Az embereknek nem kell aggódniuk a klórral fertőtlenített víz fogyasztása miatt - mondja Filip Květoň vegyész, a Szlovák Tudományos Akadémia.
A klór vízhez adása nem rontja le a hasznos ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, nátrium és mások). A kezeletlen víz fogyasztása fokozott fertőzésveszélyt jelenthet a lakosság számára. Azokon a területeken, ahol a vizet nem kezelik klórozással, az emésztőrendszeri megbetegedések előfordulása továbbra is növekszik - magyarázza Filip Květoň vegyész.
Miért kezelik kémiailag a csapvizet?
Ha vízkezelésre kerül sor, annak az az oka, hogy a víz megfelel a meghatározott minőségi kritériumoknak a Szlovák Köztársaság kormányának 1. sz. 354/2006 Coll., Amely 82 mutatót határoz meg, amelyeket ellenőrizni kell az ivóvízben. A vízkezelést elsősorban a kórokozók jelenlétének megakadályozására végzik, amelyek potenciálisan kockázatot jelenthetnek a közegészségügyre. A vizet gyakran nem kezelik, csak egészséget nyújt (klórfertőtlenítés). Vannak, akik úgy gondolják, hogy a csapvíz erősen klórozott, ezért félnek inni.
"Nyers" vizet isznak, és azt hiszik, hogy jobban ízlik és egészségesen élnek. A tudósok ezt tagadják, és figyelmeztetnek a kolerára és a tífuszra
A klórozott víz negatívan befolyásolhatja egészségünket?
Nemcsak a víz klórozása szükséges és közvetlenül következik a törvényből, hanem a klór koncentrációja is olyan alacsony a vonatkozó előírások értelmében, amely semmilyen esetben (még elméletileg sem) károsíthatja az egészséget. A klóros vízkezelést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is javasolja, mint a fertőtlenítés egyik legbiztonságosabb módját. Az egyszerűség, a nagy hatékonyság és a klór vizes oldatokban való viszonylagos stabilitása miatt a módszert világszerte több mint 50 éve használják.
Filip Kveton (1991)
vegyész. Doktoranduszként dolgozik a Szlovák Tudományos Akadémia Kémiai Intézetében. A Ján Tkáč által vezetett csapatban ő felel a glikán bioszenzorokért. Tanulmányait a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszeripari Karán végezte, ahol a környezeti biotechnológiára koncentrált.
A klór-adalékok nagyon alacsony koncentrációban vannak (legfeljebb 0,3 mg/l). A fogyasztónak nem kell aggódnia klórral fertőtlenített víz fogyasztása miatt. A klórozás során klór és sósav képződik, amikor a klór vízzel érintkezik. Ezután a klórsav atom oxigénné és sósavvá bomlik, amely szintén része az emberi test gyomornedvének. Ezenkívül a klór illékony, és rövid idő után üvegbe vagy más nyitott tartályba impregnált vízből elpárolog.
Hogyan ellenőrizzük a víz minőségét?
A Szlovák Köztársaság Kormányának 2. sz. 354/2006 Coll., Amely meghatározza az ivóvíz határértékeit, a vízkezeléssel nem járhatnak kockázatok. Természetesen olyan vízről beszélünk, amely a közüzemi vízellátó rendszerbe kerül és nem a saját kútjainkból származik. Ha az állampolgárok ellenőrizni akarják a kutakból származó víz minőségét, megtehetik ezt az egyes vízművek ágaiban vagy speciális laboratóriumokban.
A fent említett kormányrendelet alapján a vízellátó rendszerüzemeltetők kötelesek rendszeresen közzétenni a beállított paraméterek értékeit. Az ellenőrzött legfontosabb paramétereket az alábbi táblázat foglalja össze. A vízminőség-ellenőrzést a nyilvános vízvezetékekben a vízellátó rendszerek üzemeltetői, a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Iroda és annak regionális fiókjai végzik.
A legfontosabb paraméterek, amelyeket a vízellátó rendszerek üzemeltetői figyelnek. Szerző - Filip Květoň/SAS
A víz keménységét is ellenőrizzük?
A vízkeménység értékei csak ajánlottak, ezért nem kötelezőek az üzemeltetők számára, a fennmaradó értékek határértékek. Ha túllépik őket, a víz elveszíti kielégítő minőségét, és nem szabad hosszú távú ivásra használni.
A vízkeménység alatt a víz összes kalcium- és magnéziumkoncentrációját értjük. Egészségügyi szempontból a kemény víz alkalmasabb ivási célokra. A kalcium és a magnézium szintén javítja a víz érzékszervi érzékelését. Másrészt a kemény víz vízkőképződést okoz, amely eltömíti a csöveket és korlátozza az elektromos készülékek funkcionalitását.
És mi van a nitrátokkal?
Kis mennyiségű nitrát szinte minden vízben megtalálható, mivel ezek a nitrogén körforgásának részét képezik. Magasabb koncentráció a mezőgazdasági tevékenységek (a talaj nitrogénalapú műtrágyákkal történő megtermékenyítése), a szennyvíz szivárgása és szivárgása vagy más módon kerül be a vizekbe.
Az eső alatt az erőművek és az autók kibocsátásából származó nitrátok a talajba, majd a talajvízbe kerülnek. A megnövekedett nitrátszint a leggyakoribb oka annak, hogy a vizet ivásra alkalmatlannak tartják (ez különösen a házi kutakra vonatkozik). A szervezetben a nitrátok mérgező nitritekké redukálódnak, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek. A gyomorban lévők az élelmiszerből származó szekunder aminokkal reagálva nitrozovegyületeket képeznek, ahol karcinogén hatás várható.
A magas nitráttartalom negatívan befolyásolhatja a reproduktív funkciókat is. A csecsemők számára készült ételek elkészítéséhez felhasznált forrásvíz megengedett nitráttartalma legfeljebb 10 mg/l, mivel a vér hemoglobinnal reagálva methemoglobint képeznek, amely képtelen oxigénátadásra, és fennáll a belső fulladás veszélye, különösen a csecsemők, különösen az érzékeny felnőttek számára.
Miért néha zavaros a víz, az ilyen egészség egészségügyi kockázatot jelent?
A víz zavarosságának leggyakoribb oka a vas és a mangán jelenléte. Ezek egészség szempontjából jelentéktelen mutatók, természetes előfordulásuk nem jelent kockázatot az emberi testre, csak hátrányosan befolyásolja a víz érzékszervi tulajdonságait (szín, íz és szag).
Mit gondol a "nyers víz" híveinek érveiről, miszerint a kémiai vízkezelés "megöli a hasznos ásványi anyagokat és baktériumokat", így csak "holt víz" lesz belőle?
A klór hozzáadása biztosítja a víz (mikro) biológiai stabilitását, és csak fertőtlenítésre és a szennyeződés esetleges másodlagos védelmére szolgál az elosztás során. A klór hozzáadása nem rontja le („ölje meg”) a hasznos ásványi anyagokat (a legfontosabb a kalcium, a magnézium és a nátrium). A klór koncentrációja a kezelt vízben száz-több ezerszer kisebb, mint az ásványi anyagok jelenléte. Még ha elméletileg a klór reagál is az ásványi anyagokkal, ennek minimális hatása lenne.
Foto - Fotolia
A kezeletlen víz ivása egészségügyi kockázattal jár?
A kezeletlen víz fogyasztása fokozott fertőzésveszélyt jelenthet a lakosság számára. A szabad klórhatár rövid idejű túllépése vészhelyzetek, például áradások idején nem jelent egészségügyi kockázatot, éppen ellenkezőleg, biztosítja, hogy ne legyenek vízfogyasztási járványok. Ezzel szemben azokon a területeken, ahol a vizet nem kezelik klórozással, a coliform baktériumok (Escherichia coli, Enterobacter sp., Klebsiella sp., Citrobacter sp.) Vagy protozoonok vagy protozoonok által okozott gyomor-bélrendszeri megbetegedések előfordulása még mindig magasabb. Kolera, vérhas, tífusz vagy giardiasis.
A második véglet a szűrők, amelyek a háztartásokba kerülnek, mert az emberek félnek a vízellátó rendszer ivóvízének "magas" klórtartalmától. Eredményük azonban az, hogy a víz minősége általában sikeresen és feleslegesen költségesen romlik. Ezenkívül, ha ezeket a szűrőket visszaélik az alacsony fogyasztói tudatosság miatt (késői pótlás, az ivóvíz minőségének ismeretlensége stb.), Akkor a mikroorganizmusok túlzott szaporodásának kockázatát jelentik, és így ismét hozzájárulnak a víz által terjedő betegségek terjedéséhez.
Milyen elv alapján működnek az otthoni szűrők?
Főként a fordított ozmózis vagy az ioncsere elvén működnek, ami az embereket tudattalanul demineralizált víz előállítására készteti (eddig holt vízről beszélhetünk), amely minden hasznos ásványi anyagot elveszített. Ezek különösen a már említett kalcium, magnézium és nátrium, amelyek kation formájában vannak a vízben, és így biológiailag hatékonyabbak és hozzáférhetőbbek, mint az ételtől elfogyasztva.
Az ember természeténél fogva alkalmazkodik ásványianyag-tartalmú víz fogadásához, így a demineralizált ivóvíz anyagcserezavarokhoz, csontkővesedéshez és a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozódó állapotához vezethet.
Amikor Bécsben bevezették az alpesi vizet, a járványok másnap megszűntek
Mivel a csapvizet kémiailag kezelték Szlovákiában?
A vízvezetékek első említése a 14. századból származik, és a szlovákiai vízellátás története elsősorban a bányaipar fejlődésével függ össze (első vízvezetékek 1323 körül: Gróbňa és Turčekovský vízellátása Kremnica városához, majd később vízvezetékek Španá Dolinában és Bardejovban). Területünkön a vízkezelés nagyobb fejlődése a szocializmus (50–60 év) alatt következett be, amely egyetért a klórozás több mint 50 éven át tartó használatával.
Hogyan kezelik a csapvizet Szlovákiában?
A vízkezelés olyan átfogó technológiai folyamatokat jelent, amelyek javítják a víz (mikro) biológiai, fizikai és kémiai minőségét a biztonságos ivóvíz megszerzése érdekében. A hatékony technológiai eljárás megválasztása a vízben lévő anyagok összetételétől és koncentrációjától függ.
A közvízellátó rendszerbe belépő víz kezelését az adott vízellátó hálózatok (vízművek) üzemeltetői végzik. Rajtuk múlik, hogyan zajlik a takarítás. Például a pozsonyi vízitársaság büszke arra a tényre, hogy többnyire olyan erőforrásokat használ fel, amelyeket nem kell további kezelni, és a víz háztartásokba történő elosztása előtt csak klórfertőtlenítésre kerül sor, ezzel biztosítva a bakteriológiai hibátlanságot és megakadályozva a baktériumok csíráinak elszaporodását. a vízellátó hálózatokban.
Foto - Fotolia
A talajvízből és a felszíni vizekből származó ivóvíz kezelése eltérő?
A közüzemi vezetékek ivóvízellátása 88,68 százalék. Szlovákiában az ivóvizet két forrásból nyerik: talajvíz (80 százalék) vagy felszíni víz (20 százalék). A felszín alatti erőforrások esetében a vízkezelés gyakran minimális. Ha felszíni víz forrása, akkor nagyobb valószínűséggel kezelik őket. A talajvízhez képest a felszíni víz kevésbé mineralizált és fordítva több szerves anyagot tartalmaz, a jelenlévő mikroorganizmusok száma is jelentősen magasabb. A felszín alatti vizek természetes módon megtisztulnak és ásványi anyagokkal dúsulnak, mivel a föld alatt sziklák vannak, ahol a víz eléri a természetes vízkörforgást.
Ha a víz nem felel meg a minőségi követelményeknek, akkor kevésbé szennyezett források esetében a kezelés első lépése a mechanikai szennyeződéseket eltávolító szűrők használata, a következő lépés a paraméterek beállítása, leggyakrabban a fémtartalom csökkentése. A vizek, különösen Közép-Szlovákiában, megnövekedett szén-dioxid-koncentrációval rendelkeznek, ezért savtalanító vegyületekkel kell kezelni őket. További módszerek az ózonosítás vagy a víz levegőztetése (gáznemű komponensek, radon és szulfán eltávolítása).
Milyen a csapvíz minősége hazánkban más országokkal összehasonlítva?
2014-ben közzétették az Európai Bizottság összefoglaló jelentését az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 2008 és 2010 közötti időszakban. A jelentés azt mutatja, hogy az ivóvíz minősége általában nagyon jó, és hogy az EU iváspolitikája az elmúlt évtizedekben növelte azt. Az ivóvíz minősége azonban változó nagy és kicsi ellátási területeken (a kicsi ellátottság nagyobb mértékben változatos).
Nagy vízellátás esetén 4 országban - Bulgáriában, Lettországban, Cipruson és Magyarországon - a megfigyelt mikrobiológiai paraméterek megfelelési aránya 95–99 százalék, a fennmaradó 27 ország teljes mértékben megfelel (99–100 százalék). A megfelelési arány alacsonyabb volt a kémiai paramétereknél, mint a mikrobiológiai paramétereknél. Mindazonáltal Magyarország, Litvánia és Írország kivételével minden ország 90% -kal vagy annál nagyobb mértékben megfelelt.
A kis készletekből származó víz minősége gyengébb volt, mint a nagyoknál. Csak három ország, Észtország, Málta és Svédország számolt be 99 százalékos végrehajtási arányról.