A levegőbe történő kibocsátás nemcsak a tüdőt, hanem a szív- és érrendszert is károsítja. A legújabb elemzések szerint a mérgező levegő tartósan károsíthatja a csecsemők fejlődő agyát. Ezenkívül jelentősen csökkenti a friss levegőn végzett testmozgás egészségügyi előnyeit.

szörnyeteg

A világon csaknem 17 millió csecsemő mérgező levegőt lélegez, amely károsíthatja agyuk fejlődését. Ezt állítja az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) közzétett jelentése. A világon 136 millió egy év alatti gyermek él, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik mérgező levegőnek van kitéve.

Bővebben: Szakértő ébreszt: Katasztrófa a levegőben, amely életünket elkaphatja

Az UNICEF által elemzett műholdas képek arra utalnak, hogy e gyermekek 12,2 millió él Dél-Ázsiában. Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben körülbelül 4,3 millió csecsemő él, akik olyan területeken élnek, amelyek szennyezettségi szintje legalább hatszorosa a nemzetközi határértékeknek.

"A szennyező anyagok nemcsak a fejlődő tüdőt károsítják - véglegesen károsíthatják a fejlődő agyukat - és ezáltal a jövőjüket is." - mondta Anthony Lake, az UNICEF ügyvezető igazgatója. Felszólította a nemzetközi határokat túllépő államokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a légszennyezés csökkentése érdekében.

A jelentés szerint a szennyezett levegő belélegzése károsíthatja az agy szövetét és súlyosan megzavarhatja a kognitív fejlődést. A jelentés felhívja a szülőket, hogy tegyenek lépéseket a gyermekek káros vegyi anyagoknak, köztük a dohánytermékeknek és a konyhai sütőknek való kitettségének csökkentése érdekében. Felhívta továbbá a hatóságokat, hogy fektessenek be a tisztább, megújuló energiákba, és tegyék lehetővé a gyermekek számára az utazást olyan napszakokban, amikor a szennyezés alacsonyabb. A hatóságoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy jelentős szennyező források ne legyenek az iskolák és kórházak közelében.

A kipufogógázok csökkentik a fizikai aktivitás egészségre gyakorolt ​​hatását

A legújabb tanulmányok egyike felhívja a figyelmet a légszennyezés kockázataira is. Szerinte a közlekedési szennyezés kiküszöböli az idősek mozgásának egészségre gyakorolt ​​előnyeit. A londoni Imperial College és az észak-karolinai Duke University tanulmánya a kipufogógázok rövid távú egészségügyi hatásait vizsgálta.

A kutatók 119 60 év feletti embert érintettek, akik közül néhány iszkémiás szívbetegségben vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedett. A kísérlet részeként az önkéntesek két órán át gyalogoltak a Hyde Park csendes részén, ahol az autók nem közlekedtek, és két órán át a forgalmas és forgalmas Oxford Streeten. A Hyde Parkban tett séta után a tesztelt önkéntesek tüdőkapacitása jelentősen javult és további 24 órán át fennmaradt. Az egészségügyi hatás azonban a sűrű Oxford Streeten tett séta után nem ismétlődött meg. A résztvevőknél a kutatók csak kismértékű tüdőkapacitás-növekedést észleltek, hosszú távú hatás nélkül.

Válasszon csendes, zöldellő helyeket

A város zöld részén tett séta után az artériák merevsége is egészséges embereknél 24, a betegeknél pedig több mint 19 százalékkal csökkent. A metropolisz forgalmas részén történő járás után az egészségügyi hatás sokkal kisebb volt - az artériák merevsége egészséges embereknél csak 4,6 százalékkal, obstruktív tüdőbetegségben 16 százalékkal és koszorúér-betegségben szenvedőknél 8,6 százalékkal csökkent. . A százalékos különbségeket más tényezők, például a zaj kapcsolják össze a tudósokkal.

A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a zöldebb és a város forgalmától távol eső helyeken történő elhaladásnak több egészségügyi előnye van, mint a szennyezett levegővel szennyezett utcákon történő mozgásnak. A kutatók azonban felszólították az embereket, hogy még a szennyezett területeken sem adják fel a testmozgást, mert ennek előnyei sokkal egészségesebbek, mint az aktivitás és a friss levegő hiánya. A tanulmány a The Lancet-ben jelent meg.

A világ tíz emberéből kilenc szennyezett levegőt lélegez

Évente hétmillió ember hal meg világszerte a légszennyezés miatt. Világszerte tíz emberből kilenc túlzottan szennyezett levegőt lélegez, amely korai halálhoz vezető betegségeket okozhat - figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy új jelentésben.

A Die Welt német napilap és a DPA szerint a WHO becslései szerint a mérgező részecskék, mint például a szulfátok, nitrátok és korom, felelősek a szívbetegségben és a szélütésben bekövetkezett halálesetek negyedéért, valamint az összes krónikus obstruktív tüdőbetegség 43 százalékáért és 29 a rákos esetek százaléka tüdő.

A WHO különbséget tesz a beltéri és a kültéri levegőszennyezés között. A belső térben minőségét általában rontja a nyílt tűzből származó füst, valamint a kerozin és a fa égése főzéshez vagy világításhoz. A WHO szerint mintegy hárommilliárd embernek nincs lehetősége otthonában főzni, anélkül, hogy füst keletkezne. A külső levegőt elsősorban ipari vállalatok, személygépkocsik és egyéb járművek szennyezik. Az ilyen levegő belégzése körülbelül 4,2 millió ember halálát okozza.

A legrosszabb levegő Ázsiában van

A halálozások több mint 90 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő, különösen Ázsiában és Afrikában. A levegő legkevésbé szennyezett a magas jövedelmű területeken - Európában, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Rossz a helyzet a Földközi-tenger keleti országaiban Kairótól Teheránig, de Rijádban, Dohában és Abu Dhabiban is.

A világon a legrosszabb az ázsiai levegő. Becslések szerint Délkelet-Ázsiában évente több mint kétmillió ember hal meg a légszennyezés következtében. Csendes-óceán nyugati régiójában található, amely magában foglalja Japánt, Kínát és a szomszédos országokat.

A nagyvárosok a legkockázatosabbak

2016-tól eltérően a WHO jelentése ezúttal 108 ország 4300 városának (korábban 3000 város) adatait tartalmazza. A WHO irányelve kimondja, hogy egy köbméter levegő átlagosan csak tíz mikrogramm finom részecskét (PM 2,5) tartalmazhat évente átlagosan. Európában ezt az értéket egyetlen nagyvárosban sem érték el 2016-ban: Madrid és Berlin 20 mikrogramm, Párizs, Minszk, Bukarest és Szófia 25-40 mikrogrammot jelentett.

"Sok megapoliszban a szennyezés mértéke ötször magasabb, mint amit a WHO ajánlott." - mondta Maria Meir, a Közegészségügyi Világszervezet igazgatója. "A szennyezett levegő mindannyiunkat fenyeget. A legnagyobb teher azonban a társadalom peremén élő legszegényebb embereket terheli. " - mondta a WHO főigazgatója, Tedros Adhan Ghebreyesus. Elmondása szerint elfogadhatatlan, hogy hárommillió ember, főleg nők és gyermekek, továbbra is füstöt lélegeznek be szennyezett tűzből otthonaikba.

Fokozott az asztma és a rák kockázata

Az általános helyzet nem javul. A WHO már egy 2008–2013-ban végzett vizsgálat során megállapította, hogy a szennyezett levegő a világ lakosságának 90 százalékát leheli. A légszennyezés döntő tényező a különféle nem fertőző betegségek kialakulásában. A szennyezett területeken élő embereknél jelentősen nagyobb az asztma, a köhögés, a hörghurut, a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőrák kialakulásának kockázata.

Pozitív példaként említi a WHO jelentése Mexikó fővárosát, amely úgy döntött, hogy 2025-ig betilt minden magán dízelüzemű autót, és a zöldebb járműveket részesíti előnyben. Más országok már megvalósították a polgárok villamosenergia-hozzáférésének bővítésére vonatkozó terveket, így már nem kell nyílt tűzön főzniük.