globális

Az őrült tehén betegség valamilyen formában átterjedhet az emberre (Forrás: Unsplash/Daniel Leone)

# Az évek során a járványok nemcsak az emberekben változtak, hanem az állatvilágot is sújtották. Legyen szó háziállatokról, haszonállatokról vagy vadállatokról, a gyorsan terjedő betegség következményei szinte mindig végzetesek. Ezért fontos a tünetek előzetes ismerete, és a megelőzés természetesen kulcsfontosságú.

Azok a gazdálkodók, akiknek szarvasmarháit őrült tehénbetegség sújtotta, mindenképpen szeretnék időben tudni ezeket az információkat. Pandémia, amely soha nem látott méretű állatok életét vesztette. Amellett, hogy komoly veszélyt jelent az állatokra, képes volt elterjeszteni a betegség egy olyan formáját, amelynek az emberek is engedtek.

Könyörtelen betegség és úttörő felfedezések

Az őrült tehén betegség, vagy szakmailag úgynevezett szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladás fertőző alapját először David Gajdusek professzor tisztázta 1957-ben. A betegség a fertőző encephalitis teljes csoportjába tartozik, ezért kísérleteit csimpánzok és bennszülöttek körében végezte. Gyanította, hogy az őslakosok nyers majomagyakat fogyasztanak, és a betegség gyorsabban terjedt közöttük.

Ezt az elméletet kísérletileg csak 1966-ban erősítették meg, amikor a fertőző agyvelőgyulladás nagy inkubációs periódusú, nagyon fertőző betegségnek minősíthető. Az őrült tehén betegség oka a fehérje részecskék, ún a vírusoknál kisebb prionok.

Ezeket egy fehérje burokba zárt nukleinsav képezi. A prionok felfedezése hatalmas tudományos előrelépés volt, és Stanley Prusiner 1997-ben Nobel-díjat kapott ennek az elméletnek a felfogásáért.

Transzfer és inkubációs idő

Ennek a betegségnek a lefolyását még mindig nem vizsgálták jól, ellentétben az állatvilág többi betegségével. Ennek oka a prionok, amelyek még mindig sok tanulmányt igényelnek. Ezenkívül a betegségnek rendkívül hosszú inkubációs ideje van, amely több hónaptól évig terjedhet. Ez a tény rendkívül megnehezíti a betegség diagnosztizálását.

A tünetek közé tartozik a test neurológiai szintű károsodása, amely általában az agyat érinti. A betegség azonban az egész testben előfordul, beleértve a központi idegrendszert is. Az átvitel állatok között történik, de különböző állati termékeken keresztül is továbbadható.

A rossz minőségű ételekért külön fizettek

Az őrült tehén betegség első esetét csak 1986-ban rögzítették. Bár a szarvasmarhákban a betegség megerősítést nyert, hamarosan más állatoknál, például juhoknál is jelentkezni kezdett. Először az Egyesült Királyságban jelent meg, és fokozatosan elterjedt az emberek között.

A tehén természetes növényevő. Ma a tenyésztők tudják, hogy vitaminokat, antibiotikumokat és gyógyszereket kell adni az étrendhez, amelyek megakadályozzák a különféle paraziták és kórokozók szaporodását. Európában azonban 1987-ig felesleges luxus volt, ami drága volt, és a takarmány főleg a vágóhíd fel nem használt hulladékából állt. Ez okozta a betegség nagyon gyors terjedését az állatok között.

Bővítés Európába

Összesen 1993-ban csaknem 185 000 fertőzéses eset volt Angliában. Idővel egyre többen voltak veszélyben, mivel abban az időben az állati termékeket is felhasználták a gyógyszerek gyártásában.

1989-ben az angliai Kábítószer-ellenőrzési Minisztérium elrendelte az összes szarvasmarha-csont kivonatot tartalmazó vakcina visszavonását. Egy évvel később a British Diabetes Association is aggódni kezdett, mivel a szarvasmarha csontjaiból is termeltek inzulint.

A következő években az őrült tehén betegség esetei minden országban megjelentek. A probléma az volt, hogy az emberek túl későn jöttek rá, ahol mindenhol tehéntermékeket használtak. Ilyenek voltak például az élelmiszeripar és a csontokból származó zselatin előállítása, vagy a kozmetikai ipar.

A legrosszabb azonban az volt, hogy Franciaország alábecsülte a szarvasmarhák minőség-ellenőrzését, és egészségre ártalmas termékeket adott el a világnak, ami kritikai hullámot váltott ki belőle. Ez a hiba kilenc emberéletet követelt.

A betegség emberi változata

Bár a prionok közvetlen átvitele állatról emberre nem lehetséges, az orvosok azt találták, hogy a prionok a Creutzfeldt-Jakob-kórhoz hasonló betegséget okozhatnak. Azonban nem szabad összetéveszteni az eredeti betegséggel, amely attól eltér, hogy mindkettőnek ugyanaz a kórokozója.

A Creutzfeldt-Jakob-betegség variánsának tünetei főleg pszichiológiai jellegűek. Ezek a hangulat és a viselkedés megváltozása, valamint súlyos krónikus fájdalom. Az állati alternatívához hasonlóan az inkubációs periódus hossza még mindig nem ismert, de évek is lehetnek.

Az 1980-as és 1990-es évek járványkitörése miatt, 2012-ben, a betegség ezen változatát világszerte 220 ember diagnosztizálta. Ennek a betegségnek a következményei többnyire végzetesek.

Olyan hiba, amelyet nem szabad megismételni

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében 1996-ban megtiltották a hús Angliából történő behozatalát. Ez a szabályozás Európáig 2006-ig tartott. Oroszország esetében 2016-ig tartott. Ezért fontos ma is a betegség helyes diagnosztizálása az állatokban. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. Minden országnak megvannak a maga szabályai és szabályai.

Európában a szarvasmarhákat körülbelül hároméves koruk elérésekor tesztelik. Nem hangzik olyan rosszul, amíg nem ismerjük fel azt a tényt, hogy sok vágóhíd sokkal fiatalabb állatokat vág le. De még soha nem tesztelték őket.

Japánban viszont az ilyen diagnosztikát a vágóhídon lévő összes állatra alkalmazni kell. A koszorúér-vírus járvány azonban ezen a területen is hatással volt, és az FDA (Food and Drug Administration) korlátlan ideig csökkentette a tesztek gyakoriságát.