogós (kb. tészta): ropogós, ropogós sütemény • kifej.: törékeny • törékeny • törékeny
2. aki fizikailag gyenge (személyről) • rezisztens (érzékeny) • érzékeny • törékeny: törékeny, ellenálló, érzékeny, törékeny organizmus • gyenge (op. Erős): gyenge idős ember • kifej. érzékeny: érzékeny gyermek • pl.: törékeny • törékeny • törékeny (teljesen, nagyon törékeny)
3. finomság jellemzi • finom: törékeny, finom munka; törékeny, finom virág • vékony • könyv. finom • éterikus: vékony, finom arc; finom ékszerek; éteri lény • pren. kifejez üvegház: törékeny, üvegházi szépség • érzékeny • elnyomó • szelíd: érzékeny, elnyomó, gyengéd lélek • kiszolgáltatott • híg. sebezhető • pl.: törékeny • törékeny • törékeny
törhető o. törékeny 1
inkonzisztens, amelyből hiányzik az egység, az egyhangúság, az egység (op. egységes) • nem értettek egyet: nem értettek egyet, ezért megközelítésük következetlen, következetlen volt • töredezett • töredezett • töredezett • megtört • hívás. kifejez bomlott: az ellenség könnyen legyőzte a szétszakadt, széttagolt sereget; széttagolt, széttagolt területek • következetlen • koherens (koherencia, kohézió nélkül): a testvérek következetlenek, következetlenek a véleményekben; koherens nemzetek közössége • más • más • más • más • más • eltér • eltér • más: más: más, más, más véleményünk volt erről; különböző, egymástól eltérő, eltérő nézetek • kettős nyomvonal • kettéágazó (két ellentétes összetevőből áll): ha a szülők nem értenek egyet, a gyermek kettős nyomvonalú nevelésben szenved; a hatalommegosztás után a társaság megosztott vezetése következett be • instabil • ingatag • instabil • instabil (ami megbontotta a szükséges egységet): következetlen, instabil, instabil a szabvány használata; a hullámzó, szabálytalan kiejtést el kell távolítani
hiányos, amely nem alkot teljes, zárt egészet (op. teljes) • hiányos • hiányos (op. egész): hiányos, hiányos bélyeggyűjtemény; a szerző hiányos, hiányos munkája • töredékes • töredékes • töredékes (az egésznek csak egy részét képviseli; op. kimerítő): töredékes, töredékes jelentés; töredékes információ az esemény menetéről • összefüggéstelen • vázlatos (törésekkel, résekkel): összefüggéstelen, összefüggéstelen szöveg; következetlen, töredékes interjú felvétele • következetlen • töredezett • megtört (op. egységes, koherens): következetlen szerzői nyilatkozat; hogy valamiről töredezett, megtört képe legyen
törött p. hiányos, vázlatos
töredékes, töredék formájában, diszkontinuitás és inkoherencia jellemzi • töredékes • következetlen: töredékes, töredékes, összefüggéstelen szülői hívásból • töredékes • törzs alakú • töredékes • könyvből keveset tudtak meg. töredékes (hiányzik minden rész, rész): töredékes, törzs alakú irodalmi emlékek; töredékes, töredékes üzenetek • töredékes • hiányos • hiányos • közbeiktatott: töredékes, hiányos jegyzetek; hiányos, tátott tudás • megtört