A bokák erejét és mobilitását gyakran alábecsülik, ami nagy hiba, mert ezek a kis ízületek minden nap a tested teljes súlyát viselik. Általában csak akkor vesszük észre, hogy bokánk van, ha gyengének, merevnek vagy sérültnek érezzük magunkat (legjobb esetben ficamok). Mindez elkerülhető.

vonatkozó

A boka az az ízület, amely összeköti a lábat az elülső lábbal, valószínűleg nem fedeztük fel Amerikát. De nézzük meg mélyebben. Az elülső lábak két csontból, a sípcsontból és a szárcsontból állnak. A sípcsont egy vastagabb csont, amely az elülső láb belső részén helyezkedik el, a fibula pedig egy keskenyebb csont, amely az elülső láb külső részén helyezkedik el. A csontokat a csuklóba tápláljuk (talus, calcaneus), és az öt kis kockából és magukból a lábujjakból álló láb tovább folytatódik.

Nem csak összetartanák ezeket a csontokat. Különböző méretű szalagok és inak kötik össze őket, amelyek stabilitást és mobilitást biztosítanak számunkra. De vannak olyan izmok is, amelyek a vádli izomtól a legkisebb ujjakig terjednek. Boka és láb nélkül valószínűleg nem mennénk messzire, ha nem tudsz a kezeden járni. A hétköznapi emberek lábai mozgásra készültek. Az egészséges bokák és lábak lehetővé teszik számunkra, hogy széles szögtartományban mozogjunk - stabilan és ügyesen, bármilyen terep kezelése közben. A boka nem éppen olyan egyszerű zsanér, mint az ajtón lévő zsanér, és a láb nem is olyan végtagdarab, amelyet zokni viselésére használnak. A boka és a láb egy viszonylag összetett testrész, amely több kisebb-nagyobb ízületből áll, amelyeket szalagok, inak és izmok kötnek össze, és amelyek együttesen elérik a boka szükséges stabilitását és ügyességét a test számára. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha szükség szerint kezeljük őket!

Ebből egyértelmű, hogy mennyire fontos a nagy, kicsi izmok és ízületek együttműködése, és hogyan kell teljes munkaidőben dolgozniuk, csak azért, hogy talpon tartsanak minket, és tudunk járni vagy futni, ugrani, egyensúlyozni. De mi történik, ha az izmok nem úgy működnek, ahogy kellene, legyengülnek és megmerevednek? Ha legyengültek a láb izmai, vagyis kicsik, akkor nincs elegendő kapacitásuk a boka és a láb megerősítésére. A test nem a földre zuhanással reagál, hanem úgy, hogy ezt a hiányt úgy pótolja, hogy növeli a feszültséget, ahol csak lehet, azaz nagyobb izmokban. Ez létrehozza a borjak, mint védőmechanizmus merevségét. És ezen a ponton általában a legjobb gyógytornászhoz fordulni.

A boka rugalmassága és ereje - a gyógytornász véleménye

A bokaízület jó funkcionális állapota döntő fontosságú a futó számára, mivel ez egy szabálytalan ízületi felületek komplex rendszere, amelyet szalagok gazdagok. Az ízületek súlyt viselnek, amelyekre hatással van a szőnyeggel érintkező sportoló-futó teljes testtömege, szorozva a gravitációs állandóval. A sípcsont (tibia) és a fibula (csont) két csontjának villáján keresztül a talus fejcsontjáig terjed.

A boka funkcionális állapotától függően, rugalmasságát és erejét tekintve, korlátozó tényezővé válhat a futó jó sportteljesítményének biztosításához. A boka mozgékonyságának és erejének javítására szolgáló számos gyakorlat mellett fontos szerepet játszik a genetikailag meghatározott erő, vagy fordítva, a bokában lévő szalagszabadság. Szükséges azonban tudni, hogy a mozgásképtelen bokát az edzők és a gyógytornászok sokkal gyorsabban és jobb minőségben mozgathatják. Másrészt sokkal nehezebb megerősíteni a bokát, amely túlzottan mozgékony - laza.

Jelenleg mi gyógytornászok edzőkkel együttműködve a gyakorlatban nem megfelelően mozgó - rugalmas bokákkal találkozunk. Ezt a modern élet és különösen a mozgás munkarendszere, ill. a boka mozdulatlansága olyan embereknél, akik számítógép mellett dolgoznak, vagy sokat vezetnek autóban. Az így dolgozó emberek sportolni - futni kezdenek. A rögzített súlyú bokák addig kezdenek túlterhelődni, amíg túlterhelésből eredő sérülés nem keletkezik, míg a boka hosszú ideje nincs terhelve, és nem kénytelen alkalmazkodni a tapadás, a sportoló gravitációs mezőjének nyomásához.

Amikor a boka elkezd problémákat okozni

Az ilyen helyzetek megoldása az edzők kezében van, a gyógytornászokkal együttműködve. Kivéve, ha sérülésről van szó, hanem "csak" a bokák funkcionális hibájáról, azaz mozdulatlanságról vagy instabilitásról van szó, egy ilyen sportoló megtanulja az egyensúly mellett dolgozó gyakorlatok rendszerét, vagy a kiegyensúlyozatlan felületeken (például mezítláb) végzett gyakorlatokat. Ha a sportolónak ez sikerül, ezt fokozatos terhelés követheti az erőnléti rendszerben, és ezáltal felkészülés a sportra, vagy a versenyeken való teljesítményre.

Ha a boka ízületei már sérültek, a szilárd szerkezetek (csontok) és szalagok részletes diagnózisa következik. Először diagnosztikai kézi manőverekkel, szükség esetén mágneses rezonanciával. A pontos diagnózis felállítása után a kezelést fizioterápia vagy szélsőséges esetekben műtét követi.

A fizioterápiában minden egyes látogatás alkalmával megpróbáljuk megvizsgálni a bokaízületeket, még akkor is, ha a kliens nem azonnal jelzi a boka problémáját, és eljött egy másik testrész megvizsgálására vagy kezelésére. Miért? A megelőzés szempontjából ez nagy jelentőséggel bír a kliens számára, mert a bokaízületekben lévő helyzet befolyásolja a testtartást és így felgyorsíthatjuk a kezelést, pl. a térdben vagy a vállban.

Egy amatőr futó általában nem figyel a bokájára. Természetesen úgy veszi állapotát, ahogy van, amíg problémát nem érez, pl. a túlterheléstől, vagy valaki nem figyelmezteti pl. a láb bokájához szorosan kapcsolódó helyzetén. Futás után mindenki megelőzheti a túlterhelést a mozgás regenerálásával - akár a medencében, akár masszőrrel masszírozva. Ez két nagyon hatékony módszer a tagok jó működésének fenntartására.