doc. MUDr. BRANISZLAV VOHNOUT, Ph.D.
Táplálkozási Tanszék - a FOaZOŠ és a Családi Hiperlipoproteinémia Koordinációs Központjának vezetője, SZU Járványügyi Kar, Orvostudományi Kar, Károly Egyetem Diabetológiai és Lipidológiai Rendelőintézet, Pozsony
Mi az érelmeszesedés és milyen kockázatokkal jár?
Az ateroszklerózis az artéria falának változatos változata, amely a lipidek, más vérkomponensek és a rostos szövetek helyi felhalmozódását eredményezi. Koleszterin által kiváltott gyulladásos betegségként jellemezhető. Ennek eredményeként olyan szív- és érrendszeri (CV) betegségek fejlődnek ki, mint a szívinfarktus, agyvérzés, a perifériás artériás érrendszeri betegségek, amelyek a legtöbb fejlett országban, így Szlovákiában is a halálozás legfőbb okai.
Mit gondolsz, mi a legfontosabb rizikófaktor az érelmeszesedés kialakulásában?
A fő CV kockázati tényezők az emelkedett LDL-C (rossz koleszterin), az artériás hipertónia, a diabetes mellitus, az elhízás és a dohányzás, de számos genetikai, kísérleti és epidemiológiai tanulmány egyértelműen bizonyította az LDL-C (rossz koleszterin) elsődleges szerepét az érelmeszesedéses szívbetegség kialakulása. Az LDL-C (rossz koleszterin) szintjének emelkedése valószínűleg az egyetlen kockázati tényező, amely egyéb ismert kockázati tényezők hiányában is képes kondicionálni az érelmeszesedés kialakulását.
Hogyan lehet csökkenteni az LDL-koleszterint és hogyan lehet normális állapotban tartani?
Bár az életmódbeli intézkedések kulcsfontosságú szerepet játszanak a vér LDL-C (rossz koleszterin) szabályozásában, az optimális értékek elérése érdekében gyakran szükséges farmakológiai kezelést alkalmazni. A különféle hipolipidémiákkal (a rossz LDL-koleszterinszint csökkentésére szolgáló gyógyszerekkel) végzett klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy mind a primer, mind a szekunder prevencióban, az első nagyobb CV-mellékhatás előtt vagy után csökkent a CV-események előfordulásának csökkenése a betegeknél. Az elmúlt évek bizonyítékot szolgáltattak más hipolipidémiás gyógyszerek kezelésének hatékonyságára. A sikeres kezelés feltétele azonban a kezelés hosszú távú megszakítás nélküli folytatása.
Mi a véleménye a jelenlegi terápiáról és a koleszterinszint csökkentésének jövőjéről?
Jelenleg a Szlovák Köztársaságban olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek erős, bizonyítékokon alapuló orvosláson alapulnak, és a betegek kellően tolerálják őket. A kezelés jövőjét a kezelési tolerancia javításában és az adagolási rend meghosszabbításában látom. Először is, a betegeknek szorosan követniük kell az orvos által előírt kezelési rendet, gondoskodniuk kell általános egészségi állapotukról, tudniuk kell, hogy melyik csoportba tartoznak a CV-kockázatok, és ismerniük kell az LDL-C (rossz koleszterin) szintjét.
prof. MUDr. KMEC JÁN, Ph.D. MPH
Cardiocentre FNsP J. A. Reimana Prešov
Az Eperjesi Eperjesi Egyetem FZO-ja
Mi a helyzet Szlovákiában a szív- és érrendszeri betegségekkel, összehasonlítva más országokkal?
A kardiovaszkuláris halálozás Szlovákiában az összes halál okának több mint a felét teszi ki. Az érelmeszesedés, konkrétan az érelmeszesedéses artériás betegség, ún az artériák megkeményedése. A súlyos szívinfarktus oka lehet a kezeletlen érelmeszesedés. A szívinfarktus utáni hosszú távú kezelés magában foglalja a rendszerintézkedéseket, valamint a rendszeres gyógyszeres kezelést. Ezekkel az intézkedésekkel figyelemmel kísérjük az érelmeszesedés folyamatának lelassulását, a szívizom negatív rekonstrukciójának megelőzését és a vérzéssel szembeni tolerancia növekedését.
Az olyan antikoagulánsok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek fokozott használata javíthatja a szívinfarktus utáni betegek hosszú távú prognózisát. A szívroham után a "rossz" koleszterin (LDL-C) csökkentésére szolgáló gyógyszerek az átfogó ellátás elengedhetetlen részei. A való életben azonban a beteg gyengén fegyelmezett a vényköteles gyógyszerek rendszeres alkalmazásában, és ez jelentős akadályt jelent az optimális kezelés céljainak elérésében, amely kedvezőtlen prognózissal jár, amely halálhoz vezethet. Nem kezeljük a rossz LDL-koleszterin értékét - kezeljük a szívroham okát, és megpróbáljuk megakadályozni az ismétlődő eseményeket és meghosszabbítani az életet.
Hogyan kell viselkedni a szívroham után, és hogyan lehet elkerülni az újabb szívrohamot?
A betegek életmódjában a szívroham után bekövetkező jelentős változások magukban foglalják a dohányzásról való leszokást, a vérnyomás szabályozását, a "rossz" koleszterin kezelését, az étrend beállítását, a testtömeg szabályozását és esetleges beállítását, valamint a fizikai aktivitás növelését. Az étrendnek hasonlónak kell lennie a mediterrán étrendhez, elegendő rostot, gyümölcsöt és zöldséget kell tartalmaznia, a sófogyasztásnak kevesebbnek kell lennie, mint napi 5 g, valamint a hal fogyasztását is heti 1-2 alkalommal.
Korlátozott alkoholfogyasztás és csökkentett cukros italok fogyasztása ajánlott. Az akut szívroham után minden betegnél szív- és érrendszeri rehabilitációs programot kell végezni. Fontos ajánlás a tevékenységek folytatása, különösen szívroham után való visszatérés a munkába. A magas vérnyomás és az LDL-C koleszterin az ischaemiás szívbetegség kialakulásának leggyakoribb kockázati tényezője.
Hogyan állapítja meg a beteg, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázati csoportjába tartozik-e?
A legpontosabb módszer az orvos megkérdezése. A szív- és érrendszeri kockázat meghatározásához az orvosok számos pontozási rendszert alkalmaznak, amelyek hasznos információkat nyújthatnak az érelmeszesedés kialakulásának kockázatáról. Nemcsak a kardiológusoknak és a belgyógyászoknak, hanem a háziorvosoknak is van tapasztalatuk a betegek kockázatértékeléséről.