"Az élelmiszer-pazarlás szintje a vártnál kétszer rosszabb lehet" - állítja a holland Wageningen egyetem tanulmánya, amely a kalóriafogyasztásra vonatkozó új adatokon alapul. Különösen a magas jövedelmű országokban valóban többet dobnak el, mint gondolnánk.
Sűrített kis sárgarépa, egy liter tej, amely két napja lejárt, vagy a tegnapi pörkölt többi része, amely már kissé szürkének tűnik. Még mindig túl sok olyan ember van, aki inkább ételt dobna egy konténerbe, mint hogy megtakarítson, adományozzon vagy komposztáljon.
A tanulmány megállapította, hogy a hágai Wageningen-i Holland Egyetem közgazdászai mérték az élelmiszer-hulladék jelenlegi magasabb szintjét, mint azt korábban az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) feltételezte. Szakértők a PLOS One tudományos folyóiratban beszámolnak arról, hogy az élelmiszer-pazarlás valószínűleg kétszer akkora, mint azt eredetileg gondolták. Németország számára ez például azt jelenti, hogy a becslések szerint 109 kilogramm ehető étel helyett az átlagpolgár évente csaknem 220 kilogrammot dob a kukába. A világ számára ez azt jelentené, hogy a világ mezőgazdasági földterületeinek nemcsak 15, hanem talán 30 százaléka termel olyan ételt, amelyet senki sem eszik.
A tanulmány szerint a gazdagabb háztartásokban több ételt dobnak el. "Az eredmények azt mutatják, hogy az eldobott élelmiszerek mennyisége egyértelműen összefügg a jövedelemmel" - mondja Matin Qaim, aki a göttingeni egyetemen globális élelmiszergazdaságot oktat.
Az ellenintézkedéseket politikailag kellene meghozni, ami jelenleg nem átmeneti a gazdag gazdaságokban. Julia Klöckner német szövetségi mezőgazdasági miniszter hajlamos az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos önkéntes intézkedésekre is.
- 4 hatékony anyagcsere-gyorsítót fog tudni, hogyan lehet 40 év után 2x többet fogyni
- Segít járni több fogyásban Íme a válasz
- Minden étkezés előtt egy pohár vizet!
- Az éjszakát töltötted. Tudjuk, hány más kalóriát eszel másnap
- Nézze meg a hihetetlen átalakulást. Egy nő több mint 50 fontot fogyott és balerina lett!