I. A mentális fogyatékosság fogalma
A mentális fogyatékosság kifejezés az értelem leállt, késleltetett vagy hiányos fejlődésének állapotát jelenti, amelyet átlag alatti intelligencia jellemez. A mentális fogyatékosság az öröklődés és a környezet következménye, amely befolyásolja a központi idegrendszer fejlődését, amelynek eredményeként az általános mentális képesség - az élet első éveitől kezdve - egyértelműen elmarad a népesség átlagától, és ezért jelentős akadályai az önálló életnek. Ebben a kifejezésben harmonizálódik a rendellenesség fejlődési aspektusa, valamint az a tény, hogy a mentális fogyatékosság olyan állapot, amely nincs véglegesen megszüntetve és határozottan nem változhatatlan.
A mentális retardáció szervesen vagy társadalmilag feltételezhető. Szervesen kondicionált mentális retardációban oligofréniáról és demenciáról beszélünk annak a fejlődési szakasznak megfelelően, amelyben a központi idegrendszer károsodott. Ha a gyermeknek nincs szerves agykárosodása és ép idegrendszere van, kizárható a mentális fogyatékosság. Idegi folyamata normális, ezért ötleteinek, ismereteinek és érdeklődésének körét gyorsan kibővíti egy normális iskolában; mentális fejlődése gyorsan normálissá válik.
II. A mentális retardáció osztályozása
Osztályozás etiológia szerint
Az osztályozási kritérium a mentális retardáció oka.
· Fertőzések és mérgezések után
· Sérülések vagy más fizikai tényezők után/pl. prenatális károsodás /
· Anyagcsere-, növekedési és magassági rendellenességek esetén/pl. fenilketonuria
· Makroszkopikus agyi elváltozások/neoplazmák, degeneráció stb. /
· Egyéb és nem specifikus prenatális árvizek által okozott betegségek és állapotok esetén/pl. veleszületett hydrocephalus /
· Kromoszóma-rendellenességekben/pl. Dawn-szindróma /
· Éretlenség esetén/egyéb betegségállapotok említése nélkül /
· Súlyos mentális rendellenesség után
· Pszicho-szociális nélkülözésben/a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági, kulturális, pszichológiai, oktatási feltételek hatása a mentális fejlődésre /
· Egyéb feltételek/azok, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba /
Az okokkal kapcsolatban a mentális retardáció három alapvető típusra oszlik
(Bajo, 1994):
a) Oligophrenia
b) Demencia
c) Társadalmi feltételektől mentális retardáció
III. Az értelmi fogyatékosok mentális sajátosságai
Kétféle fogalom létezik:
Először: Egy értelmi fogyatékos gyermek többé-kevésbé mindent megszerez, egyszerű, elemi, de nem tudja elérni pl. magasabb szintű általánosítás, absztrakció vagy magas erkölcsi kultúra.
Másodszor: Még egy értelmi fogyatékos gyermek is fejlődési folyamatában képes elérni a magasabb kognitív folyamatok, az erkölcsi viselkedés stb. Viszonylag magas szintű fejlődését, csak ez a folyamat sokkal bonyolultabb, hosszabb ideig tart, és magasabb oktatási erőfeszítéseket kell tenni (természetesen a fogyatékosság figyelembevétele és súlyossága).
1. Fogantatás
1.1 Vizuális érzékelés
Különleges képességek:
· A vizuális érzékelés lassított üteme - hosszabb időre van szükségük az inger figyelemmel kíséréséhez a megfelelő érzékelés kialakításához
· A vizuális érzékelés csökkentett tartománya - a kapcsolatok és összefüggések elégtelen büntetése miatt a valóság megfigyelésében
· A hasonló tárgyak elégtelen megkülönböztetése - a finomabb részletekre nem odafigyelés eredményeként különböző alanyokat azonosítanak, pl. iránytű-óra
· Ábra- és háttérdifferenciálódási rendellenesség
· Az érzékelés merevsége/képtelenség megváltoztatni a gyakorolt sztereotípiát; rugalmatlanság /
· Az elemi-szintetikus funkció zavara - képtelen struktúrákat strukturálni
· Az integráció zavara - az érzékelés megváltozott körében és integritásában nyilvánul meg
· Szelektív érzékelés - ennek eredményeként gyakran spontán módon a jelentős, kivételes témákra koncentrálnak, amelyek jelentősen eltérnek a környezettől
1. 2 Tapintható érzékelés
Ezt a területet a legkevésbé érinti az értelmi fogyatékos, az előadások állnak a legközelebb a normál előadásokhoz. A fogyatékkal élő és a normál diákok közötti különbség főleg az időbeli jellemzőkben mutatkozik meg, ahol a fogyatékossággal élő embereknek hosszabb időre van szükségük az inger bemutatásához, amely szükséges annak azonosításához.
Milyen téma is fontos.
Az értelmi fogyatékos hallgatóknak nagyobb problémája van egy objektum elnevezésével, mint annak azonosításával.
2. Képzelet
Különleges képességek:
· Csökkentett ötletkészítési képesség, csökkentett ötletszám
· Eredetiség elvesztése, ötletek utánzása. Mentálisan retardált, a különböző tárgyak jellemzőinek kombinálásával ötleteket hoz létre, így a tárgyak elveszítik eredetiségüket, hasonlóvá válnak.
· Töredezettség/töredezettség/képzelet
· Az ötleteket "színtelennek" lehet jellemezni
· Zavart fantáziafolyamat
3. Gondolkodás
Az értelmi fogyatékos gyermek alapvetően képes magasabb szellemi funkcióinak fejlesztésére.
Különleges képességek:
· Konkrét gondolkodású
· A gondolkodási műveletek gyengeségei, különösen az elemzésben és a szintézisben, az absztrakcióban, az összehasonlításban
· A gondolati tevékenység szervezésének zavara - nem a feladat megoldásának eljárását, stratégiáját határozzák meg, hanem azonnal megkezdik a feladat megoldását
· Hajlam a sztereotip gondolkodásra - a már alkalmazott megoldások megismétlése
· A gondolkodás következetlensége - ne folytassa szisztematikusan, következetesen
· Nem kritikus gondolkodás - az értelmi fogyatékosokra jellemző, hogy nem kételkednek közvetlen feltételezéseik helyességében. Gyakran külső körülményeknek tulajdonítják azt a tényt, hogy nem oldották meg a problémát.
· A koncepciókészítés folyamata lassabb
Az értelmi fogyatékos hallgatók teljesítménye a szándékos memorizálásban nem magasabb, mint az önkéntelen. A szándékos memorizálás során is nem megfelelő és nem hatékony módszereket alkalmaznak, nem dolgoznak előre cselekvési tervet a megoldandó feladat tekintetében.
A memóriába ojtás folyamatát az ingeranyag típusa is befolyásolja, továbbá az, hogy vannak-e kölcsönös kapcsolatok az egyes tagok között, el van-e rendezve az ingeranyag. Az értelmi fogyatékosok memóriateljesítménye jobb, ha az anyag rendezett.
Az oltási folyamat meghatározott sajátosságai a tárolási és a feldolgozási fázisokban is tükröződnek. A tudás rendezetlen, gyakran tárolásra kerül a kapcsolat vagy a meglévő rendszerekbe történő integrálás nélkül. Az egyes tények csak egymáshoz vannak hozzárendelve, klaszterek alakulnak ki, kölcsönösen elszigetelt tudás "csomók". Az értelmi fogyatékosok számára gyakran okoz problémát felidézni azt a tényt, tudást, amelyre egy adott pillanatban szükségük van.
A visszahívás szintje a memóriából származó ingeranyag típusát is befolyásolja. A legjobb teljesítményt az értelmi fogyatékosok érik el a vizsgán, ahol konkrét képeket használnak.
6. Tanulás értelmi fogyatékosok számára
Különleges képességek:
· Képtelen végrehajtani a feladat jellegével és céljával kapcsolatos általános utasításokat, az utasításban foglalt követelmények gyakori figyelmen kívül hagyása, és ezáltal eltérés a tanulás céljától.
· A stratégia nem megfelelő megválasztása
· Kevesebb képesség a feladatban található másodlagos kulcsok használatára
· Kevesebb képesség a hiba helyére vonatkozó információk felhasználására a tanulási folyamatban
· A tanulási folyamat jelentősen kibővített első szakasza (indikatív)
· Fokozott tendencia a sztereotip hibás reakciók kialakítására
A csökkent tanulási teljesítmény okai értelmi fogyatékosoknál:
a. A memória nyomának meghibásodása
b. Memória célzási rendellenesség
c. Az első és a második jelrendszer közötti kapcsolat hibája
d) A tanulási motiváció hiányosságai
7. Figyelem
Különösen a figyelem stabilitása romlik, amelyet, mint a normális gyermekeknél, az életkor függvénye. Az értelmi fogyatékosok határideje 15-20 perc.
A figyelem felosztásának és átadásának tulajdonsága is romlik. A felosztás alatt azt a képességet értjük, hogy egyszerre két vagy több tevékenységet folytathatunk, átadás alatt azt a képességet értjük, hogy az egyik fókuszt gyorsan megszakíthatjuk, és egy másik részt vegyünk, ami jobban megfelel a megváltozott körülményeknek.
Értelmi fogyatékosoknál szűkebb a figyelem (az észlelhető elemek száma).
8. Érzelmi élmény
Különleges képességek:
· Késleltetett és nehéz érzelemképzés
· A biológiai szükségletek kielégítésével kapcsolatos érzelmek dominanciája
· A magasabb érzelmek/esztétikai, intellektuális, etikai, szociális /
· Az érzelmi kifejezések gyenge differenciálása. Az érzelmi élmény mértéke csekély.
· Az érzelmi reakciók elégtelensége az őket kiváltó ingerrel kapcsolatban (még egy jelentéktelen inger is nagyon erős érzelmi reakciókat válthat ki bennük)
· Az érzelmek nem megfelelő ésszerű ellenőrzése
· Az érzelmi reakciók jelentős impulzivitása és a jelenlegi érzelmi állapot nem kifejező képességének csökkenése
9. Választási eljárás
Sajátosságok az egyes fázisok szempontjából:
a) 1. fázis: célkitűzés
- gyakran nem reális és képességeiknek megfelelő célt választanak
b) 2. szakasz: a meghozott határozat végrehajtása
- jellemző számukra, hogy gyakran feladják a célt, oka annak valószerűtlensége is
-fejletlen kitartása, különösen a távolabbi célpontok tekintetében
-képtelen elemezni és levezetni cselekedetének következményeit és kijavítani
IV. Az értelmi fogyatékosok szomatikus sajátosságai
1) Megjelenés
Az értelmi fogyatékosok megjelenése nem feltétlenül tárja fel hibáját. A megjelenés által keltett benyomás teljesen normális lehet. Ritkán, de mégis harmonikus fizikai alkatú, jó megjelenésű szellemi fogyatékosokkal találkozunk, akiknek megjelenése nem árul el semmit a mentális fogyatékosságról.
A zavart jelleget gyakran általános megjelenés, arckifejezés, tompa megjelenés stb. Fejezi ki.
A mentális fogyatékosság mértéke és a fizikai megjelenésben való eltérés nem feltétlenül egyenesen arányos.
A viszonylag harmonikus megjelenésű mentális fogyatékosság az enyhe esetekben gyakrabban fordul elő, és minél súlyosabb a fogyatékosság, annál gyakoribbak a szomatikus rendellenességek.
Etiológiai szempontból a korai méhen belüli károsodás észrevehető szomatikus rendellenességeket, konstitutív rendellenességeket okoz, és a sérült karakter végigtolja a pecsétet.
Testméretek
-Az értelmi fogyatékosok elmaradnak a magasságtól, a testsúlytól vagy mindkettőtől.
-A lemaradás gyakran nem túl észrevehető.
-Az értelmi fogyatékosok fizikai fejlődését az átlagosan egy évvel későbbi pubertás jellemzi.
-Kutatások szerint a fogyatékossággal élők ebben az arányban lemaradnak: a 8. életévben egy, a 11. évben kettő - három év lemaradással, a 14 éves fogyatékkal élők 10% -a pedig gyermekként van megjelölve. érezhetően kis magasságú.
-A rendellenességek magukban foglalhatják az életkorhoz képest túl fejlett testalkatot is, amely gyakran társul kóros elhízással.
-A testméretek maguk is rendellenességet, aránytalanságot jeleznek.
A test ereje/ill. a betegségekkel szembeni ellenállás képessége /
- értelmi fogyatékos gyermek gyakran fizikailag gyengébb, kevésbé ellenálló a külső behatásokkal, fertőzésekkel szemben, fizikailag általában kevésbé tolerálja a terhet.
ÖSSZEFOGLALÓ:
Az értelmi fogyatékosok külső megjelenése kapcsán kijelenthetjük, hogy a különböző területekről nyert megállapítások, amelyek a test méreteire, a testalkat eltéréseire, ill. a fizikai erő állapota, az egészség sajátosságai külső szempontok szerint is megkülönböztetik az értelmi fogyatékosokat a normális embertől.
2) Motoros készségek
Az értelmi fogyatékosok sajátosságainak külső jellemzői közül általában a motoros képességek sajátos jellege játszik szerepet. Az értelmi fogyatékosok motorikus ügyetlensége éppen olyan kimutatható jelenség, mint a tompaság, az arcukon megjelenő üres megjelenés, amelyen a későbbi fejlődés sem változtat semmit, sem alig.
a) Motoros infantilizmus
- elmarad a motorikus képességek fejlődésétől
- minden céltudatos mozgás késik
- minden mozdulatot - függetlenül attól, hogy az első mozdulatokat, mászási kísérleteket, ülést, járást és végül magát a beszédet is - esetlenség, báj hiánya jellemzi
b) Kézmozgás
-fejlődése rendkívül lassú, mert a kéz "egészének" globális használatakor az ujjak szabad játéka nem éri el a szükséges differenciálást
-a motoros rendellenességet a statika, a ritmus, a tempó és a dinamika zavara jellemzi
c) Testtartás
-petyhüdt, laza, görnyedt, vagy éppen ellenkezőleg, mérhető, görcsös
d) Séta
-gyakran esetlen, rágcsáló, szúró vagy ingadozó, ill hajlamosak az ollóval történő vágáshoz hasonló lábmozgásokat végezni, vagy ingatag, bizonytalan
-a kéz koordinációja diszharmonikus vagy egyáltalán nincs, a törzs előre dől
-az alapmozgások motívumok, morcosak, a szépség hiánya, a normális mozgást kísérő harmóniaélmény
e) Túlzott mobilitás
-leggyakrabban egyszerű hipermotilitásban nyilvánul meg, ill. helyváltoztatás a motoros nyugtalanságban, amely néha bohóc formáját ölti
-a hipermotilitást gyakran kimeríthetetlen nem ritmikus mozgások jellemzik
f) Mozgássztereotípiák
-salaam mozdulatok, mindkét lábon imbolyogva, különféle tikek, kezet fogva, fintorogva
g) Fizikai szegénység
-hiányzik a megfelelő arckifejezések állandó kifejezése, az arckifejezés merev, néha szinte mozdulatlan; a gesztusok gyengék, korlátozottak
-a motorikus képességek teljes képét egy bizonyos mérték, a szögletesség jellemzi
ÖSSZEFOGLALÓ:
Az értelmi fogyatékosoknak gyakran hiányzik a mozgás kifejezésének ez a harmonikus egysége. A testtartás nem felel meg más mozgásoknak, az egyes mozgások kölcsönös koordinációja nem megfelelő vagy hiányzik, a mozgások gyakran túlzottak. Ha egy kóros tényező az idegrendszer motoros útjait is károsítja, a valódi mozgáshiba szintén gyengeséggel jár.