A koplalás és hatása az agytevékenységre
A húsvét a tavasz szerves része, és a negyven napos böjt hagyománya kapcsolódik hozzájuk. Az átmeneti éhséget azonban nemcsak a keresztény ünnepek ösztönzik. A böjt hagyománya megtalálható például a zsidóságban vagy az iszlám ramadánban. Az éhezés tehát a lelki növekedés katalizátora lehet. De mit fog tenni a testünkkel és főleg az emberi agyval?
A böjt előnyei a test számára
szabályozza a vércukorszintet, amely alkalmas a cukorbetegség megelőzésére, amely Csehország lakosságának 10% -át érinti,
a szervezet krónikus gyulladása ellen hat,
javítja a vérnyomást és csökkenti a "rossz" koleszterin mennyiségét, ami nagyban segíti a szívet,
felszabadítja azokat a hormonokat, amelyek felgyorsítják az anyagcserét, segítenek a fogyásban és támogatják az új szövetek megfelelő növekedését,
késlelteti az öregedést, ezáltal elősegítve a hosszú élettartamot,
a rák megelőzésében működik,
javítja az agy néhány kognitív funkcióját és funkcionalitását.
Böjt és agy
Az ésszerű böjt jótékony hatással van a kognitív agy működésére is, ezt több tucat tanulmány is megerősítette.
Egérkutatásban Megállapították, hogy azoknak az egereknek, akiknek 11 hónapos időszakos böjtje volt, jobb a tanulási képességük és a memóriájuk.
Egyéb kutatások rágcsálóknál kimutatta, hogy a koplalás során lényegesen kisebb volt az agysejtek vesztesége. Minden felnőtt agyban vannak olyan idegsejtek, amelyek képesek tovább szaporodni, és éppen az étrend befolyásolhatja e sejtek életét.
Mint már említettük, az éhezés gyulladáscsökkentő hatással van a szervezetre. A gyulladás pedig szélsőségesen neurodegeneratív változásokhoz vezethet az agyban. Kutatás kimutatta, hogy a kalóriabevitel 40% -os csökkentése, az időszakos böjtöléssel együtt pozitív hatással van az idősödő népesség kognitív képességére (ez ismét rágcsáló-kutatás volt).
Embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy egy 48 órás gyorsan javult a multitasking képesség és a kognitív rugalmasság.
Semmit sem szabad eltúlozni
Meg kell azonban jegyezni, hogy a böjt nem olyan, mint a böjt. Az éhezés enyhébb formáit általában egészséges mértéknek tekintik. Ilyen például a böjt egy szokásos napon, amikor megtagadjuk a test ételt 6-12 órán át, és ezen a szüneten kívül a szokásos (józan és értelmes) módon étkezünk. A böjt azonban jelentősen tovább is tarthat, általában 24-72 órán át, ezalatt ideális esetben csak tiszta vizet inni. Itt szükséges a testet erre a gyors előkészítésre a kalóriabevitel csökkentésével, majd csak lassan kell visszatérni a normál étrendhez.
Természetesen vannak olyanok is, akik sokkal hosszabb ideig (heteken belül) böjtölnek a vízért, de jó szem előtt tartani, hogy semmit sem szabad eltúlozni. Amikor a test egyértelmű jelzést ad arról, hogy a böjt nem felel meg neki, egyszerűen nem erőlteti bele magát. Ha már súlyosabb betegségben szenved (cukorbetegség vagy szívbetegség), akkor mindig forduljon orvoshoz.
Mindenesetre, ha böjtöt érez, ne felejtsen el sok folyadékot inni és kiegyensúlyozott és változatos étrendet fogyasztani a böjtön kívül. Az éhezés során tanácsos kerülni a nehezebb fizikai munkát is. Jobb, ha a lehető legnyugodtabb és lazább.
| Mgr. Tereza Procházková | |
| Az egy tantárgy pszichológiájának diplomája a brünni Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Korábban EEG biofeedback terapeutaként dolgozott, ahol először megismerkedett az agyműködési tréning kérdésével. A Cerebrum és az FN Bohunice szövetséggel együttműködve jelenleg kognitív rehabilitációs tréninget folytat az embereknek agysérülés után. | böjt szervezet agy kalóriák tanulás memória |
Hasonló cikkek
Ettől az agyunk csípős lesz a Google számára?
A modern technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben. Számítógépek, okostelefonok, táblagépek vesznek körül minket. De milyen hatással vannak ezek az új technológiák a gondolkodásunkra? Okosabbak vagy hülyébbek vagyunk miattuk? A kérdés megválaszolása nem könnyű, és erre a vitára szinte minden alkalommal sor kerül, amikor új készülék vagy találmány jelenik meg. Sokrates filozófus már az ókori Görögországban tiltakozott az írás és a könyvek használata ellen. Úgy gondolta, hogy az emberek hülyék lennének miattuk, mert ha mindent el tudnak olvasni és írni, akkor semmire sem kell emlékezniük. Az idő megmutatta, hogy tévedett. Bár az emberek már nem tudják elmondani a teljes Odüsszeát és az Iliászt, mint Szókratész idején, az írás elterjedése szokatlan haladáshoz és az oktatás növekedéséhez vezetett. Az évszázadok során az emberek a magasnyomás, az írógépek, a távíró és a televízió hatásáról vitatkoztak. Ma tehát vannak támogatói és ellenzői a számítógépeknek és az Internetnek. Tehát a Google valóban megakadályozza az agyunk működését, vagy ez más? Vessünk egy rövid pillantást mindkét tábor képviselőjére.
A modern technika ellenzőinek oldalán Manfred Spitzer német pszichiáter és pszichológus áll, aki egy interjúban azt mondta: "Ha autót használsz, az izmaid elsorvadnak. Amikor GPS-t használsz, az agyad elsorvad." tanulmánysorozat, amely véleménye szerint megerősíti, hogy a számítógépek és a mobiltelefonok használata túlnyomórészt negatív hatással van kognitív képességeinkre. Például Spitzer leírja a kutatás eredményeit, amelyek a modern technológiák memóriára és interperszonális kommunikációra gyakorolt hatására összpontosítottak. Ebben a kutatásban a résztvevők egy rövid játékfilmet néztek meg együtt. Miután meglátták, a lehető legtöbb részletet fel kellett idézniük belőle. Néhány résztvevőnek magának kellett volna emlékeznie ezekre a részletekre anélkül, hogy lehetősége lett volna megbeszélni másokkal. A többi résztvevő ezután együtt dolgozhatott és ezt a feladatot négyszemközt vagy internetes csevegés útján tudta megvitatni. Kiderült, hogy a legtöbb részletre azok az emberek emlékeztek, akik szemtől szemben beszélgettek.
Később ebben a könyvben Spitzer rámutat arra a kutatásra, hogy a multitasking negatív hatással van figyelmünkre és növeli impulzivitásunkat. Az általa említett egyéb kutatások azt mutatják, hogy az információk könnyű hozzáférhetősége miatt az interneten sokkal gyorsabban elfelejtkezünk. Tényleg így van? Nyilvánvalóan igen, erre utal egy másik, újabb kutatás, amelyet Spitzer nem említ könyvében. Például az Egyesült Államokban 2013-ban végzett felmérés kimutatta, hogy a 18-34 év közötti emberek feledékenyebbek, mint az 55 évnél idősebbek. Például gyakrabban elfelejtették, hogy ma milyen nap van, hova tették a kulcsaikat vagy hol hagyták telefonjukat.
A modern technika másik nagy ellenfele Nicholas Carr amerikai újságíró, aki szerint a számítógépek és az internet rossz hatással vannak különösen olvasási szokásainkra. Az információk beáramlása miatt szerinte gyorsabban és felszínesebben olvasunk, és sokkal kevésbé értjük az írott szöveget. Carr több könyvet is megjelentetett ebben a témában, de én személy szerint inkább rövidebb szövegeket ajánlanék nektek, különösképpen a The Atlantic magazinban megjelent híres cikkét: A Google hülyeséget okoz?.
Másrészt az új technológiák pozitív oldalára jobban összpontosító optimisták közé tartozik Clive Thompson kanadai újságíró, az Okosabb, mint gondolnád: Hogyan változtatja meg a fejünket jobbá gondolkodásunk című könyv szerzője. Ebben a könyvben Thompson azt vizsgálja, hogy a modern technológia hogyan javíthatja valójában gondolkodásunkat. Rámutat például arra, hogy a számítógépek, a mobiltelefonok és az internet miatt ma sokkal gyakrabban írunk, mint az előző generációk. Ezért fejleszteni kell kifejező képességeinket. Ezt megerősíti például Andrey Lunsford, a Stanford Egyetem kutatása. Munkájában elemezte az egyetemi hallgatók esszéit, amelyeket ma és a huszadik század elején írtak. Kiderült, hogy a mai hallgatók szövegei nagyjából ugyanannyi nyelvtani hibát tartalmaznak, de sokkal hosszabbak, mint a csaknem száz évvel ezelőtt írt szövegek. A hosszúság mellett azonban jelentős stílusváltás is történt. A jelenlegi hallgatók esszéi sokkal bonyolultabbak és egyértelműbb érveket tartalmaztak.
Az Internet és a számítógépek másik képviselője például Garry Small pszichiáter. 2008-ban végzett kutatásában megállapította, hogy az interneten való böngészés növeli az agyi aktivitást, mint a rendszeres könyvolvasás. Az aktivitás növekedése főleg az agy azon részein következett be, amelyek felelősek a komplex gondolkodásért és a döntéshozatalért. Azt, hogy a modern technológiák pozitívan befolyásolhatják gondolkodásmódunkat, Betsy Sparrow pszichológus kutatása is mutatja. Eredményei azt sugallják, hogy a modern technológiának köszönhetően nem kell annyi információra emlékeznünk, és így az agyunk sokkal nagyobb képességekkel rendelkezik arra, hogy a különböző problémák megoldása során különböző eljárásokon és stratégiákon gondolkodjon. Ennek köszönhetően sokkal kreatívabbak vagyunk a megoldások megtalálásában.
Tehát az agyunk zsugorodik a Google miatt? Nehéz kimondani. A számítógépeknek és az internetnek, mint más dolgoknak, megvan a maga előnye és hátránya. Nekik köszönhetően valószínűleg kreatívabban találunk megoldásokat a különböző problémákra, és nekik köszönhetően képesek vagyunk jobban bemutatni ötleteinket és hozzáállásainkat. Ugyanakkor azonban miattuk is jobban zavartak és impulzívak vagyunk. Gyakran gyorsan, felületesen olvasunk cikkeket és jelentéseket, és kevesebb információra emlékezünk belőlük. Röviden, a modern technológia lehet jó cseléd, de rossz mester, ezért gondolkodjunk el mindig azon, hogy mikor és hogyan használjuk őket.
Légzési technikák a test és az elme megerősítésére - 2. rész
Az utolsó cikkben Nadia Shodhana nevű légzési technikát írtunk le, amely csökkenti a stresszt, erősíti az idegeket és a figyelmet, és kiegyensúlyozza mindkét agyfélteke működését. Ez a cikk egy másik légzési technikára összpontosít, amely jelentősen tökéletesíti az agyat, és segíti kognitív funkcióit, különösen a memóriát és a figyelmet. Kapalabhati-nak hívják, amely fordítva "megtisztított koponya" vagy "sugárzó koponya". A vér áramlása az agyba olyan erős a Kapalalabhati gyakorlása során, hogy az az érzésed támad, hogy energiaforrások gördülnek ki a fejedből.
Tehát mit hozhat ez a légzési technika:
oxigénnel látja el testünk legújabb sejtjeit, táplálja és méregteleníti őket,
helyreállítja az egész idegrendszert,
erősíti az agyat és kognitív funkcióit: különösen a figyelmet, a reakció sebességét és a memóriát,
csökkenti az álmosságot és a fáradtság szindrómát, növeli a test érzetét
erősíti a hasi szerveket, a hasi izmokat és javítja az emésztést,
erősíti a mozgásszegény életmódú emberek testét és elméjét
A megismerésre gyakorolt hatás - tudományosan megerősítve
Ennek a technikának a hatását megerősítette egy tudományos tanulmány is, amelyet 2011-ben végeztek az indiai Puducherry Kutatóintézetben. Probandék azt a feladatot kapták, hogy Kapalabhati-t 12 héten keresztül heti 3 alkalommal 35 percen át képezzék. Az eredmények a kontroll csoporthoz képest csodálatra méltóak voltak. A memória tesztekben a probandok átlagosan 11% -kal javultak. A reakció sebessége és a figyelem 20% -kal nőtt.
A többi jóga lélegzettel ellentétben a Kapalabhati annyiban specifikus, hogy a kilégzés aktív, és nem belégzés (spontán módon történik erőfeszítéseink nélkül). Különleges abban is, hogy nagyon gyors és viszonylag felszínes légzésről van szó. Ez az egyik energizáló technika, amely az egész szervezetet 5-6 percen belül felkelti. Igaz, hogy sporttevékenységekkel is felkavarhatjuk a vért, de ezekben az esetekben az oxigént azonnal elfogyasztják az izmok. Kapalabhatban azonban az izmok inaktívak maradnak, így az oxigén átjuthat más szövetekbe.
A sugárzott koponya gyakorlatának eljárása:
Először üljön kényelmesen egy török vagy lótuszülésen. Törölje meg a gerincet, a fej egyenes. A kapalalabhati a rekeszizom légzési technikája, ezért a mellkas és a váll mozdulatlan marad. A gyakorlat elején a mellkas ki van kapcsolva, és a bordák az edzés során nyújtva maradnak.
Összpontosítsa figyelmét az alsó hasra. Pihenjen a gyomrában, és érezze, milyen könnyen sugárzik. Lazítsd az arcod izmait.
Most erősen húzza meg a hasizmokat, ami nagyon éles kilégzést okoz az orron keresztül. Az orrlyukak meghosszabbításával megítélheti a kilégzés erősségét. A kilégzési technika jobb elsajátításához elképzelhető, hogy élesen eltalálja a hasat a hasában.
A kilégzés után azonnal lazítsa meg újra a hasizmokat. Ez passzív, puha és csendes érintést kölcsönöz. Az orr orrának nyugodtnak kell maradnia. A belégzés körülbelül háromszor hosszabb ideig tart, mint a kilégzés.
Végezze el ezt a sorozatot egy percig. Fokozatosan növelje a kilégzések gyakoriságát 60 percre. A maximális érték ekkor 120 kilégzés percenként. Már nem ajánlott ezen a határon túl kezelni, ez a testmozgás előnyeinek rovására megy. A kipufogógázok számánál fontosabb a minőségük - az erejük.
Ne felejtsd el a zsebkendőt
Légzéskor mindig tanácsos kéznél tartani egy zsebkendőt, mert már a kezdetektől szinte 100% -os biztonsággal szüksége lesz rá. Ez azonban ne csüggedjen, mert az orrnyálkahártya tisztítása ennek a technikának az egyik fontos célja. Lélegeznie kell, amíg az orr teljesen ellazul.
Kövesse apró lépésekben
Mielőtt nekilátna a Kapalabhati rendszeres gyakorlatának, be kell tartania egy fontos szabályt: semmit sem szabad eltúlozni. A tüdő nincs hozzászokva ehhez az energetikai típusú légzéshez, és az ütésterelés károsíthatja őket. Ezért kezdje lassan. Például az első héten a következő sorozatokat hajtja végre naponta: 10 kilégzés és 30 másodperc pihenés, mindháromszor egymás után. Minden következő sorozatban további 10 kilégzést ad hozzá minden következő sorozathoz. Miután elérte a 120 kipufogógáz határát (1 percig tart), hosszabbítsa meg a pihenőidőket 1 percre. A gyakorlat ezután összesen 6 percig tart.
Mivel ez egy nagyon energizáló légzési technika, tüdő- és keringési problémákkal, fejfájással, magas vérnyomással és terhes nőkkel gondosan ki kell oktatni. Célszerű követni egy tapasztalt tanár tapasztalatait, vagy legalábbis többet olvasni a technikáról a szakirodalomban. Az egyik lehetőség André Van Lysebeth könyve, amelyre a cikk forrásaiban hivatkozunk.
André Van Lysebeth, A. (1999), Pranayama - Légzéstechnika. Prága: Argo. http://www.dok.rwan.sk/Zivotny styl/Andre van Lysebeth - Pranajama.pdf
Iyengar, B. K. S. (2016). Pranayama értelmezése. Brno: Lenka Černá.