elemeket

absztrakt

célok:

A gyermekgondozás használatának és a testtömeg-indexnek (BMI), a túlsúlyos fejlődésnek vagy az elhízásnak az összefüggéséről szóló tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutatnak. Ez a tanulmány megvizsgálta a gyermekgondozás igénybevétele és a testtömeg-index közötti összefüggést a pontszámok és a túlsúly között, valamint a gyermekgondozási munkatársakat 2 év alatti gyermekeknél.

alkalmazása

mód:

A hosszú távú adatok a holland KOALA születési kohort tanulmányból származnak. A kérdőívek egy 7 hónapos, 1 és 2 éves gyermek gondozását értékelték (N = 2396). Az 1 és 2 évnél meghatározott magasságot és súlyt használtuk a szemek BMI-jének kiszámításához. A túlsúlyt a 85% -os percentilis BMI-ként határozták meg. A gyermekgondozás használatának súlyfejlődésre gyakorolt ​​hatását lineáris és logisztikai regressziós elemzésekkel teszteltük. Az eredmények a következők voltak: (1) BMI a pontszámból 1 és 2 évig; (2) a BMI változása a pontszámtól 1 és 2 év között; (3) túlsúly a túlsúlyhoz képest 1 és 2 év alatt; és (4) a normál súlyról a túlsúlyra változik az 1 és 2 év közötti normál testsúlyhoz viszonyítva. A gyermekgondozás igénybevétele és a szülői háttér jellemzői közötti összefüggést visszafelé logisztikus regressziós elemzésekkel teszteltük.

az eredmények:

Az 1 és 2 éves gyermekgondozás (nem/igen) pozitívan jósolta meg a BMI-t a 2 éves életkor szerinti pontszámoktól, valamint a BMI változását az 1 és 2 év közötti pontszámtól. Ezeket az egyesületeket különböző kovariánsokhoz (például a szülői munkaidőhöz) igazították. Ezenkívül a gyermekgondozás igénybevétele jelentősen növelte a túlsúly valószínűségét 1 éves korban. A BMI vagy a túlsúly közötti különbségek kicsiek voltak az intenzív (heti> 16 óra) és a korlátozott gyermekgondozás (~ 16 óra) között. A gyermekgondozás igénybevétele pozitív kapcsolatban áll a szülő különféle jellemzőivel, ideértve a szülői munkaidőt és az anyák iskolai végzettségét.

következtetés:

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a gyermekgondozás alkalmazása kicsi hatást gyakorol a nagyon kisgyermekek testsúlyának fejlődésére. A gyermekgondozási környezet fontos szerepet játszhat a kisgyermekek túlsúlya és elhízása kialakulása elleni megelőző beavatkozásokban.

A gyermekek túlsúlya világszerte növekszik. 1 A túlsúlyos gyermekeket különféle krónikus betegségek fenyegetik, például szív- és érrendszeri betegségek és 2-es típusú diabetes mellitus. 2 Emellett gyakran túlsúlyos vagy elhízott serdülőkké és felnőttekké fejlődnek. 3, 4 A túlsúly kialakulásának legfontosabb meghatározó tényezői a gyermekkorban az egészségtelen táplálkozás és az alacsony fizikai aktivitás. 5 Az étkezési és testmozgási szokások gyakran fiatal korban alakulnak ki, és általában az egész életen át fennmaradnak. 6, 7

Megállapították, hogy a gyermekgondozás alkalmazását számos szülői tényező előrejelzi, köztük a magasabb jövedelmek, a 19 hosszabb munkaidő 23 és a magasabb szintű oktatás. 22, 23, 24 A gyermekgondozás fokozottabb igénybevétele az ösztönző és támogató otthoni környezethez is kapcsolódik. 19, 23 A gyermekgondozás igénybevételét megjósló egyéb tényezők a lakókörnyezet (a gyermekgondozás nagyobb igénybevételével a városokban az önkormányzatokhoz képest), 22 etnikum 19 és a családi struktúra (kevesebb a gyermekgondozás igénybevétele növekvő testvérszám mellett), 22, 23, 24 E sok gyermekgondozó társaság miatt a gyermekgondozás használatának a túlsúlyos fejlődésre gyakorolt ​​hatásának eloszlatása hosszú távú elemzést igényel, amely ezeket a háttérváltozókat ellenőrzi.

Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk a gyermekgondozás használatának hosszú távú hatását a testtömeg későbbi alakulására 2 éves korig, különféle releváns kovariánsok ellenében. Az eredmények a következők voltak: (1) BMI a pontszámból 1 és 2 éves korban; (2) a BMI változása a pontszámról 1 éves kortól 2 éves korig; (3) túlsúly az 1 és 2 éves kor közötti túlsúlyhoz képest; és (4) a normál súlyról a túlsúlyra változik az 1 és 2 év közötti normál testsúlyhoz viszonyítva. Ezenkívül megvizsgáltuk a 7 hónapos és 2 év közötti gyermekek gyermekgondozási munkatársait, hogy megtudjuk, melyik szülő veszi gyermekét gyermekgondozásba ahelyett, hogy otthon gondozná őket.

Anyagok és metódusok

A válaszadók és az eljárás

A KOALA Birth Cohort Study egy prospektív kohorszvizsgálat Hollandiában, amely 2000-ben indult. A KOALA a Child, Parent and Health: Lifestyle and Genetic Constitution holland rövidítése. Egészséges terhes nőket, akik részt vettek a terhességgel kapcsolatos kismedencei fájdalom vizsgálatában, bevonták a vizsgálatba a terhesség 34 hete alatt (hagyományos toborzócsoport). Ezenkívül nőket toboroztak "alternatív életmód" típusú toborzási utakon (például antropozófiai szülésznők és háziorvosok, Steiner iskolák és biotáplálék-üzletek). Ennek az alternatív toborzási csoportnak (17,3%) alternatív életmódja volt olyan szempontok szerint, mint az étkezési szokások (például a biotáplálék használata) vagy a gyermekek nevelése, és tovább utalunk erre a csoportra a "szülők alternatív életmódja" változóval. ". Az összes résztvevő írásos, tájékozott beleegyezést kapott, az etikai jóváhagyást pedig a Maastrichti Egyetem/Maastrichti Orvosi Etikai Bizottság kapta meg. Összesen 2834 nő vett részt és töltött ki kérdőívet a terhesség alatt és a gyermek születése után.

kérdőívek

A gyermekek és szüleik különböző jellemzőinek felmérésére több korosztályba tartozó kérdőíveket használtak. Ebben a tanulmányban a kérdőív adatait elemezték 7 hónapos, 1 és 2 éves korban. A visszaküldött kérdőívek száma 7 hónap alatt 2614 (91,9%), 1 év alatt 2566 (90,2%) és 2 év alatt 2578 (90,6%) volt. 2396 (84,2%) gyermek volt, akiknek a kérdőíveket mindhárom korosztályban visszaküldték, és akiket bekapcsoltak az elemzésekbe. Kikapcsolási elemzéseket végeztek a szelektív korai befejezések megvizsgálására a háttérjellemzők (pl. A munkaórák száma és az anya és apa túlsúlya, a szülők alternatív életmódja, az anya iskolai végzettsége, életkora és születési országa) összefüggésében. A logisztikai regressziós elemzések azt mutatták, hogy azok a résztvevők, akik mindhárom korosztályban szolgáltattak adatokat, nem különböztek e tényezők egyikétől sem azoktól a résztvevőktől, akik nem szolgáltattak teljes adatot.

A gyermek jellemzői

A 7 hónapos, valamint az 1 és 2 éves gyermekek gondozásának igénybevételét úgy értékelték, hogy megkérdezték a szülőket, hogy gyermekük otthoni távon járt-e hivatalos gyermekgondozási intézményekben, és ha igen, akkor hány órán keresztül. A válaszok: nem volt gyermekgondozás, heti 1-8, 9-16, 17-24, 25-32, 33-40 vagy> 40 óra. A gyermekgondozás igénybevételét kétféleképpen osztályozták. A gyermekeket először gyermekgondozásnak (1) vagy nem (0) sorolták, majd a gyermekgondozásban részt vevőket intenzív (1) versus korlátozott (0) használathoz rendelték, mérsékelt elosztással (> 16 és heti 16 óra). Az informális gyermekgondozási intézkedéseket, mint például a gyermek gondozását, nem vonták be ebbe a tanulmányba.

A szülőket arra kérték, hogy tegyék közzé gyermekük 1 és 2 éves koruk testmagasságát és súlyát, amint azt a holland prevenciós egészségügyi rendszer gyermekgondozási központjaiban végzett rendszeres értékelések során értékelték. A súlyt és a magasságot használták a BMI (azaz súly (kg)/(magasság (m)) 2) kiszámításához, amelyet azután a nemzeti referencia populációhoz viszonyított pontszámokból alakítottak át BMI-ként (azaz a negyedik holland nemzeti növekedési tanulmány, 1997 ). 26 Azokat a gyermekeket, akiknek BMI -85 ile85 percentilis, túlsúlyosnak tekintették. Ezenkívül rögzítették a gyermekek abszolút születési súlyát (grammban), és a nem és a szülők jelentették a szoptatás hosszát (hónapokban) a gyermek életének első évében.

Szülői jellemzők

A szülőket arra kérték, hogy adják meg saját szülés utáni súlyukat és azt az összeget, amelyet a BMI kiszámításához használtunk. A BMI> 25 kg m-2 túlsúlyosnak számított. Ezenkívül értékelték az anya születési országát, a születéskorát, a legmagasabb végzettséget és az egyes szülők által heti munkaórák számát. Az óvodai oktatást medián felosztás szerint osztályozták, az alsó (beleértve az általános iskolát, az általános alsó középfokú oktatást, valamint az alsó és a középfokú szakképzést) és a felsőoktatás (beleértve a felső középfokú oktatást, a felsőfokú szakképzést, a felsőoktatást és az egyetemet) kategóriába sorolva.

Adatelemzés

A gyermekgondozással összefüggő tényezők mellett, amelyek felelősek a gyermekgondozás igénybevétele és a BMI közötti összefüggésért, a két csoport kapcsolatát összekeverhetik a gyermekgondozás igénybevételével és a BMI-vel kapcsolatos tényezők. Például Kim és Peterson 16 megállapította, hogy a rokon gyermekének gondozása káros csecsemőtáplálási gyakorlatokkal jár, például alacsonyabb szoptatási arány és nagyobb súlygyarapodás az élet első 9 hónapjában. Bár a gyermekgondozás használata és a BMI közötti kapcsolat továbbra is szignifikáns maradt, miután a jelenlegi vizsgálatban olyan tényezőkhöz igazodtak, mint a szoptatás időtartama, és a másodlagos elemzések nem tártak fel szignifikáns kapcsolatot a gyermekgondozás és a szoptatás között, más tényezőket nem értékeltek. Ilyen tényezőre példa a fertőző betegségek. A gyermekgondozásban részt vevő gyermekek nagyobb eséllyel fertőződnek meg több fertőző betegséggel. Ezek a betegségek és a nekik adott gyógyszerek befolyásolhatják a gyermekek súlyát és/vagy magasságát.

A gyermekgondozás részvétele 1 év alatt gyengébb kapcsolatot mutatott a BMI-vel, mint 2 év után a BMI-vel, és az 1 éves életkorú asszociáció még eltűnt is, miután az elemzések során alkalmazkodtak a kovariátokra. A túlsúly, mint függő változó elemzései ellentétes eredményt mutattak: szignifikáns összefüggés volt a gyermekgondozás igénybevétele és a túlsúly között 1 éves korban, de nem 2 éves korban. Nem világos, miért van ez így, de az étkezési szokások és az 1 és 2 év közötti kapcsolatok közötti különbségek szerepet játszhatnak. Például az 1 éves gyerekek több tejet isznak, mint a 2 évesek 31, és több órát töltenek a nap folyamán alvással. A gyermekgondozási környezetnek különböző hatásai lehetnek a különböző táplálkozási és fizikai tevékenységekre, különböző életkorokban, ami eltérésekhez vezethet a gyermekgondozás alkalmazásában és a súlyállapotban.

Az egyetlen különbség az intenzív (> 16 óra hetente) és a korlátozott használat (~ 16 óra) között az volt, hogy a 7 hónapos gyermekek intenzív ellátása 1 éves korban a túlsúly növekedéséhez vezetett. Más jelentős különbségek hiánya arra utal, hogy a gyermekgondozás használata általában magasabb BMI-vel társul, függetlenül a gyermekgondozásban töltött idő nagyságától. A jelenlegi megállapításokkal összhangban korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a gyermekgondozás intenzívebb igénybevétele magasabb BMI-vel jár a korlátozott használathoz képest. Az intenzív gyermekgondozás azonban a korlátozott használathoz képest gyengébb 19 vagy erősebb 18 negatív összefüggéssel társult a BMI-vel.

Néhány korlátozást figyelembe kell venni az eredmények értelmezésekor. Ennek a tanulmánynak az a korlátja, hogy csak a formális gyermekgondozási intézkedéseket vizsgálta, míg néhány korábbi tanulmány kimutatta a különböző gyermekgondozási típusok eltérő hatását. 15, 16, 17, 21 Ezen felül a szülők minden adatot megadtak, ideértve a súlyt, a magasságot és a gyermekgondozást is, ezért figyelembe lehetett venni őket. A kérdőíveket azonban nem sokkal a gyermekközpontba tett látogatás után kitöltötték, és a szülőket felkérték, hogy vegyék át az ott végzett antropometriai mérések eredményeit. Noha a gyermekgyógyászati ​​antropometriai mérések valószínűleg megbízhatóbbak az egészségügyi szakemberek általi értékelésben, mint a szülői értékelésben, 33 ennek a megközelítésnek a felhasználásával egy másik hibaforrást vezet be: a szülők hibázhatnak az adatok másolásakor. A BMI megoszlása ​​a vizsgált populációban azonban hasonló volt a referencia populációhoz. 26 A tanulmány erőssége, hogy az adatokat longitudinálisan gyűjtötték össze, ezért a retrospektív kutatás előítéleteit és egyéb hiányosságait ebben a tanulmányban kevésbé valószínű. A gyermekgondozás igénybevételét azonban csak a kérdőív elkészítésekor értékelték, és a kérdőívek között gyermekgondozási igény volt.

Különböző kutatók rámutattak a gyermekgondozás fontos szerepére a túlsúly és az elhízás megelőzésében (lásd például Story et al. 10). Ez a tanulmány hozzájárul a javaslatot alátámasztó, továbbra is korlátozott bizonyítékalaphoz. Korábbi kutatások olyan módosítható tényezőket azonosítottak a gyermekgondozási környezetben, amelyek befolyásolják az energiamérleggel kapcsolatos magatartást, például a munkavállalók viselkedését és a létesítmények elérhetőségét. 11, 12, 13, 14 Ezt az ismeretet ötvözve azzal a ténnyel, hogy a gyermekek egyre több időt töltenek gyermekgondozásban, 8, 9, úgy tűnik, hogy az e tényezőkre irányuló beavatkozások hozzájárulhatnak a túlsúly és a gyermekkori elhízás járványának elleni küzdelemhez. Bár további kutatásokra lesz szükség az ilyen beavatkozások tartalmának finomítása érdekében, a szülők, a személyzet és a gyermekek oktatását végző közelmúltbeli beavatkozások ígéretes eredményeket mutattak. 34