Polgári társulás keletkezése
Gyümölcstermelők kis csoportjának kérésére 1991. május 15-én összehívták Nyitrán a Szlovák Köztársaság Gyümölcstermelői Uniójának első alapító közgyűlését. Az alapító tagszervezetek, üzleti személyiségük és szabadságuk sérelme nélkül, úgy határoztak, hogy jogi és természetes személyek polgári társulását hozzák létre a Szlovák Köztársaság területén: Szlovák Köztársaság gyümölcstermesztői (a továbbiakban OÚSR) néven.
Létrehozásának lendülete a gyümölcstermesztés boldogtalan állapota volt, amelynek célja szlovákiai fejlesztése és polgári társulás szintjén történő tetőfedés volt. A Szlovák Köztársaság Gyümölcstermelői Szakszervezetét 37 szervezet alapította, amelyek képviselői partnerségi megállapodást írtak alá. Az első közgyűlésen 11 tagú igazgatóságot és 3 tagú felügyelő bizottságot választottak meg. A választási időszakot 4 évre szabták. A testületbe a gyümölcstermesztés, az iskolák, a kutató- és tenyésztőintézetek képviselői, valamint a szaporítók tartoztak. Az OUSR polgári társulást 1991. május 30-án hozták létre a Belügyminisztérium nyilvántartásába történő bejegyzéssel, a WS/1 - 900/90 - 3945 ügyszám alatt. Az OÚSR egyesület határozatlan időre jön létre és van bejegyezve.
Az OÚSR polgári társulás, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1. sz. 62/1993 Coll. gyümölcstermesztéssel foglalkozik, beleértve a minőségi gyümölcs, gyümölcscsíra előállítását, a gyümölcsösök létesítését és újjáépítését, az integrált gyümölcstermesztés előmozdítását, tagjainak támogatását és egyesítését a termelői szervezetekben (OV) és más, a gyümölcstermeléssel kapcsolatos kérdéseket.
Tagsági alap
A tagsági bázis fokozatosan fejlődött, 108 teljes jogú tagra és 18 tiszteletbeli tagra bővítve. A tiszteletbeli tagok korábbi aktív gyümölcstermesztők, szakértők, most nyugdíjasok, akik aktív életkorukban a gyümölcstermesztés területén dolgoztak. Ezek a tagok nem fizetnek tagdíjat, és számottevő kedvezményben részesülnek a Hivatal által szervezett eseményekért. Az igazgatóság minden évben jóváhagyja több olyan tagság tagságának törlését, amelyek nem fizetik a tagdíjat. Új tagok minden évben jelentkeznek, elfogadható szinten tartva a tagsági bázist. A Hivatal célja annak biztosítása, hogy mindenki, aki kereskedelmi célból termeszt gyümölcsöt, az unió tagja legyen. A gyümölcsszövetség olyan fiatal gyümölcstermelők generációját akarja elérni, akik magas szakmai színvonalon szeretnének a gyümölcstermesztésben dolgozni.
Hatály
A Gyümölcstermesztők Szakszervezete az SPPK Bratislava tagja, amelyen keresztül javaslatait továbbítja a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumához. Közvetlenül együttműködik a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumával a Növényi Nyersanyagok Főosztályának alkalmazottjával és szakemberével is. A minisztérium képviselője munkalehetőségei szerint részt vesz az OÚSR testületeiben. Az Igazgatóságba meghívást kapnak az SPPK képviselői, a VÚEPP - ATIS Bratislava, az SPU Nitra és a PPA képviselői is. A gyümölcsszövetség kapcsolatba lép a PPA regionális irodáival, az ÚKSÚP képviselőivel annak érdekében, hogy közösen és összehangoltan oldják meg a gyümölcstermelés feladatait. Az OÚSR alapszabálya az unió alapítása óta érvényes. Ezen alapszabály módosítását a Piešťany-i Közgyűlés 1993. február 23-án hagyta jóvá. Néhány szervezeti kérdéssel foglalkozott, elsősorban a szakértői bizottságok és a tagdíjak összegének változásával. Az alapszabályt 2000-ben, a közgyűlésen pedig 2007-ben módosították.
A Szlovák Köztársaság Gyümölcstermesztő Uniója:
A Szovjetunió szükség szerint igyekszik megoldani a közös üzleti érdekeket. Például az unió megoldotta a szlovák gyümölcscsomagolások előállításának problémáját, amelyet az európai szabványoknak és esztétikai követelményeknek megfelelő címkével láttak el. Azáltal, hogy az összes termelő/csak az unió tagjai/számára biztosítjuk a megrendelést egy központból, a csomagolás lényegesen olcsóbb. Eddig az ipari alma feldolgozása nem megoldott. Ez egy olyan terület, ahol be kell kapcsolódnunk és megoldást kell keresnünk. A jelenlegi helyzet nem kielégítő, kevés olyan egység van, amely gyümölcsöket koncentrátumokká vagy természetes gyümölcslevekké dolgozza fel. Ezért ipari almákat is exportálnak, és koncentrátumokat importálnak. Az 1990-es években várhatóan 1500 ha új almaültetvényt telepítettek a végső 3000 hektáros célterületre. Ennek a területnek 100 000 tonna étkezési alma betakarítását kellett biztosítania. Ennek a területnek biztosítania kellett Szlovákia teljes önellátását. Természetesen feltétel volt az ellenőrzött légkörű gyümölcsraktárak építése is.
Különféle rendezvények szervezésével biztosítjuk a gyümölcstermelők népszerűsítését, pl. az év legszebb almájának versenyét évente Bajmócban, majd később Nyitrán tartják. A gyümölcsunió a hazai termelésből származó almákat egészségesebb gyümölcsként népszerűsíti különféle promóciós anyagokkal matricák, kupakok, tollak, műanyag zacskók és hasonlók formájában. Többet kell tenni a reklám, a marketing, az óriásplakátok és a médián, a rádión és a televízión keresztüli gyümölcsök promóciója terén.
A Szlovák Köztársaság gyümölcstermelői szorosan együttműködnek a Cseh Gyümölcstermesztők Szakszervezetével és más ausztriai, svájci, dél-tiroli, holland szakmai szövetségekkel, a francia elzász kamarával, a budapesti egyetemmel, a gyümölcskutatással Egyetemi Kutatóközpont Lengyelországban, a Németországi Szövetségi Köztársaság és az olaszországi vállalkozók. Az Igazgatóság minden tagját kinevezték gyümölcsgyártási tanácsadóként, amelyet az unió minden tagjának bejelentettek. A tanácsadókat az SPPK-n is regisztrálják.
Az agrárpolitika hatásának értékelése
A gyümölcstermelés a mezőgazdasági termelés része. Minden gazdasági törvény és az agrárpolitika hatása rá vonatkozik. A gyümölcstermesztés fejlődésének fő problémája továbbra is a föld tulajdonjoga. A gyümölcsösöket hosszú távú bérleti szerződések alapján ültetik, legalább 15-20 évig. Számos állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozást kalandorok privatizáltak, akik nem voltak érdekeltek a gyümölcstermelés továbbfejlesztésében. Ez idő eredménye több száz elpusztult, elhagyott hektár gyümölcsös és kezeletlen ültetvény. A mezőgazdaság gazdasági helyzete az 1990-es években nagyon rossz volt, ennek eredményeként a gyümölcstermelésben is megmutatkozott. A gyümölcs alapanyagnak nem volt piaci megrendelése az EU-csatlakozás előtt. Emiatt a gyümölcstermesztést csak a nemzeti támogatás szintjén támogatták a kidolgozott fejlesztési program alapján. Az OÚSR pozitívan értékelte a Földművelésügyi Minisztérium támogatáspolitikáját, amelynek köszönhetően 1600 ha új gyümölcsöskertet telepítettek.
Az EU-csatlakozás után a közös piacszervezés keretében vannak eszközök. A gyümölcs- és zöldségágazat reformjának részeként a Miniszterek Tanácsa elfogadta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet. A gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 1182/2007/EK rendelet módosítása. A reform egyik következménye a gyümölcsért és a zöldségért fizetett különdíj bevezetése volt. Ezeknek a kifizetéseknek kompenzálniuk kell a termelőknek a közös piacszervezés keretében meglévő intézkedések módosításának vagy hatályon kívül helyezésének hatásait. A gyümölcstermesztők támogatásokat és egyéb támogatást kapnak a gyümölcstermesztés fejlesztéséhez a 2007 és 2013 között. Ezeket a vidékfejlesztési program és a közös agrárpolitika gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó reformja keretében finanszírozzák. Ezeket a kifizetéseket teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozza. Megvalósításukat a Szlovák Köztársaság körülményei között a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség végzi.