Hideg, mindenhol sár, hónak nyoma sincs. A hipermarketekben ideges társak kiabálnak és megelőznek, a függő Santovia lóg a környező házakból (ki a fene találta ki ezt az abszurd dekorációt?!), Az ambiciózus szülők versenyeznek a gyermekeiknek vásárolt ajándékok számában. Ha egy fát az utolsó pillanatban díszítünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a dekorációs lánc egyes izzói nem működnek (és így az egész lánc), vagy a fa egyáltalán nem illik be a nappaliba, vagy a csepegő gyanta elpusztítja a szőnyeg a kezdetektől fogva ... Érzi a varázslatos légkört? Égetett mézharmat, vágott fenyőgyanta, forralt bor illata van a piacokról ... Karácsony van.
Nem is volt időm észrevenni, amikor az év legszebb ünnepe lándzsás lett számomra. A csodálatos légkörről, a fényes fáról és a családi jólétről szóló klasszikus mondatokban lehet valami közös, de az utóbbi években inkább az érzelmesség jele. A karácsonyi reklámok folyamatosan növekvő paródiái megmutatják, mivé változtattuk a karácsonyt az évek során. Tényleg a filmnézés a legnépszerűbb tevékenység karácsonykor? Mikor került ide hozzánk a Mikulás, akinek semmi köze nincs a karácsonyhoz, és csak egy meg nem nevezett barna ital előállítására szolgáló cég reklámtevékenységének eredménye? Mikor váltotta az "Egyedül otthon" amerikai pletyka a hagyományos Hamupipőke vagy büszke hercegnőnket a karácsonyi klasszikusok posztján? És énekel egy szegény megkülönböztetett rénszarvas vörös orráról? Miért nem lehet még ajándékcsomagoló papírt vásárolni anélkül, hogy egy nyilvánvalóan elhízott, vörös egyenruhás úr zavarná, akit egyébként sokan tévesen Miklósnak hívnak?
Lehet, hogy nem úgy néz ki, de szeretem a karácsonyt. Mint mindenki. Csak arra lennék kíváncsi, hogy a lelkesedésem az életkor előrehaladtával csökken-e, vagy ezek az ünnepek valóban nem olyanok, mint régen ... Mindenki azt mondja, hogy az ajándékok nem fontosak, de ki tudja, hogyan esne ma a karácsony népszerűsége, ha az ajándékok egyszerűen eltűnnének? És velük az októberi hirdetések is, amelyek az első jele annak, hogy Jézus valamivel több, mint két hónap múlva fog járni…
És hogy ne tűnjek pesszimista negativistának, szép karácsonyt kívánok ennek a blognak minden olvasójának, és első hozzászólásomat, amely remélem, hogy nem az utolsó lesz 🙂